A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-19 / 38. szám

építőipari miniszter lát-e valahol kevés­bé kihasznált, illetve feltáratlan lehető­ségeket? — Kihasználatlan lehetőségek elsősorban az ún. lemaradó vállalatoknál vannak. Konkrétan ott, ahol nem tudtak megbir­kózni az első félév tervével. Itt a tartalé­kokat én más néven nevezném. Például úgy, hogy: gyönge munkamorál, hiányos­ságok a munkaidő kihasználásában, a gé­pek és technológiai berendezések alacsony hatékonysága, valamint az irányító munka kifogásolható színvonala. Többé­kevésbé, épp ilyen okok miatt nem sike­rült teljesíteni még a tavalyi évi tervet sem a kassai és a michalovcei Magasépí­tő Vállalatban, valamint a bratislavai Sta­voindustriában. Tartozással zárták az első félévet az idén például a kassai, Banská Bystrica-i és 2ilinai Magasépítő Vállalat­ban, a bratislavai és Banská Bystrica-i Stavoindustriában, valamint a bratislavai és prievidzai Priemstavban. Pozitívan ér­tékelem az építőanyagokat gyártó ágaza­tot, ahol az első félévi tervet teljesítették. Sőt. olyan feltételeket teremtettek, hogy a kilátásaik a második félévre is nagyon jók. De még így is ezen a szakaszon is a minőség és választék további fokozására törekszünk. Összhangba szeretnénk hozni a kívánalmat a kínálattal, hogy az állami, de a magánépítő is elégedett legyen. Fő­leg a minőségre kell nagyon odafigyelni, mert a jó gazdasági eredmények mellett, itt még van mit javítani. Nem minden esetben hozott például megfelelő.eredmé­nyeket az a strukturális változás sem, amit ezen a szakaszon foganatosítottunk. A kívántnál alacsonyabb fokon használjuk ki a rohozníki cementgyárat, a humennéi, hanuáovcei, SpiSská Nová Ves-i és Safári­kovoi téglagyárakat, valamint a michalov­cei és Liptovská Luiná-i házgyárakat. Nem lehetünk megelégedve a szenei (Se­nec) építőipari gépgyár teljesítményével sem, ami a tervezett 200 millió korona értékű áru helyett, csupán 80 millió koro­na értékű terméket gyárt az idén. Minda­mellett, épp az építőipari gépgyártást sze­retném külön kiemelni, mert feladatát az első félévben viszonylag jól teljesítette. Nélküle aligha tudnánk elképzelni az ipar­ág hatékonyságának növekedését. A gépgyártásnak volt például döntő szerepe abban is, hogy a kulcsfontosságú, a kor­mány által is felügyelt építkezéseken si­került az első félév tervét túlteljesíteni. Az elért eredmény itt 111 százalék fölött volt. Jól szervezték munkájukat, főleg az erőmüvek építésén a bratislavai Hydros­tav és a zilinai Váhostav vállalatok. Kielé­gítő tempóban halad a ruíomberoki cellu­lóz- és papírgyár építése is, amelyen a zilinai Váhostav mellett részt vállalt a Banská Bystrica-i Stavoindustria is. Itt megemlítem még a kassai Kohóépítö Vál­lalat érdemeit is. amelyeket a Kelet-szlo­vákiai Vasmű építésénél szerzett. — Mik a feladatai az építőiparnak ebben az évben a kulcsfontosságú építkezése­ken? — Döntő feladatunk, hogy még az idén befejezzük és átadjunk 22 hatalmas beru­házást, valamint, hogy a többi ilyen épít­kezésen maradéktalanul teljesítsük a ter­vet. Ebből a legnagyobb rész a Priemyslo­vé stavitelstvo termelési gazdasági egy­ségének jut. Feladatai közt 12 építkezés befejezése, és három üzembehelyezése szerepel. Annak érdekében, hogy nagyobb problémáink sehol se legyenek a terv teljesítésénél, még júniusban elfbgadtuk az ún. rövidtávú komplex intézkedéseket. Ennek értelmében azt várjuk a vezér- és vállalat-igazgatóságoktól, hogy dolgozzák ki az évi feladatokat támogató konszoli­dációs programjukat, amelyek segítségé­vel lényegesen megváltoztatható a félévi visszás állapot. Azt várjuk, hogy minden­hol közös összefogással születnek meg az elképzelések, illetve a jobb munkát ered­ményező intézkedések, hogy elmondja véleményét a párt- a szak- és az ifjúsági szervezet. — Az építészek munkájának színvonalá­ról a jövőben az elfogadott terv minősé­ge is dönt majd. A jövő évi elképzeléseik mennyire konkrétak? — Kialakulófélben van a jövő évi tervünk végső változata. A napokban fejeztük be a szállítók és megrendelők közti kapcsola­tok tisztázását. Ezeket megtárgyaltuk vál­lalati szinten is. Maradt ugyan néhány ellentét, amelyek a termelési gazdasági egységek és a reszort szintjén születtek, de ezeket rövid időn belül tisztázzuk. Fi­gyelmet szentelünk a kezdeményező terv elveinek betartására. Ezzel a módszerrel kívánjuk elérni, hogy a dolgozók minél nagyobb számát bekapcsoljuk az irányí­tásba is. A jövő évi tervet úgy szeretnénk elkészíteni, hogy benne már ne szerepel­hessenek olyan feladatok, amelyek telje­sítésére eleve nincsenek megteremtve a feltételek. KESZELI BÉLA (A szerző felvétele) étvégi levél A sajtó és általában a tömegtájékoztató eszközök ma már szerves részét képezik az ember életének. Világunk egyre bonyolultabb problémáinak megismeréséhez és az erről alkotott vélemény kialakításához mindenkinek szüksége van arra. hogy a tömegtájékoztató eszközökön keresztül naponta tájékozódjon mind hazánk, mind a külföld legfontosabb eseményeiről. E célból kapcsoljuk be a rádiót reggelenként, vásároljuk meg az újságot és este a televízió adásából már képekkel illusztrált híranyag, bel-és külpolitikai kommentárok egészítik ki világunk eseménylistáját. Az olvasó bizonyára akkor böngészi szívesen a sajtót és hallgat rádiót, vagy néz televíziót, ha aktuális és objektív, no meg jó híreket hallhat, olvashat, főleg szocialista társadalmunk fejlődéséről és a világ problémáinak alakulásáról is. Bizonyára az olvasó elszomorodik akkor, ha arról hall vagy olvas, hogy az imperialista hatalmak egy-egy lépése növeli a háborús veszélyt, hogy Reagan amerikai elnök szabad utat adott a neutronbombák gyártásának. Bizony ilyen hírek az utóbbi időben gyakran látnak napvilágot a tömegtájékoztató eszközök híranyagában. Az újságíró is jobban örülne, ha csak jó. az emberiség számára hasznos dolgokról tudná tájékoztatni az olvasót. Ám az újságírónak és különösen a szocialista újságírónak mindig a valóság talaján kell állnia. És ezeken az alapokon formálni az olvasónak és az egész társadalmunknak a világról kialakult véleményét és nézetét. A szocialista sajtó és a tömegtájékoztató eszközök általában korunk embereinek élő lelkiismeretévé válnak. Ez a lelkiismeret szólal meg akkor, amikor a tömegtájékoztató eszközök felemelik szavukat a neutronbomba gyártása ellen, a stratégiai fegyverek korlátozásáért, a fegyverzet csökkentéséért, amikor hírt adnak az amerikai, afrikai és ázsiai kontinensek népeinek harcáról a szociális haladásért, a nemzeti függetlenségért és a békéért. A tömegtájékoztató eszközök ugyanúgy társadalmunk lelkiismeretéhez szólnak, amikor a szocializmus építésének sikerei mellett rámutatnak a negatív jelenségekre és a hiányosságokra, melyek előrehaladásunknak útjába akadályokat gördítenek. Mindamellett, a szocialista sajtótól és a többi tömegtájékoztató eszköztől távol áll az olcsó szenzáció­hajhászás. az emberi tragédiák csámcsogó tálalása, amely annyira jellemző a kapitalista kiadók által irányított tömegtájékoztató eszközökre. A mi szocialista sajtónk fő küldetése, hogy az emberiségnek kiutat mutasson minden válságos helyzetből, utat mutasson a békéért folytatott harcban, támogassa és ösztönözze azokat az erőket, melyek elszántan védelmezik a béke, a szociális haladás és a nemzeti függetlenség ügyét, azokat, akik következetesen az imperializmus elleni harc talaján állnak, kiküszöbölésére mozgósítsa a széles dolgozó tömegeket. Ilyen szellemben neveli társadalmunk tagjait arra, hogy I hazánkban minden ember az ország gazdája, és minden, ami ebben az országban történik, az az ember alkotómunkájától függ. így tölti be a szocialista sajtó a kollektív szervező, propagator és agitátor Lenin által megfogalmazott küldetését. A sajtónap alkalmából néhány gondolat saját lapunkról, a Hétről, mely ez év december 2-án lesz 25 éves. Lapunk tehát negyed százados. Nem az én feladatom, hogy a lap színvonalát, fejlődését értékeljem. Ezt legjobban az olvasó teheti meg. Ám lehet egyéni véleményem, úgy is mint főszerkesztőnek, úgy is mint olvasónak, anélkül, hogy elragadtatna a túlzott optimizmus. Hiszen mi szerkesztők tudjuk talán a legjobban, hogy hányféle szempontnak, kívánalomnak kell érvényesülnie a lap szerkesztésében. Itt szükséges megjegyezni, hogy egy huszonnégy oldalas lap hasábjain nincs elég tér ahhoz, hogy megközelítően is eleget tegyünk egyrészt a társadalmi, másrészt az olvasók sokféle igényeinek. Igyekezetünk az. hogy sokrétű tájékoztatást nyújtsunk olvasóinknak. Bemutassuk hazánk gazdasági és kulturális fejlődését. Ezen belül természetesen Dél-Szlovákia magyarlakta vidékeinek problémáira összpontosítunk. Külföldi rovatunkban igyekezünk megismertetni olvasóinkat más országok népeinek életével és munkájával. A lehetőségekhez mérten tájékoztatjuk olvasóinkat a legfontosabb bel- és külföldi eseményekről. Persze, sok más probléma is helyt kap a lapban. Hogy sok-e ez vagy kevés, ez persze már egy más kérdés. Mert szerintem minden az írások minőségétől függ. És mint minden más munkánál, így az újságírásnál is minden az emberi közegen múlik. Azonban azt is el kell ismerni, hogy a szellemi munkánál sokszor keletkeznek rövidzárlatok, amikor a legjobb elképzelések sem válnak úgy valóra, a riportokban vagy publicisztikai cikkekben, mint ahogy az újságíró elgondolja. Ám szóljon mentségünkre az, hogy a szerkesztőségben mindnyájan mindig a legjobbat akarjuk nyújtani olvasóinknak. Mindebből kitűnik, hogy az újságíró is ember, aki — úgymond — nincs mindig formában. Lapunk küldetésének betöltésénél nagy segítséget nyújtanak levelezőink és külső munkatársaink. A Hét egy-egy számában átlag 10 levelezőtől és külső munkatárstól közlünk írást, ami egy évben több mint 500 írást jelent. A lap terjedelméhez mérten a jövőben is az a szándékunk, hogy legalábbis ilyen terjedelemben közöljük levelezőink írásait. A külső munkatársaknak és levelezőknek ezúton mondunk köszönetet abban a reményben, hogy a jövőben még több és színvonalasabb tudósítást. írást küldenek szerkesztőségünkbe. És így közösen, egyre magasabbra emeljük lapunk színvonalát, ami mindnyájunk közös ügye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom