A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-12 / 37. szám

Bethlen Gábor emlékezete Mint a becsvágyó uralkodók. Bethlen Gá­bor is tartott udvari történészt élete, ural­kodása megörökítésére. Historicusának munkája azonban csak fejedelemsége kezdetéig öleli fel Bethlen életét. Ahhoz, hogy emléke, müve „értelmet és rendet kapjon mint a vers" — Hadrianus császár adja a becsvágynak ezt az értelmes em­berhez méltó kifejezését Marguerite Your­cenar róla szóló pompás regényében — az örökségében érdekelt utókor munkájára is szükség van. S nem is könnyű munkájára. A kor, amelyben Bethlen élt, a hely, ahol uralkodott egyéniségének kivételes for­mátuma — mindez együttvéve a hírnév­nek olyan disszonáns rétegeit vonta alakja köré, hogy máig vitára készteti a történé­szeket. Az ö uralkodása alatt a reformáció és a 30-éves háború zűrzavaros, dűlt kor­szakában különösen kidomborodik a Ma­gyarország történetét befolyásoló földrajzi fekvés specifikuma. Az a specifikum, amelyről a kor nagy cseh reformátora, Comenius ilyen közvetlen hangú fogalma­zásban szólott sárospataki tartózkodása­kor: a magyarok gyakran kénytelenek voltak erőszakkal szemben erőszakot al­kalmazni. és azzal megalázni magukat hogy a németek kiűzésére a törökökkel szövetkezzenek". Mint minden specifi­kum. a két malomkő közti léttel járó különleges helyzet is magában rejti az arány- és távlattévesztés veszélyeit ami­kor csak belülről nézve a benne való elmerülést és bezárkózást kínálja a szem­lélő számára, kívülről nézve pedig épp a különleges iránti érzéketlenség vezethet könnyen félreértéshez, sót értetlenséghez. Ez utóbbira egy impozáns cseh történeti monográfia szolgáltatott nemrég példát épp Bethlennel kapcsolatosan. Ez a Wal­lensteinről és koráról szóló mű — J. Janá­•>cek munkája —, amely Wallenstein és a hazai vonatkozások értő bemutatásában helyenként szinte remekel, Bethlenről mint a Habsburg-ellenes koalíció tagjáról szólva már inkább a nem értésnek vagy tájékozatlanságnak adja tanújelét, amint sommásan „a szó legelmaradottabb értel­mében feudális uralkodó" -ként prezentál­la ­Az Európa kiadó „Bethlen Gábor emlé­kezete" c. kiadványa nem történészed munka. Célja nem az, hogy beleszóljon a Bethlen körül folyó vitába. Gyűjteményes mű, amely a fejedelem születésének 400. évfordulója alkalmából tőle magától, belső munkatársaitól és udvarának köréből szár­mazó írásokat tesz a nagyközönség szá­mára hozzáférhetővé. Egyfajta belső tükre tehát a nagy fejedelemnek. Értéke anyagá­nak eredetisége. De a kötet összeállítója, Makkai László vállalkozott arra is, hogy beavassa az olvasót a Bethlen-örökség komplexebb szemlélésébe: a kötetet vé­gigkísérő szövegei érzékenyen igazítanak el ez örökség bonyolult összefüggéseiben. S ez növeli a gyűjtemény hasznát \ FUKÁRI VALÉRIA „Megírtam harminckét kötet könyvet és vagy kétszáz tudományos dolgozatot (...), vannak köztük nyelvkönyvek, törté­neti munkák, nyelvtudományi értekezé­sek, fordítások. Megjelentek magyarul, csehül, szlovákul, törökül, oroszul, lengye­lül, bulgárul, angolul, németül. Egyszóval, ez lenne röviden az életpályám; úgy tűnik, hogy csak egy hétig tartott, mert reggel­től estig dolgoztam, sokszor még a felesé­gemmel is csak levél útján értekez­tem ..." — A nemzetközi hírű tudós em­berről. aki az Új Tükör 1981/31 -es számá­ban az idézett módon mutatkozott be, még annyit illene tudnunk, minél töb­bünknek, hogy egy Komárom melletti fa­luban született. 1949 óta Prágában él, a Károly Egyetem turkológusa, s tudomá­nyos búvárkodásának leletei sokunkat gazdagíthatnának, ha ... A tévé népszerű szellemi vetélkedői jut­nak eszembe; utána pedig egy kérdés: Tájainkon vajon hányan „kapcsolnak" e rövid portré olvastán ? Attól tartok, keve­sen; kevesebben, mint illenék. S vajon hányan lehetnek azok, akik nemcsak hal­lomásból, hanem a műveiből ismerik e jelentős, nemzetközileg is elismert mun­kásságot kifejtő, szülőföldünk helytörté­netét is elismert munkásságot kifejtő, szülőföldünk helytörténetét számtalan ér­tékes hódoltság korabeli adattal gazdagí­tó turkológus-történész professzort, aki pedig közülünk, szlovákiai magyarok kö­zül való?! Blaskovics József professzor (mert ő rejtőzik e portré mögött) legújabb, most készülő munkája Manúd Terdzsüman tö­rök íródeák Tárih-i Üngürüsz cimü fordí­tása. A török mű annak idején magyaror­szági krónikák, köztük a XI. századi, elve­szett ősgeszta alapján készülhetett, s rendkívül értékes adatokat tartalmaz ős­történetünkről, a honfoglalásról, az Ár-Az utóbbi években Hollywood tucatjával gyártja azokat a filmeket, melyeket a szaksajtó „romantikus v(gjáték"-nak ne­vez. A sort Paul Mazursky Asszony férj nélkül című, 1978-ban forgatott filmje nyitja. Ugyanebbe a kategóriába sorolan­dó Sydney Pollack Villanycowboy-a is, melyet hazánk is átvett vetítésre. Mozijainkban most vetítik e „stílus" egyik reprezentáns darabját, az öt Oscar díjjal kitüntetett Kramer kontra Kramert is. Megjegyzem, mostanában szokássá vált az is, hogy ötösével, nyolcasával osz­togatják egy-egy filmnek ezt a méltóságá­tól jócskán megfosztott dijat. (Lásd: Száll a kakukk fészkére. Kabaré stb.) Oustin Hoffman számos, hazánk mozija­iban is vetített filmben (Pillangó. Kis nagy ember. . .) bizonyította már színészi képességeit és tudását is. Ebben a filmben Ted Kramer figuráját sikerült könnyed, elegáns, a szakma minden fogását tökéle­tesen igénybe vevő és kihasználó alakítá­sával hihetővé, „életszagúvá" tennie. Me­ryl Streep, a feleség megformálója számos kimagasló színpadi siker után kapta meg ezt a szerepet Alakításáról csak az elis­merés hangján szólhatunk. Ám van ennek a filmnek egy varázslatosan bűbájos, le­nyűgöző csodája: Justin Henrynek hívják. Ö játsza Ted Kramer hatéves (?) fiát. Egymaga mind az öt Oscart megérdemel­né — hadd játsszon velük katonásdit. Sok gyereket láttam már filmszerepben; köny­nyebben, bonyolultban egyaránt de-aho­gyan ez a gyerek „otthon van ebben a filmben", arra nincs hasonlat. Csoda. Mondom. Dustin Hoffman alakítása hite­lesnek hat. Éppen a film forgatásakor vált • • Ungürüszök története pád-házi királyok alatti magyar életről. Hiba lenne persze, mondja Blaskovics pro­fesszor, ha a Tárih-i Ongürüszt történé­szeink minden vonatkozásban perdöntő bizonyítékként kezelnék; a mü legalább annyira regényes munka, mint amennyire történelmi. Mindenesetre izgalmas, hogy a török krónika a kettős honfoglalás Lász­ló Gyula-i elméletét teljes egészében bizo­nyítja, mi több: valószínűleg egy hármas honfoglalást is, amely a Kattar — Attila — Árpád vezérek által képviselt korszakok­ban zajlott le ... Mindez persze még bizo­nyításra vár; a kevésbé feltevésszerű, a korabeli történelemre vonatkozó adatok feldolgozását pedig a legszélesebben vett művelődéstörténetnek kell magára vállal­ni. Érdeklődéssel várjuk Blaskovics József fordításainak megjelenését. S visszacsa­tolva korábbi gondolatainkhoz, meg kell jegyeznünk azt is: a nehezen születő, in­tézmények hiányában csupán a nagy egyéni teljesítményekben bizható szlová­kiai magyar tudományosság fél- és álérté­kekben oly bőven tobzódó szellemi éle­tünk aligha engedheti meg magának azt a luxust, hogy Blaskovics professzor gazdag tanulmányterméséből ne jelentesse meg, minél előbb, legalább azokat az írásokat, melyek szülőföldünk török hódoltság ko­rabeli életét dolgozzák fel. Veszedelmes értékzavarra vall, hogy lapjainkban, iro­dalmi folyóiratunkban, a könyvkiadói pro-KRAMER kontra KRAMER el a feleségétől és két kislányától s való­színűleg ez a tény és körülmény is „hozzá­segítette" a hiteles alakításhoz. De hogy a kisfiú honnan meríthette azt a példátlan helyzetfelismerő és ráérző-készséget, me­lyet jelenetének minden pillanatában ka­matoztat, az egyszerűen rejtély. Elnézést, amiért nem a film történeté­nek vázlatos ismertetését helyezem jegy­zetem előterébe, de jelen esetben, véle­ményem szerint, a felsorolt megjegyzése­im sokkal fontosabbak magánál a törté­netnél, amely röviden a következő: Ted Kramer egy reklámügynökség ügyes em­bere. Felesége, aki egyetemet végzett, szül egy fiúgyermeket és férje határozott akaratának engedve feladja munkakörét, lelkileg kiegyensúlyozatlanná teszi őt az „otthonüléssel" járó mindennapi egyfor­maság. A lelki magány. Férjének ugyanis ilyesmire szinte semmi ideje sem marad. Az asszony ezért egy napon, minden konkrétummal bizonyítható ok nélkül, el­hagyja férjét és fiát. A férj és a gyerek magára marad. Nyolc hónap alatt, amíg az asszony nem jelentkezik újra, kialakul az apa és fia között egy harmonikus apa-fiúi kapcsolat. Ekkor az asszony, aki közben dukcióban középszerű irők és költők kap­nak rendszeresen helyet, a semmitmondó lírai trillázgatásokat értékben messze meghaladó, megfeszített munkával létre­hozott, a nemzetközi szakma tekintélyét is kivívó tudományos irodalom pedig, amelyeknek hagyomány- és önismeretün­ket gazdagító jelentőségét, úgy vélem, esetünkben nem szükséges különösebben bizonygatnunk, a mostohagyermek sorsá­ra jut — szinte még mielőtt megszületett volna... Ez is hozzátartozna (itt és most) az „üngürüsz" sorhoz? Ez is: A szellemi restség ? A koncepciózus, önmagunknak és ön­magunkért elkötelezett, értékközpontú szerkesztői-kultúrszervezői gyakorlathi­ánya? A kultúránk féloldalassá bénultságába való belenyugvás? A Sütő András által közhasználatúvá tett „sajátosság méltóságá"-nak társada­lomtudományi müvekben megvalósítan­dó eszményéről való lemondás? Ennek is, annak is kisért a veszélye. Hat évtizedes nemzetiségi létünk szelle­mi csődjei és legföljebb féleredményeket hozó mozgalmait áttekintve, megtanul­hatnánk végre már: a programok, az ige­hirdetések („kisebbségi messianizmus", „a magyarság nyugati előőrse vagyunk", „valóságirodalom", „erkölcsi realizmus" stb. stb.) önmagukban halandók: az érték azonban: él. Legföljebb majd másutt; másokban. Pedig nekünk volna szükségünk rá. Mint ahogy annak fölismerésére is: Próféta kellene, hogy legyen a tudós, az alkotó, az értékteremtő ember, a saját hazájában is. ZALABAI ZSIGMOND lelkileg „helyre rázódott" és ismét „meg­lelte helyét a társadalomban", bírósági úton magának követeli a gyereket. Meg is nyeri a pert, de az utolsó pillanatban visszalép: rájött, hogy valami megtört, megszakadt közte és a fia között, hogy az apjára most már nagyobb szüksége van a gyereknek, min* őrá. A film „fél-happy end-del" végződik: az asszony bejelenti férjének a gyerek sorsával kapcsolatos döntését s egynéhány bizalmas gesztus után a férfi magára hagyja az asszonyt a gyerekkel. Magyarán: megkezdődik az egymáshoz közeledés, életüknek talán egy újabb, értelmesebb fejezete. Itt ér véget a történet. Jelenetek egy meglehetősen motiválatlanul kudarcba fulladt amerikai házasságból — hollywoo­di filmrecept szerint. Ami annyit jelent, mint: milliméterre kiszámított történet, pontosan kiagyalt gegek, tetszetős színes technika (mint egy reklámfilmben), jé ope­ratöri teljesitmény és summás érzelmekre hatás egészen a zsebkendők módszeres és ismétlődő eláztatásáig. A filmet Avery Corman — szlovák nyelven nálunk is meg­jelent — regénye nyomán Robert Benton írta és rendezte. Bentonról talán még annyit érdemes megjegyezni, hogy koráb­ban nem rendezett, viszont Amerika egyik legjobb forgatókönyvírója volt. Ö Irta pél­dául a világhírű Bonnie és Clyde forgató­könyvét is. A Kramer kontra Kramer tehát valahol a művészet és a giccs határmezs­gyéjén mozog. Mindenesetre profimunka mindkét kategóriában. KISS PÉNTEK JÓZSEF 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom