A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-12 / 37. szám

Bethlen Gábor emlékezete Mint a becsvágyó uralkodók. Bethlen Gábor is tartott udvari történészt élete, uralkodása megörökítésére. Historicusának munkája azonban csak fejedelemsége kezdetéig öleli fel Bethlen életét. Ahhoz, hogy emléke, müve „értelmet és rendet kapjon mint a vers" — Hadrianus császár adja a becsvágynak ezt az értelmes emberhez méltó kifejezését Marguerite Yourcenar róla szóló pompás regényében — az örökségében érdekelt utókor munkájára is szükség van. S nem is könnyű munkájára. A kor, amelyben Bethlen élt, a hely, ahol uralkodott egyéniségének kivételes formátuma — mindez együttvéve a hírnévnek olyan disszonáns rétegeit vonta alakja köré, hogy máig vitára készteti a történészeket. Az ö uralkodása alatt a reformáció és a 30-éves háború zűrzavaros, dűlt korszakában különösen kidomborodik a Magyarország történetét befolyásoló földrajzi fekvés specifikuma. Az a specifikum, amelyről a kor nagy cseh reformátora, Comenius ilyen közvetlen hangú fogalmazásban szólott sárospataki tartózkodásakor: a magyarok gyakran kénytelenek voltak erőszakkal szemben erőszakot alkalmazni. és azzal megalázni magukat hogy a németek kiűzésére a törökökkel szövetkezzenek". Mint minden specifikum. a két malomkő közti léttel járó különleges helyzet is magában rejti az arány- és távlattévesztés veszélyeit amikor csak belülről nézve a benne való elmerülést és bezárkózást kínálja a szemlélő számára, kívülről nézve pedig épp a különleges iránti érzéketlenség vezethet könnyen félreértéshez, sót értetlenséghez. Ez utóbbira egy impozáns cseh történeti monográfia szolgáltatott nemrég példát épp Bethlennel kapcsolatosan. Ez a Wallensteinről és koráról szóló mű — J. Janá•>cek munkája —, amely Wallenstein és a hazai vonatkozások értő bemutatásában helyenként szinte remekel, Bethlenről mint a Habsburg-ellenes koalíció tagjáról szólva már inkább a nem értésnek vagy tájékozatlanságnak adja tanújelét, amint sommásan „a szó legelmaradottabb értelmében feudális uralkodó" -ként prezentálla

Az Európa kiadó „Bethlen Gábor emlékezete" c. kiadványa nem történészed munka. Célja nem az, hogy beleszóljon a Bethlen körül folyó vitába. Gyűjteményes mű, amely a fejedelem születésének 400. évfordulója alkalmából tőle magától, belső munkatársaitól és udvarának köréből származó írásokat tesz a nagyközönség számára hozzáférhetővé. Egyfajta belső tükre tehát a nagy fejedelemnek. Értéke anyagának eredetisége. De a kötet összeállítója, Makkai László vállalkozott arra is, hogy beavassa az olvasót a Bethlen-örökség komplexebb szemlélésébe: a kötetet végigkísérő szövegei érzékenyen igazítanak el ez örökség bonyolult összefüggéseiben. S ez növeli a gyűjtemény hasznát \ FUKÁRI VALÉRIA „Megírtam harminckét kötet könyvet és vagy kétszáz tudományos dolgozatot (...), vannak köztük nyelvkönyvek, történeti munkák, nyelvtudományi értekezések, fordítások. Megjelentek magyarul, csehül, szlovákul, törökül, oroszul, lengyelül, bulgárul, angolul, németül. Egyszóval, ez lenne röviden az életpályám; úgy tűnik, hogy csak egy hétig tartott, mert reggeltől estig dolgoztam, sokszor még a feleségemmel is csak levél útján értekeztem ..." — A nemzetközi hírű tudós emberről. aki az Új Tükör 1981/31 -es számában az idézett módon mutatkozott be, még annyit illene tudnunk, minél többünknek, hogy egy Komárom melletti faluban született. 1949 óta Prágában él, a Károly Egyetem turkológusa, s tudományos búvárkodásának leletei sokunkat gazdagíthatnának, ha ... A tévé népszerű szellemi vetélkedői jutnak eszembe; utána pedig egy kérdés: Tájainkon vajon hányan „kapcsolnak" e rövid portré olvastán ? Attól tartok, kevesen; kevesebben, mint illenék. S vajon hányan lehetnek azok, akik nemcsak hallomásból, hanem a műveiből ismerik e jelentős, nemzetközileg is elismert munkásságot kifejtő, szülőföldünk helytörténetét is elismert munkásságot kifejtő, szülőföldünk helytörténetét számtalan értékes hódoltság korabeli adattal gazdagító turkológus-történész professzort, aki pedig közülünk, szlovákiai magyarok közül való?! Blaskovics József professzor (mert ő rejtőzik e portré mögött) legújabb, most készülő munkája Manúd Terdzsüman török íródeák Tárih-i Üngürüsz cimü fordítása. A török mű annak idején magyarországi krónikák, köztük a XI. századi, elveszett ősgeszta alapján készülhetett, s rendkívül értékes adatokat tartalmaz őstörténetünkről, a honfoglalásról, az Ár-Az utóbbi években Hollywood tucatjával gyártja azokat a filmeket, melyeket a szaksajtó „romantikus v(gjáték"-nak nevez. A sort Paul Mazursky Asszony férj nélkül című, 1978-ban forgatott filmje nyitja. Ugyanebbe a kategóriába sorolandó Sydney Pollack Villanycowboy-a is, melyet hazánk is átvett vetítésre. Mozijainkban most vetítik e „stílus" egyik reprezentáns darabját, az öt Oscar díjjal kitüntetett Kramer kontra Kramert is. Megjegyzem, mostanában szokássá vált az is, hogy ötösével, nyolcasával osztogatják egy-egy filmnek ezt a méltóságától jócskán megfosztott dijat. (Lásd: Száll a kakukk fészkére. Kabaré stb.) Oustin Hoffman számos, hazánk mozijaiban is vetített filmben (Pillangó. Kis nagy ember. . .) bizonyította már színészi képességeit és tudását is. Ebben a filmben Ted Kramer figuráját sikerült könnyed, elegáns, a szakma minden fogását tökéletesen igénybe vevő és kihasználó alakításával hihetővé, „életszagúvá" tennie. Meryl Streep, a feleség megformálója számos kimagasló színpadi siker után kapta meg ezt a szerepet Alakításáról csak az elismerés hangján szólhatunk. Ám van ennek a filmnek egy varázslatosan bűbájos, lenyűgöző csodája: Justin Henrynek hívják. Ö játsza Ted Kramer hatéves (?) fiát. Egymaga mind az öt Oscart megérdemelné — hadd játsszon velük katonásdit. Sok gyereket láttam már filmszerepben; könynyebben, bonyolultban egyaránt de-ahogyan ez a gyerek „otthon van ebben a filmben", arra nincs hasonlat. Csoda. Mondom. Dustin Hoffman alakítása hitelesnek hat. Éppen a film forgatásakor vált • • Ungürüszök története pád-házi királyok alatti magyar életről. Hiba lenne persze, mondja Blaskovics professzor, ha a Tárih-i Ongürüszt történészeink minden vonatkozásban perdöntő bizonyítékként kezelnék; a mü legalább annyira regényes munka, mint amennyire történelmi. Mindenesetre izgalmas, hogy a török krónika a kettős honfoglalás László Gyula-i elméletét teljes egészében bizonyítja, mi több: valószínűleg egy hármas honfoglalást is, amely a Kattar — Attila — Árpád vezérek által képviselt korszakokban zajlott le ... Mindez persze még bizonyításra vár; a kevésbé feltevésszerű, a korabeli történelemre vonatkozó adatok feldolgozását pedig a legszélesebben vett művelődéstörténetnek kell magára vállalni. Érdeklődéssel várjuk Blaskovics József fordításainak megjelenését. S visszacsatolva korábbi gondolatainkhoz, meg kell jegyeznünk azt is: a nehezen születő, intézmények hiányában csupán a nagy egyéni teljesítményekben bizható szlovákiai magyar tudományosság fél- és álértékekben oly bőven tobzódó szellemi életünk aligha engedheti meg magának azt a luxust, hogy Blaskovics professzor gazdag tanulmányterméséből ne jelentesse meg, minél előbb, legalább azokat az írásokat, melyek szülőföldünk török hódoltság korabeli életét dolgozzák fel. Veszedelmes értékzavarra vall, hogy lapjainkban, irodalmi folyóiratunkban, a könyvkiadói pro-KRAMER kontra KRAMER el a feleségétől és két kislányától s valószínűleg ez a tény és körülmény is „hozzásegítette" a hiteles alakításhoz. De hogy a kisfiú honnan meríthette azt a példátlan helyzetfelismerő és ráérző-készséget, melyet jelenetének minden pillanatában kamatoztat, az egyszerűen rejtély. Elnézést, amiért nem a film történetének vázlatos ismertetését helyezem jegyzetem előterébe, de jelen esetben, véleményem szerint, a felsorolt megjegyzéseim sokkal fontosabbak magánál a történetnél, amely röviden a következő: Ted Kramer egy reklámügynökség ügyes embere. Felesége, aki egyetemet végzett, szül egy fiúgyermeket és férje határozott akaratának engedve feladja munkakörét, lelkileg kiegyensúlyozatlanná teszi őt az „otthonüléssel" járó mindennapi egyformaság. A lelki magány. Férjének ugyanis ilyesmire szinte semmi ideje sem marad. Az asszony ezért egy napon, minden konkrétummal bizonyítható ok nélkül, elhagyja férjét és fiát. A férj és a gyerek magára marad. Nyolc hónap alatt, amíg az asszony nem jelentkezik újra, kialakul az apa és fia között egy harmonikus apa-fiúi kapcsolat. Ekkor az asszony, aki közben dukcióban középszerű irők és költők kapnak rendszeresen helyet, a semmitmondó lírai trillázgatásokat értékben messze meghaladó, megfeszített munkával létrehozott, a nemzetközi szakma tekintélyét is kivívó tudományos irodalom pedig, amelyeknek hagyomány- és önismeretünket gazdagító jelentőségét, úgy vélem, esetünkben nem szükséges különösebben bizonygatnunk, a mostohagyermek sorsára jut — szinte még mielőtt megszületett volna... Ez is hozzátartozna (itt és most) az „üngürüsz" sorhoz? Ez is: A szellemi restség ? A koncepciózus, önmagunknak és önmagunkért elkötelezett, értékközpontú szerkesztői-kultúrszervezői gyakorlathiánya? A kultúránk féloldalassá bénultságába való belenyugvás? A Sütő András által közhasználatúvá tett „sajátosság méltóságá"-nak társadalomtudományi müvekben megvalósítandó eszményéről való lemondás? Ennek is, annak is kisért a veszélye. Hat évtizedes nemzetiségi létünk szellemi csődjei és legföljebb féleredményeket hozó mozgalmait áttekintve, megtanulhatnánk végre már: a programok, az igehirdetések („kisebbségi messianizmus", „a magyarság nyugati előőrse vagyunk", „valóságirodalom", „erkölcsi realizmus" stb. stb.) önmagukban halandók: az érték azonban: él. Legföljebb majd másutt; másokban. Pedig nekünk volna szükségünk rá. Mint ahogy annak fölismerésére is: Próféta kellene, hogy legyen a tudós, az alkotó, az értékteremtő ember, a saját hazájában is. ZALABAI ZSIGMOND lelkileg „helyre rázódott" és ismét „meglelte helyét a társadalomban", bírósági úton magának követeli a gyereket. Meg is nyeri a pert, de az utolsó pillanatban visszalép: rájött, hogy valami megtört, megszakadt közte és a fia között, hogy az apjára most már nagyobb szüksége van a gyereknek, min* őrá. A film „fél-happy end-del" végződik: az asszony bejelenti férjének a gyerek sorsával kapcsolatos döntését s egynéhány bizalmas gesztus után a férfi magára hagyja az asszonyt a gyerekkel. Magyarán: megkezdődik az egymáshoz közeledés, életüknek talán egy újabb, értelmesebb fejezete. Itt ér véget a történet. Jelenetek egy meglehetősen motiválatlanul kudarcba fulladt amerikai házasságból — hollywoodi filmrecept szerint. Ami annyit jelent, mint: milliméterre kiszámított történet, pontosan kiagyalt gegek, tetszetős színes technika (mint egy reklámfilmben), jé operatöri teljesitmény és summás érzelmekre hatás egészen a zsebkendők módszeres és ismétlődő eláztatásáig. A filmet Avery Corman — szlovák nyelven nálunk is megjelent — regénye nyomán Robert Benton írta és rendezte. Bentonról talán még annyit érdemes megjegyezni, hogy korábban nem rendezett, viszont Amerika egyik legjobb forgatókönyvírója volt. Ö Irta például a világhírű Bonnie és Clyde forgatókönyvét is. A Kramer kontra Kramer tehát valahol a művészet és a giccs határmezsgyéjén mozog. Mindenesetre profimunka mindkét kategóriában. KISS PÉNTEK JÓZSEF 15