A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-05 / 36. szám

Szék város egyebek között sóbányájáról is ismert. (Szék, szik — só, románul Sic). Széket az oklevelek a XIII. században már szabad királyi városként említik. A magyar, székely és szász eredetű lakosságnak sikerült a feudalizmus jobbágyosításával szemben megőriznie polgári szabadságát és a község önrendelkezését. A város Kolozsvártól északkeletre a középerdélyi Mezőség nyugati peremén fekszik. Sajátos fejlődésének köszönhetően kialakult kultúrájával érdemelte ki a néprajzkutatók és a népi hagyományok iránt érdeklődők tömegének figyelmét. A kopár dombok között meghúzódó, a rossz minőségű úton körülményesen megközelíthető Széknek 5000 lakosa van. A város a múltban gazdag iparral és vásártartási joggal rendelkezett. Szék jelentősége a sóbányák bezárásával (1812) kezdett csökkenni. A múltjára büszke református lakosság városi tudatát és mezővárosi kultúráját máig megőrizte. 12 000 holdas határában a régi erdőket legelővé, majd szántóvá alakították. A település három részre oszlik, ezek: Felszeg, Forrószeg, Csipkeszeg. A gyenge földek nem nyújtanak megfelelő megélhetést. A fiatal lányok és legények ezért Kolozsvárott vállalnak munkát. Ez azonban nem oldja föl zárt társadalmukat. A szabad idejüket Kolozsvárott is együtt töltik, minden csütörtökön és vasárnap a nagyposta mögött találkoznak és táncolnak. A fiatalság számára az otthoni táncalkalmak olyan sokat jelentenek, hogy inkább lemondanak a továbbtanulásról, az új mesterségek elsajátításáról, csak ne kelljen ebből a környezetből kiszakadni és a táncról lemondani. 4 A fényképész egy eredeti széki lakodalmat örökített meg. Ezekből közlünk ízelítőül néhány felvételt. Gyökeres György felvételei Az utóbbi időszakban más országokban is egyre népszerűbb táncházmozgalom széki eredetű. Viseletüket nemcsak otthon, ünnep- és hétköznapokon hordják, hanem a hetvenes évektől egyre gyakoribb külföldi útjaik alkalmával is büszkén viselik. A viselet elhagyása a legutóbbi időkig egyértelmű volt az erkölcsi „kivetkőzéssel". Azt is nagyon szigorúan ítélik meg, ha egy lány más vidékre megy férjhez. Itt is, mint sok más vidéken, az emberek megbotránkoznak és elítélik azt a menyasszonyt, aki kendő helyett pártát tesz a fejére, ha nyilvánvaló, hogy az esküvő előtt szerelmi viszonyt folytatott. Sokkal bocsánatosabb a „bűne", ha azt a kendőkötéssel és szerényen rendezett lakodalommal vallja t>e. Egyébként a lakodalom három napig tart, és több száz vendég hivatalos rá. A székiek társadalmának, közösségi életének, gazdálkodási rendjének, viseletének, hímzéseinek, meséinek szép irodalma van, és „a kitartó érdeklődés következtében nincs a magyar népterületen, sőt a Kárpát-medencében sem egyetlen olyan település, amelynek zene- és tánchagyományai ilyen mértékben összegyűjtve ... állnának a tudományos kutatás rendelkezésére. Ehhez hasonló mennyiségű néptánc és népzenegyűjtés másutt még nem történt, és Európában már nem is igen remélhető egyetlen faluból sem." A széki tánchagyományok gyűjtésének történetét, jelentőségét és tánckészletét Martin György foglalja össze a Tánctudományi Tanulmányok 1980—198l-es számában, ahol a községre vonatkozó bibliográfiai adatok is megtalálhatók. SEBŐK MÁRIA