A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-29 / 35. szám

A Csemadok életéből Csak a napok változnak Hodosy Károly negyvenéves, helybeli születésű (Nagyabony — Vei ké Blahovo), s az 1340 lakosú község fizetett hnb-elnöke. Családos ember, két gyermek apja, felesége könyvelő a szövetkezetben. Dunaszerdahelyen érettségizett a magyar tanítási nyelvű gimnáziumban, majd Tornaiján (Safárikovo) kétéves tanulmány után szakérettségit tett a mezőgazdasági középiskolában. Elég jól ismeri Gömört. Járt Rimaszombatban, Rozsnyón, Méhiben futballozott, Vályban kéthetes gyakorlaton volt a szövetkezetben. Tagja volt a mezőgazdasági középiskola színjátszó csoportjának, téli estéken falvakat látogatott. Lelkébe fogadta a gömöri embereket, a szívét azonban nem hagyta ott. Felesége hodosi, de Nagyabonyban laknak az új soron. — Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik — kezdem a beszélgetést a nótával, az elnök hűvös, takaros dolgozószobájában. — Itt csak egy a torony, a vallás kettő — mondja mosolyogva az elnök, — Ez nem az a Nagyabony. — De az a Nagyabony, ahol Bihari, a híres cigányprímás és nótaszerző született. — Igen. Emléktábla őrzi a nevét. — Apropó. Hogyan telnek a hnb-elnök napjai? — Nincsenek egyforma napok — néz körül dolgozószobájában. — Bejövök reggel, átnézem a postát, mi az, amire azonnal válaszolnom kell. Ha gyűlés után jövök be, elolvasom a jegyzőkönyvet, mi az, amit intéznem kell. Nincs egy nyugalmas napom. Jönnek a járásról és a faluból is természetesen. Ma például személyi jellegű ügyben kerestek fel. Viszály támadt két szomszéd között garázsépítés miatt. A panaszos szerint telkéhez közel karózták ki a garázs helyét. Megnézzük. Munka után helyszíni szemlét tartunk Kázmér Péterrel, a hnb építkezési bizottságának elnökével. — Körül is néz a faluban? — Mindennap. A közelben épült kétmillió korona beruházással a kultúrház. Megnézem, hogyan haladnak a munkával. Festik az iskolát. Oda is bekukkantok. Az óvodát is átalakítják belülről. Az üzletbe is benyitok, nincs-e valami probléma. Mindez néha órákat vesz igénybe. Ismerem az iparosokat, a munkásokat, elbeszélgetek velük. Aztán a terepszemle után a fontos telefonok következnek. Az elintézésre váró ügyek. — Hova hiv leggyakrabban telefonon? — A járási nemzeti bizottságra és néha a rendőrségre. Legutóbb a rendőrség véleményt kért egy itteni fiatalemberről. Valamit csinált. Szerdahely kérdezett, de Bratislava volt kíváncsi. Hát igy... A hnb-elnök feladatköre széles, a hivatali teendőihez jönnek még a gyűlések, illetve a gyűlésekre való felkészülések. A hnb-nak négy szakbizottsága van (pénzügyi-építkezési, egészségügyi, iskolaügyi és kulturális, valamint közrendészeti). A választások és a hnb plenáris ülése után gyűlés gyűlést követett. Választási programunk igényes. A kultúrház építését 1982 májusáig befejezzük. A villanyhálózatot bővítjük. Abonyba és Hodosba bevezetjük a vizet. A tizenkétmilliós beruházást öszszegből ötmillió koronát használhatunk fel ebben a választási időszakban. Szeretnénk a Bihari utcát aszfattoztatni, járdát építeni, 1983/84-ben a hangosanbeszélőt és a közvilágítást felújítani. Egy helyen parkosítani is szeretnénk. Társadalmi munkában természetesen. No, és ... a választási program nem szentírás, mindig közbejöhet valami. — Mondana erre példát? — Itt van a textilüzlet. Egyáltalán nem felel meg az igényeknek. A hentesüzlet is bővítésre szorulna. De az Ígéreten túl még semmi nem történt. A Jednota fogyasztási szövetkezet vezetői egyelőre semmit nem tesznek. — A hnb-elnök tisztjén kívül betölt még funkciót? — A sportszervezet elnöke vagyok. Húsz évig magam is futballoztam. Csatár voltam, meg hátvéd. Most szombaton és vasárnap kupamérkőzést akarunk. Intézni kell. — Visszatérek megint az eredeti gondolatra. Hogyan telnek napjai? — Hétfőn este sportszervezeti vezetőségi gyűlés, kedden tanácsülés (a 80/81 -es iskolai év értékelése, beszámol Merva József, az 1 —4. osztályos általános iskola igazgatója), szerdán délután 16 órakor tizenhárom háztáji földtulajdonos jön az irodába, és az egyesített szövetkezet képviselője jelenlétében megtárgyaljuk, hogy a tizenhárom háztáji földtulajdonos másutt kap ugyanolyan területű és minőségű földet. A szövetkezet érdeke kívánja így. A költségeket is a szövetkezet téríti. Csütörtök talán nyugalmas nap lesz. Ilyenkor nincs gyűlés. Pénteken viszont már tömegszervezeti gyűlést tartunk vagy a hnb plenáris ülését. Szombaton 16 órától esküvő, névadó. Én esketek, vagy a titkár. Varga Tibor, vagy az alelnök, Lábadi Sándor. Az aranylakodalmat és a névadót a hnb polgári ügyeket intéző testülete intézi. — Hogyan dolgoznak a tömegszervezetek? — Az ifjúsági szervezet most jó. Edmár Mária a vezetője. Tanácstag, a járási nemzeti bizottság képviselője. A társadalmi munká ban mindig részt vesznek a fiatalok. A nőszövetség szintén jó. Horváth Márta az el-Hodosy Károly a nagyabonyi főutcán Uj utca A Gombaszögi Országos Kulturális Ünnepélylyel, illetve járásunk esetében az azt követő járási dal- és táncünnepéllyel egy új évad zárult az öntevékeny művészeti mozgalomban. Itt az alkalom, hogy számvetést végezzünk az elért eredményekről. A járás öntevékeny művészeti mozgalmát értékelve elöljáróban és általánosságban megállapíthatjuk, hogy ez a CSEMADOK járási tevékenységének legaktívabb munkaszakasza. Bizonyíték erre többek között az is, hogy az idén mintegy hatvan öntevékeny művészeti csoport dolgozott a járás 38 helyi szervezetében, s ezekben a csoportokban több mint ezer ember fejtett ki tevékenységet, s ez a CSEMADOK tagságának körülbelül egyhetedét jelenti. Nincs szándékomban az említett hatvan csoport munkálat értékelni, de az országos rendezvényeken, versenyeken elért eredmények alapján szeretnék egységes képet alkotni a járás öntevékeny művészeti mozgalmáról. A sort a Jókai-napokkal kezdem, amely járásunk székhelyén kerül évente megrendezésre, amely a felnőtt színjátszó és kisszínpadi csoportoknak, valamint a felnőtt vers- és prózamondóknak a legmagasabb országos fóruma. A színjátszásban mintha visszaesés mutatkozna, hiszen az utóbbi két évben járásunkból nem szerepelt színjátszó csoport a Jókainapokon, a teljes igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy a komáromiak ebben az évben valóban objektív okok (több szereplő betegsége) miatt nem vehettek részt a fesztiválon. További néhány (működő) csoport viszont ebben az évadban még nem jutott el arra a szintre, hogy a kerületi versenyen az első helyet megszerezve juthatott volna tovább az országos seregszemlére. A jövőt illetően azonban biztató a csoportok idei tevékenysége. Jobb volt a helyzet a kisszínpadi mozgalomban, hiszen a Jókai-napokon versenyző négy kisszínpad közül kettő a járásból volt. A marcelházai (Marcelová) Jókai Mór kisszínpad második, a komáromi magyar gimnázium kisszinpada pedig harmadik helyezést ért el, s a legjobb férfi alakítás díját Németh István, a marcelházai csoport tagja kapta. A járás további néhány kisszínpadának műsorát ismerve bátran állíthatom, hogy kicsit következetesebb rendezői és csoportmunkával még további együttesek is méltóképpen szerepelhettek volna az országos versenyen. Ami a vers- és prózamondók versenyét illeti, s ezt a sajtóban megjelent értékelésekből is tudjuk, az V. kategóriában jelentős előrelépésnek, míg a negyedikben, a középiskolások kategóriájába a legjobb esetben is stagnálásnak lehettünk tanúi. Ennek okát keresve Szilvássy József értékelésében rámutatott, hogy magyar tanítási nyelvű középiskoláink nagy többségében talán nem értékelik kellőképpen a diákok, illetve az őket felkészítő pedagógusok ilyen jellegű tevékenységét, s ez egyik komoly tényezője lehet az említett és tapasztalt stagnálásnak. Jó és követendő példaként éppen a komáromi és az ipolysági (Sahy) gimnáziumot hozta fel, s hogy nem érdemtelenül, azt az eredmények bizonyítják, hiszen