A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-08 / 32. szám

ondolom, manapság, az űr­hajók, a számítógépek vagy az óránként kétszáz kilomé­teres sebességgel száguldó Forma 1 -es versenyautók korában nemigen jut eszébe valakinek is, hogy e műszaki vívmányok alapját lénye­gében egy évezredek óta ismert, már ak­koriban is forradalmasító újításban: a ke­rék feltalálásában kell keresni .. . A kerék időszámításunk előtt 3000 tá­ján terjedt el a mai Szíriától az Indus folyó völgyéig és szinte felbecsülhetetlen mér­tékben megkönnyítette az életet. Kezdetben a kordé és a szekér volt a legelterjedtebb szállítóeszköz, ámbár a ró­mai kocsiversenyek legalább akkora izgal­mat keltettek, mint napjainkban a nem­zetközi focimeccsek. És csatákat meg há­borúkat is eldöntöttek a kerekeken moz­gó harci kocsik, s a népek vándorlása szekér nélkül szintén elképzelhetetlen. De civilizációnkról épp úgy elmondhatjuk, hogy lelke a kerék, hiszen hajtja gépein­ket, az órákban az időt ketyegteti, tárcsá­kon tekeredik a magnó és a komputer szalagja is. Igaz, hogy csak közvetve, de így tulaj­donképpen a bicikli története is több ezer éves múltra tekint vissza . . . Hérodotosz szerint például az arab pos­tafutárok ördöngös, „kétkerekű járógé­pet" használtak, a középkorban pedig Leonardo da Vincit is foglalkoztatta a kerékpárkészítés-gondolata. A bicikli igazi őse azonban csak jóval később készült el, hiszen korábbi és mai formájának kialaku­lásához — a kerék létrejöttén kívül — küllő, kerékagy, csapágy, fogaskerék, mozgatható kormány, illetve a láncmeg­hajtás feltalálása volt szükséges. Közben, a XVIII. század végén, Francia­országban megjelent az úgynevezett futó­gép. A futógépen ülő ember lábával hátra rúgta a talajt. Fárasztó utazgatás lehetett, ki is ment a divatból; illetve hát elkorcso­sult utódának a gyerekek körében népsze­rű roller tekinthető. A múlt század elején Európában, majd Amerikábam is újfajta gépek kerültek for­galomba. A ma már mosolyra késztető velocipéd első formája a magas tipus volt, ahol a meghajtás a nagykeréken alkalma zott pedálok segítségével történt. A talál­mányt azonban nem fogadták jelen tőségéhez méltóan, s jópár évnek kel­totta diadalútján a kerékpárt. Sőt, a bicik­lizés — a hatvanas évek hullámvölgye után, amikor is a gyorsabb motorkerékpár és a kényelmesebb autó került előtérbe — napjainkban újra a reneszánszát éli. Egyre többen vásárolják szórakozás, sportolás céljából e könnyű és tetszetős gépeket, vidéken viszont naponta milliók járnak biciklin munkába. A néhány évvel ezelőtt fellépett energiagondok csak növelték e jármüvek jelentőségét — lévén üzema­nyaguk az emberi izomerő, ráadásul a kerékpár nyergében a főútvonalakat eldu­gaszoló autósorok is elkerülhetők. Hazánkban három gyárban: a chebi Eská­ban, a rokycanyi Favoritban és a Petrov nad Desnou-i Veíamosban készülnek ke­rékpárok. E három üzem közül az Eska a „rangi­dős", hiszen a nyugat-csehországi Cheb­ben (igaz, akkoriban még Premier Works néven) már 1875-ben megkezdődött a „velocipédgyártás". A századfordulón há­romszáz-négyszáz kerékpárt készítettek itt évente: manapság viszont egy-másfél percenként érkezik egy-egy újabb darab a gyártási szalag végére! így kereken 750 vadonatúj kerékpárt készítenek naponta a világhírű Eska üzem gazdag gyártási ta­pasztalatokkal rendelkező dolgozói. Fon­tos tudnivaló még az is, hogy az Eskák huszonöt alaptípusát, kisebb-nagyobb el­térésekkel, csaknem százféle változatban készítik itt a hazai és külföldi megrende­lők igényei szerint. Jan Simek, a gyár értékesítési osztály­vezetője rögtön tisztázza is a bőkezű vá­laszték lényegét: — Termelési adataink nemcsak a szá­mok tükrében nőttek ugrásszerűen a szá­zadforduló éveitől, illetve a felszabadulás a hazai, hanem a nyugat- és észak-európai országok, valamint az ázsiai és tengeren­túli államok közlekedési előírásait is fi­gyelembe kell venniük a tervezőknek. Előfordul azonban, hogy más irányú ja­vaslatokat is kapnak ... Az osztályvezető ugyanis mosolyogva meséli, hogy napjainkban sem haltak még ki a Drais- vagy Fischer-féle „feltalálók". Az üzem konstruktőrei nem is egyszer kapnak külön „feladatot" a leleményes újítóktól; söt vannak olyanok is, akik pon­tos tervrajzokkal ellátott levélben jelent­keznek a kerékpár tökéletesítésének meglepő ötleteivel. Egy Tfinecben élő le­vélíró például levelében a „taposókerék­pár" gyártását sürgette s műszaki rajzot is mellékelt. Postán érkezett küldeményé­ben leírta, hogyan lehetne kiküszöbölni a pedál körforgását és helyette az utas csak függőlegesen, taposó mozdulatokkal haj­taná a „bringát". Egy másik levelében ugyanez az „újtító" a kerékpár hagyomá­nyos formájának megváltoztatását java­solja mind a levegőellenállás csökkenté­se, mind a sebesség fokozása érdeké­ben ... Természetesen, ezek a javaslatok leg­följebb kuriózumként érdekesek, a való­ságban — havonta tízezres tételekben — a világpiacon is ismert és mindenütt jól bevált Eskákat gyártják Chebben. — A hazai utakon vajon hány kerékpár gurul ? Jan Simek kissé eltűnődik, aztán hatá­rozottan válaszol: — Bizonyosan hárommilliónál is több, hiszen a bicikli rendeltetése valóban na­gyon sokoldalú. Van, akinek egyetlen le­lett eltelnie ahhoz, hogy Fischer Móric Fülöp elkészítse a velocipéd egy további „prototípusát"... Ö már tömör gumiab­ronccsal vonta be az acélkerekeket, de a gidres-gödrös utakon közlekedő jármű azonban így is felért egy kinzószerszám­mal. Évtizedeket kellett még várni a bicikli tökéletesítéséig. A századfordulón azon­ban a láncmeghajtás, a szabadonfutó és főképpen a kettős, sűrített levegővel töl­tött gumitömlő feltalálása végül is elindí­óta, hanem ami legalább ugyanilyen fon­tos: a gyártási folyamat szerkezetében is. És ez a fejlődés még nem zárult le. Manap­ság például a gépek javarésze tökéletesí­tett kivitelezésű sebességváltóval készül, és a kutatók tovább kísérleteznek. Emel­lett különböző fékmegoldásokon is dolgo­zunk. Ezen túlmenően egyre szigorúbb közlekedésbiztonsági előírásoknak is meg kell felelniük a kerékpároknak. S mert a gyár termékeinek jelentős része: mintegy ötven százaléka exportra készül, nemcsak nehéz hozzájutni. A kereskedelem évente kétszer annyi kerékpárt igényel, mint amennyit gyárunk szállítani képes. Ugyan­ez a helyzet Rokycanyban és a Vel'amos­üzemben is. Nehezíti a helyzetet, hogy a csehszlovák kerékpárok az ország határa­in túl is kedveltek, s így természetes, hogy a népgazdaság sem mondhat le a külföldi piacról. Sőt, mind a Favoritokból, mind az Eskákból jóval több is elkelne a világ számos országában, ám a termelés szám­szerű fokozásának is megvannak a sajá­tos törvényszerűségei és korlátai . . . Nyil­vánvaló ezért, hogy néhány keresett tí­pusból ebben az évben sem tudjuk teljes mértékig kielégíteni az igényeket. 0 írásom befejező része ezért elsősorban azoknak szól, akiknek, esetleg hosszabb­rövidebb utánjárással, sikerült már meg­szerezniük a kiszemelt kerékpárt. .. Fontos tudnivaló például a nyári vagy az őszeleji kerékpártúrák előtt, hogy csak a rendszeres edzés hozza meg a nagyobb túrákra jogosító erőnlétet. Aki teheti, ezért iskolába is, munkába is, sőt, még bevásárolni is biciklin járjon. A gyalogki­rándulások során általában a napi har­minc kilométer jelenti a felső teljesít­ményhatárt. a kerékpározásban ugyanez a szint mintegy nyolcvan kilométerre tehe­tő. A hazai bicikligyárak szakembereinek véleménye szerint nagyon fontos a kerék­pár karbantartása, valamint az is, hogy minden egyes gép megfeleljen a közleke­désbiztonsági előírásoknak. hetséges közlekedési eszköze; van, aki az autója csomagtartójában hordja. A kerék­pár egyszerűen tömegcikké vált. — Az orvos is ajánlja a kerékpározást? — Ebben a kérdésben, természetesen, nem vagyok szakember, de üzemünk ter­vezőmérnökei a sportorvosokkal is együttműködnek. így konstruktőreinktől tudom, hogy a kifejtett energia és a meg­tett távolság aránya a kerékpár esetében sokkal kedvezőbb, mint gyaloglásban. A kényelmesen kerekező .tehát kevesebb erőt fejt ki, mint aki gyalogol. Szívbete­gek, asztmások is bátran kerekezhetnek, persze, józan mértéktartással. Aki viszont sportosabban szeretne biciklizni, az ver­senygépre vagy félversenygépre üljön. — Feltéve, ha kap a szaküzletek vala­melyikében .. . Az osztályvezető kissé elkomolyodik s megértően bólint. — Valóban nem szabad elhallgatnunk, hogy a kerékpár napjainkban bizonyos fokig hiánycikk. Különösen a sportolásra, szórakozási célokra használt gépekhez © Cheb, Rokycany és a morvaországi Petrov nad Desnou között utazgatva találomra szólítottam meg tizenöt-húsz fiatalt, hogy megkérdezzem tőlük: miért pattantak nyeregbe, autóstopp, busz vagy vonat he­lyett, miért épp kerékpáron vágtak neki az ország útjainak?! Válaszaikat csokorba gyűjtve: a kerék­pározás azt adja mindenkinek, amit vár töle — mozgást, élményt, sportolási alkal­mat. Karikázni tehát jó. egészséges. Erősíti az izmokat, tiszta levegőn oxi­génnel dúsítja fel a vérkeringést. Karcsú­sít, orvosi ajánlatra akár fogyókúrába is beilleszthető. De öröm is az önerőből tör­ténő helyváltoztatás. Mert gyalog két láb nem vihet olyan messze, szép tájakra, mint két láb, egy pár keréken. MIKLÓSI PETER Fotó: BORSKY 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom