A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-08 / 32. szám

A Csemadok életéből Mit kell tudni a külföldi kapcsolatok intézéséről? stb. A községnek 1311, a CSEMADOK-nak 254 tagja van. Botliknétól kérdezem inkább, mint a férjétől: — Mi kell ahhoz, hogy a CSEMADOK helyi szervezet éljen falun ? — Szervező, ügyszeretö emberekre van szükség elsősorban. Meg kulturális munkát vállaló aktív tagokra. Meg jó összetételű vezetőségre — hangzik a válasz. — Mióta tagja a CSEMADOK-nak ? — 1949-töl. Már mint diák, otthon, Lóton, tag voltam. Színdarabokat tanítottam be. — Szálkán mivel kezdte a kulturális munkát? — Petőfi-esttel. Férjemmel kiválasztottuk a szavalókat. A kultúrház kicsinek bizonyult Aztán színdarabok következtek: Dódi, Ha asszony kezében a gyeplő. Éles Marika mennyasszonyi fátyla stb. Majd megint magyarnóta-est és sok színdarab (Senkifia, Ezüstlakodalom). Körülbelül kilenc éve megalakítottuk a tizenkéttagú menyecskekórust. Először Herman Erzsébet tanította őket. Aztán én folytattam a munkát. Horváth Tiborné nagy segítségemre van a gyűjtésben (énekkari tag). 1975-től állandóan működik az Izrael Zoltán vezette nyolctagú irodalmi színpad. 1979-ben járási első. Sajnos, most nem fejt ki tevékenységet. Tagjai főiskolások lettek, szétszóródtak egyelőre. Majd elfelejtem! Folklórcsoport is alakult 1975 ben. Én vagyok a vezetője a tizennyolc tagú csoportnak. Zselizre jártunk népviseleti bemutatókra. Tavaly pedig a Szálkái lakodalmast adta elő a 47 tagú folklórcsoport. Gyerekek is felléptek velünk. Már a lakodalmas előtt betanulták a helyi gyűjtésű Fonót és a Tollfosztót. A folklórcsoport jelenleg is dolgozik. Tagjai lelkes emberek. 12 tagú tánccsoportunk is van. Pásztor Gyuláné tanítónő a vezetője. — Ne haragudjon, hogy félbeszakítom, de félig letépett plakáton olvastam a városban, hogy idén június 28-án a CSEMADOK helyi szervezete ismét megrendezte az Ipolyparti randevút. — Igen. A dal- és táncünnepélyt nyolcadszor rendeztük meg. A magunk építette , szabadtéri színpadon. Hagyományosnak tezül kerültek hozzánk. Az alapokra, a köszönésre. a felnőttekhez való elfogadható viszonyra is meg kellett őket tanítani. Kezdettől fogva szidás és büntetés követte a legkisebb félrelépést is, de a jószándékot, a becsületet, a tenniakarást, a tanulniakarasf mindig megdicsértem. Önkormányzatot választott az osztály, próbaidőre Mészáros József lett az osztályelnök. Bevált a fiú. Tudott közvetíteni a tanárok, a szakoktatók és az osztálytársai között. Jó előmenetelű volt. Nem kevésbé Vígh Gábor és Ember Róbert akik kitüntetéssel vizsgáztak. Fekete Sándor, Néveri Béla, Szabó István a dolgozók középiskolájában szerettek volna továbbtanulni, hogy érettségizhessenek, de erre az előírások értelmében csak a katonai szolgálat után kerülhet sor. Remélem, nem veszítik el tanulási kedvüket. Igyekeztem megszerettetni velük a könyvet az irodalmon keresztül is, mivelhogy én tanítottam a magyar nyelvet és irodalmat. A szaktantárgyakat Zsapka Nándor oktatta. Ő igy vélekedik a volt diákokról. — Üzemszervezést, állattenyésztést és növénytermesztési gépesítést tanítottam abban az osztályban. Az üzemszervezést egy kicsit elvont tantárgynak tekintették, hasznosságára majd akkor jönnek rá, ha ki akarják számítani a mindennapi keresetüket. Álkinthetö a batyubálunk is. Évente kétszer könyvkiállítást is rendezünk. Kézimunka- és néprajzi kiállítással is dicsekedhetünk. Néprajzi szobánk érdemes arra, hogy megnézzék! — Mennyi Szálkán az aktiv CSEMADOK-tag ? — Tagságunk fele aktív. Rengeteg órát dolgozunk társadalmi munkában óvoda, parkosítás, gyermekjátszótér, szabadtéri színpad). Sok a csoport, sok a szereplőnk. Itt jut eszembe, hogy héttagú citeraegyüttesünk is volt. Pillanatnyilag nem fejt ki tevékenységet. Az egyik legaktívabb citerás bevonult katonának. Ha leszerel, ismét folytatják a munkát. — Megint kérdem: szervező, ügyszerető embereken, szereplőkön kívül mi kell még ahhoz, hogy éljen a CSEMADOK falun? — Idő. Rengeteg idö. Sokat vállalunk magunkra. Nyugtalanit bennünket a semmittevés. Azt akarjuk, hogy ne csak a szövetkezeti gazdaság viruljon körülöttünk, de a kultúra is. — Öröm a munka? — Persze. De inkább a munka eredménye, a siker a tulajdonképpeni öröm. — Milyenek az elképzelései őszre ? — Színdarabot szeretnénk betanulni. Valami modern darabot. Még nem választottunk. — A helyi nemzeti bizottság segít ? — Mindenben. A szövetkezet úgyszintén. Fuvarokat ad. A kulturális munkával mi sem vagyunk adósak (Arany- és ezüstlakodalom, névadó ünnepség stb.). Míg Botlik Jolánnal beszélgetek, férje elkészíti a kávét. Aztán már hármasban osztozunk kulturális gondjaikban. Én különösen nagyra értékelem az iskola falain kivül is tevékenykedő pedagógusok munkáját, akik nyáron erőt gyűjtenek, fizikai munkával szellemi frissítőt vesznek. Szememben ma is a falu lámpásai ök, ha nem is teljesen Gárdonyi-értelmezésbe. Akarásuk, buzgalmuk fényhintö lámpa. Azért hogy a kultúrházak ne tátongjanak az ürességtől. A Botlik-házaspár élete igy példa! MÁCS JÓZSEF lattenyésztésböl többet tudnak, mint a szakmában dolgozó felnőttek. Legjobban az utolsó tantárgyat, a növénytermesztési gépesítést kedvelték. Nem csoda, ide főleg gépet kedvelő fiúk jelentkeznek. Szívesen foglalkoztak a nagyobb gépekkel, mint például a silókombájn, a gabonakombájn, mert ezekkel dolgoztak is. A szakgyakorlat alkalmával részt vettek a gépek téli nagyjavításában, a tavaszi vetésben, a trágyaszórásban, a takarmánynövények betakarításában. Mire ez az irás megjelenik, mögöttük lesz az első aratás. Az iskola pedig felkészül az új tanévre. Jó hírneve, s a mezőgazdasági termelés korszerűsödése remélhetőleg meghozza az ifjúság kedvét s a még meglévő üres helyek betöltődnek. Kellő szakmai tudású tanárokból s oktatókból nincs hiány. Ök a követelmények szerint fejlődtek. A segédeszközök, a tanműhelyek is korszerűek. Ezt látszik bizonyítani egyebek között az is, hogy az elmúlt iskolai évben itt rendezték meg a szaktanintézetek országos ügyességi versenyét. FISTER MAGDA A CSEMADOK .Központi Bizottságának ez évben megtartott 10. ülése kiindulva a CSSZSZK kormánya határozatából, valamint az SZSZK Kulturális Minisztériuma által jóváhagyott egységes szabályzatból, jóváhagyta a CSEMADOK szervei és szervezetei külföldi kapcsolatairól szóló irányelvet; meghatározza azokat az alapelveket, melyeket szükséges betartani a CSEMADOK minden szervének és szervezetének a külföldi kapcsolatok területén, akár kulturális csoport vagy egyén külföldi utazásáról, akár más országok csoportjainak vagy művészeinek és más személyeknek meghívásáról van szó. Szükséges hangsúlyozni, hogy a kulturális kapcsolatokon nemcsak tánc-, éneklöcsoportokat, zenekarokat, egyéni művészeket kell érteni, de azokat is, akiket szemináriumokra, iskolázásokra küldünk mint előadókat vagy meghívunk külföldről. Többek között ide tartoznak a kölcsönös kapcsolatok keretébe tervezett tanulmányi utazások. A kulturális kapcsolatokat tehát szélesebb összefüggésekben kell értelmezni. Az említett irányelvre azért volt szükség, mert az elmúlt években a kulturális kapcsolatokban aránylag nagyon érezhető volt az ösztönösség és a tervszerűtlenség. Az egyes rendezvények szervezői gyakran nem tartották be az illetékes szervek által meghatározott tervezési időt, későn adták le az erre vonatkozó kérelmet. Megtörtént az is, hogy az illető művésszel, együttessel előre megtárgyalták a fellépés időpontját és ezt mérvadónak tekintették. A plakátokon meg is jelent, hogy ilyen és ilyen együttes vagy művész lép fel, de ugyanakkor elmulasztották a meghívást megtárgyalni az illetékes nemzeti bizottsággal. Ennek következtében a meghívottak fellépése elmaradt és mindennek a rendezvény látta kárát. Egyszerűen tudatosítani kell. hogy egész szocialista nemzetgazdaságunkban érvényesül a tervszerűség, és ennek érvényesülni kell a külföldi kulturális kapcsolatokban is. Egyáltalán nem arról van szó, hogy korlátozzuk ezeket a kapcsolatokat, ellenkezőleg, továbbra is fejleszteni akarjuk a szocialista ember nevelését célzó kölcsönös kulturális fellépések cseréjét, elsősorban hazánk és a többi szocialista országok között. Az irányelvben foglalt szabályok közül külön ki kell emelni azt a követelményt, hogy minden CSEMADOK-szerv, (központi és járási bizottság, illetve helyi szervezet) köteles a megfelelő szintű nemzeti bizottságnak, illetve az SZSZK Kulturális Minisztériumának írásban kérvényt benyújtani külföldi csoport vagy egyén meghívására illetve kiküldésére. Ami azt jelenti, hogy a KB Titkársága a központi rendezvények igényét a Szlovák Szocialista Köztársaság Kulturális Minisztériumának terjeszti elö. A CSEMADOK járási bizottsága a járási nemzeti bizottság illetékes osztályának terjeszti elö a meghívásra vagy kiküldésre vonatkozó javaslatot. A helyi szervezet pedig a helyi nemzeti bizottságon keresztül érvényesiti külföldi csoport vagy egyén meghívását, illetve azok kiküldését. Mindhárom esetben lényeges, hogy az ide vonatkozó kérelmeket az illetékes állami szerv által meghatározott időben kell érvényesíteni. Ezzel kapcsolatban tudatosítani kell, hogy amennyiben a CSEMADOK bármelyik szerve vagy szervezete esetleg közvetlen tárgyalásokat folytat az illetékes vendégegyüttessel vagy egyénnel a meghívás feltételeiről, ezeket minden esetben csak tájékoztató jellegűnek kell tekinteni, mert egy-egy együttes vagy személy beleegyezése még nem jogosítja fel a CSEMADOK szerveit és szervezeteit, hogy ezeket meg is hívja. A meghívás csakis az illetékes állami szerv jóváhagyásával történhet. Nem beszélve arról, hogy a meghívandó csoport vagy egyén kiküldése ugyancsak az illetékes szervek hatáskörébe tartozik ott, abban az országban, amelyikből az együttes vagy egyén hozzánk akar jönni. Ezzel függ össze az irányelv azon követelménye, hogy amennyiben a baráti kapcsolatok keretében külföldre akarunk küldeni csoportot vagy egyént és fordítva, ha csoportot vagy egyént akarunk fogadni külföldről, ehhez ki kell kérni az SZSZK Kulturális Minisztériumának eszmei és szakmai kérdésekre vonatkozó véleményét. Ez teljesen logikus követelmény, hiszen minden ország, de főleg a szocialista országok kultúrpolitikai elképzeléseiben következetesen az az elv jut kifejezésre, hogy a kultúrának szolgálnia kell a széles tömegek eszmei és esztétikai nevelését és kulturális ízlését. Ezeket a követelményeket kell érvényesíteni a külföldi kulturális kapcsolatokban is. Érvényesülni kell ennek az elvnek akkor is. ha külföldi együttest vagy egyént hívunk meg, de akkor is, ha a mi együttesünk vagy egyéni szereplőnk akar külföldre menni. Az utóbbi esetben tudnunk kell, hogy egy-egy külföldön szereplő CSEMADOK-együttes nemcsak a CSEMADOK-ot, de hazánk, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kultúráját is képviseli. Ezért alapvető érdek, hogy megfelelő eszmei és művészi szintet képviseljenek. A külföldi kulturális kapcsolatok minden területére, tehát a hivatásos együttesek meghívására, illetve kiküldésére is vonatkozik az az elv, hogy jóvá kell hagyni az illetékes nemzeti bizottságnak, illetve az SZSZK Kulturális Minisztériumának. Ám a hivatásos együttesek és egyének meghívása az illetékes szervek jóváhagyása után a Slovkoncert művészeti ügynökségen keresztül történik. A Slovkoncert felelős a meghívott hivatásos együttes vagy egyén műsorának eszmei vagy művészi színvonaláért, ezek fellépésével kapcsolatos ügyek intézéséért, és a többi szervezési jellegű problémák megoldásáért. A CSEMADOK Központi Bizottsága által jóváhagyott irányelv a jövőben minden bizonnyal tervszerűbbé teszi a külföldi kulturális kapcsolatokat, másrészt az irányelv betartása biztosíték lesz arra, hogy a külföldről megrendelt együttesek, vagy egyéni művészek kellő eszmei és művészi szinten nyújtsanak szórakozást rendezvényeink résztvevőinek. A másik oldalon pedig azt biztosítja, hogy az általunk külföldre küldött együttesek ugyancsak méltóképpen képviseljék szocialista hazánk kultúráját. VARGA JÁNOS 7