A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-27 / 26. szám

— Milyen élmények kötnek az iskolá­hoz? — Falai között éltem négy évig. Itt ismerkedtem meg sok mindennel. Pél­dául azzal is, hogy az életre, a tovább­tanulásra tárgyi tudással jól felvértezve kell készülni! — Mennyire tanultál meg szlovákul? — Annyira, amennyi elég a főiskolai továbbtanuláshoz! Editnek a biológia volt a legkedvel­tebb tantárgya, de a vegytant is szereti. Végig kitüntetett volt, mindenből egyesre érettségizett. Kicsit tartott a vizsgáktól, pedig sokat tanult. Az első kérdés megválaszolásakor nem is tudta palástolni a lámpalázát. Aztán meg­szűnt a félelme és akkor már minden könnyebb volt. Szeret olvasni. Részt vett a CSEMADOK KB által meghirde­tett Harmadvirágzás országos vetélke­dő kerületi döntőjén. Moziba is szíve­sen eljár. Bár negyedikben már kevés volt az ideje. Az osztály SZISZ szerveze­tének alelnöke. Vágyáról, álmairól fag­gatom még a szép, derék lányt, a hol­nap leendő orvosát. — Ha bejutok és végzek az orvose­gyetemen, szeretnék majd Afrikában is gyógyítani. Szeretnék tudományos ex­pedícióban részt venni. Férjhez menni, gyermeket szülni is szeretnék termé­szetesen. Persze, ha végzek, a járásom­ba igyekszem visszakerülni. Danis Tamásnéban a régi ismerőst, hajdani egészen fiatal tanáromat is kö­szöntöm. Tudom róla, hogy ö is tanult eme iskola falai között. Tíz esztendeig igazgatta is az összevont szlovák—ma­gyar gimnáziumot. Kérdezhetném sok mindenről, de kíváncsiságommal csu­pán az iskola életére fényt vető érdek­köri tevékenységnél maradok. — Természettudományos érdekköri tevékenység keretében a diákok bioló­giai, fizikai szakdolgozatot készítenek — mondja. — Eredményesen szerepel­nek a kerületi versenyen. A vers- és prózamondók (Szaniszló Gabriella és Jónás Erika) eljutottak a Jókai-napokra. Tánccsoportunk a járási verseny máso­dik helyezettje. Forgon István és Szántó Katalin a szlovák nyelvi verseny résztve­vői voltak. A Puskin emlékversenynek is vannak sikeres szereplői iskolánkból. Az iskola falai között feszültség, szo­rongás, munka a nagy próbatét napja­iban. Rimaszombat utcáin viszont a tavasz lehel meleget az emberekre. A főúton le-fel hömpölyög a nép, s már csak a tabló juttatja eszembe, hogy a gimnázium érettségiző diákjai nem a tavaszi nap melegétől szenvednek. A tablóra kiválasztott mottó Herakleitosz­tól meghökkentően szép: „Mindennap születik valami, amiért érdemes élni és küzdeni!" Szinte kínálja a gondolatot, vajon a rimaszombati gimnázium ma­gyar osztályaiban érdemes volt-e küz­deni? Hová, mivé lettek az iskola diák­jai? A főúton falumbelibe ütközöm. Csol­tó Ernő Jednota-értekezletre utazott Batyiba, s a postára szalad, levelet küld a fiának. — Hol van a fiad? — Mérnökhadnagy Stibroban. Liptó­miklóson végezte a Katonai Főiskolát. — Honnan került oda? — Innen, a magyar gimnáziumból. Nehéz és hosszadalmas lenne felso­rolni azoknak a nevét, akik az ország különböző cseh és szlovák egyeteme­ire, főiskoláira jutottak innen. Beszélje­nek inkább a számok! Huszonegy év óta (1959-töl) 677-en érettségiztek a ma­gyar gimnáziumban, s 279-en végeztek egyetemet vagy főiskolát! Tizenöten Katonai Főiskolát. A Rimaszombatból elkerültek és a városba visszakerültek közül néhánynak azért leírjuk a nevét és a foglalkozását. Poór Irén orvos, Konszki Zsuzsanna orvos, Tóbik Viola orvos, Marek Katalin orvos, Bozó Zsuzsanna közgazdász, Laczka Mária vegyészmér­nök, Nyitrai László, jogász, Filo József jogász, Górász István jogász, Pelle Tibor vegyészmérnök, Gaál István villamossá­gi mérnök, Boros Zoltán vegyészmérnök stb. A város főtere mint a zsongó méhkas. Szlovák—magyar szavak érnek a fülem­hez. A legutóbbi népszámlálás szerint Rimaszombat 52—48 százalékos szlo­vák—magyar lakosságú járás. Marta Bornayovától kérdezem, aki ötödik éve igazgatja az iskolát, hány tanulója van? — 403 a tanulók összlétszáma. Eb­ből 131 a magyar tanuló. — S az osztályok? — 12 osztályból 8 a szlovák és négy a magyar osztály. Cerovszki Gyula találkozásunk pilla­natában három tantárgyból már leérett­ségizett, de a vizsga elektrotechnikából még hátra volt. S attól félt. — Miért? — Szlovákul kell belőle érettségizni. Már a negyedik osztályban is szlovákul vettük az anyagot, mert hogy úgy köny­nyebb lesz a főiskolai felvételi. Persze megzavart bennünket ez az átállás, hi­szen három évig magyarul tanultuk az anyagot. — Hányan jelentkeztetek villamos­mérnöki karra? — Ketten. A jövő évre 34 tanulót vettek fel a magyar tagozat első osztályába. A ke­rület határozza meg a felvehető gyer­mekek számát (30). Bornayová Márta szerint a tantestület együttműködése jó, a tanulók is jól megvannak a közös épületben. Érettségiznek a rimaszombati gimná­zium magyar tagozatának negyedik osztályos tanulói. Tizennyolcan jelent­keztek az ország különböző egyeteme­ire és főiskoláira. Viszik az iskola jó hírét közeli és távoli városokba. Jó ezt tudni, jó arra gondolni, hogy a járás magyar nemzetiségű lakosságának szüksége van erre a gimnáziumra. Nem csupán a tablóra írt mottóval, de főleg elért ered­ményeivel bizonyítja az anyanyelven való tanulás előnyét, jelentőségét. MÁCS JÓZSEF PRANDL SÁNDOR felvételei 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom