A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-07 / 10. szám
A Csemadok életéből KÉT ÉVZÁRÓ Helyi szervezeteink életében az évzáró taggyűlések kivételes helyet foglalnak el. S nem ok nélkül. Az évzáró taggyűléseken veszik számba a helyi szervezetek a szervezeti élet terén végzett munkát, s összegezik az elözö évben elért eredményeket. Továbbá a helyi szervezetek vezetősége, karöltve a tagsággal, itt igyekszik feltárni azokat a lehetőségeket a tapasztalatok nyomán, amelyek segítségével — az évi munkaterv alapján — mind a szervezeti életben, mind a kulturális munkában eredményesebben tevékenykedhetnek. December utolsó harmadában a tőketerebesi (trebisovi) járás két legnagyobb Csemadok helyi szervezetének évzáró taggyűlésén vettem részt, ahol a vezetőség és szövetségünk tagsága az iméntiek szerint — előbb Nagykaposon (Veiké Kapusany) majd Királyhelmecen (Kráfovsky Chlmec) — értékelte az elmúlt évi munkát, s fogadta el az idei feladatokról a határozatot. Január 25-én a Csemadok nagykaposi helyi szervezetének évzáróját Géczi Lajos nyitotta meg. Üdvözölte a járási pártbizottság valamint a vnb küldötteit. A vezetőség beszámolóját a múlt évi munkáról Miczák Bertalan helyi szervezet elnöke terjesztette elő. A beszámolónak a szervezeti élettel foglalkozó részéből megtudtam, hogy a helyi szervezet vezetősége rendszeresen ülésezett, s hogy Nagykaposon jelenleg több mint 500 tagja van már szövetségünknek. A beszámolóból azonban az is kiviláglott, hogy a megnövekedett városban — jelenleg már 900 lakosa van Nagykaposnak — a Csemadok tevékenységét az új feltételekhez kell igazítani, számolva a társadalmi és nemzetiségi átrétegezödéssel. A helyi szervezet sokrétű kulturális és népművelői munkát fejt ki a városban. A vegyeskórus — amely a tagsági gyűlésen is fellépett — egyre többet hallat magáról, s az elmúlt évben több alkalommal szerepelt különböző rendezvényeken. A beszámoló örvendetes tényként állapította meg, hogy újjászervezték a népi tánccsoportot is, s ez hosszú idő után ismét rendszeres munkát végez. Külön ki kell emelni a beszámoló alapján a művelődési klubot, amely több fontos közérdekű előadást és vitaestet szervezett a reál és humán tudományok területéről egyaránt. Ide tartozik az is, hogy a helyi szervezet az író-olvasó találkozók és egyéb irodalmi műsorok alkalmával 5000 korona értékű könyvet adott el — főleg hazai szerzők müveiből. A helyi szervezet tagsága ezenkívül bekapcsolódott a városszépitési akciókba is. Nem véletlen tehát, hogy a Csemadok nagykaposi helyi szervezetét a vnb a tömegszervezetek munkájának értékelése során a legaktívabbnak találta, s a lehetőségeihez mérten anyagi támogatást is nyújtott, főleg az énekkar és a tánccsoport számára. A beszámolót követő vitában a felszólalók a helyi szervezet munkájával kapcsolatban több olyan gondolatot vetettek fel, amelyet a vezetőségnek a következő időszakban érdemes lesz figyelembe venni. Ezen túl többen szóltak arról, hogy Nagykapos magyar nyelvű könyvekkel való ellátottsága nem kielégítő: politikai kiadványok és szépirodalmi művek terén egyaránt hiány mutatkozik. A vita után az évzáró taggyűlés határozatot fogadott el az 1981. évi feladatokról. A határozat megszabja a művelődési klub, a néptánc-csoport és az énekkar idei munkáját, s kitűzi a Hét nagykaposi előfizetői számának száz százalékkal való emelését is. Egy nappal később, január 26-án a Csemadok királyhelmeci helyi szervezetének évzáróját Lénárt László, a gimnázium igazgatója nyitotta meg. Az elmúlt óv munkáját értékelő beszámolót a szervezet elnöke, Palágyi András tanár olvasta fel. A részletes beszámoló foglalkozott szövetségünk alapvető célkitűzéseivel, s ennek kapcsán a helyi szervezetre háruló feladatokkal. Ezek szerint elsőrendű fontosságú feladat a dolgozók eszmei-politikai nevelése az együttélő népek barátságának elmélyítése, haladó hagyományaink ápolása, nemzetiségi kultúránk fejlesztése és a tagság jogtudatának folyamatos gyarapítása. A beszámoló kulturális tevékenységgel foglalkozó része szerint a helyi szervezet sokrétű tevékenységet folytatott az 1980-as esztendőben. Bekapcsolódtak a KB által Harmadvirágzás címen meghirdetett országos irodalmi vetélkedőbe, s a helyi szervezet egyik csapata bejutott az országos döntőbe. Áprilisban megemlékeztek József Attila születésének 75. évfordulójáról, május végén pedig Fábry Zoltán életútját idézték fel egy emlékesten. Ezenkívül két alkalommal találkoztak a királyhelmeci Csemadok-tagok hazai magyar íróinkkal, költőinkkel. A több mint 500 tagot számláló helyi szervezet ezenkívül mé^j számos egyéb rendezvényt szervezett tavaly a városban. A beszámoló ezzel kapcsolatban rámutat arra, hogy a látogatottság nincs arányban a rendezvényekre fordított munkával. Az ellenőrző bizottság jelentése után vita következett, majd a határozati javaslatok ismertetésére került sor. Ezt követően a helyi szervezet tagsága megválasztotta az új vezetőséget. A zárszó után kulturális műsor következett: fellépett a magyar tanítók járási énekkara, valamint a Bodrogközi Népművészeti Együttes. A töketerebesi járás két legnagyobb helyi szervezetének évzáró taggyűlése véleményem szerint nem csupán e két helység szempontjából jelentős esemény. Példaadó szervezeti munkájuk, kulturális-népművelési tevékenységük az egész járás területére kisugárzik s termékenyítöen hat. Tapasztalataik nyomán és gyakran közvetlen segítségükkel eredményesen kapcsolódhatnak be a kisebb lélekszámú helyi szervezetek is a járási bizottság által kidolgozott tervek megvalósításába. GÁL SÁNDOR Az 1979-es évhez viszonyítva, amikor az irodalmi színpad sikeresen szerepelt a Jókai-napokon, tavaly kevesebb sikert arattak. A legnagyobb fogyatékosságok közé tartozik, hogy a szervezet nem rendelkezik saját helyiséggel, ami nagyban rányomja bélyegét a tevékenységre. Ennek is betudható, hogy a taglétszámot csak tizeneggyel sikerült bővítem ' Garai Ferenc NAGYSZERŰEN MŰKÖDNEK Megtartotta évzáró taggyűlését a Csemadok zsemléri helyi szervezete. Noha a község a lévai járás legkisebb falvai közé tartozik, lélekszáma mindössze 201, igen szép kulturális tevékenységet fejtenek ki. Minden évben bemutatnak egy-egy színdarabot. 1980-ban, Fehér Klára . Nem vagyunk angyalok című vígjátékát tanulták be a színjátszók s mutatták be nemcsak otthon, hanem két szomszédos községben is. Rendeztek József Attila irodalmi estet, nótaestet, táncmulatságot. Azonkívül néhány fiatal rendszeresen benevez a Járási Kultúrház által meg rendezett szavalóversenybe. 1980-ban Hornyák Anna az V. kategóriában elnyerte a 3. díjat. A falu lakosainak több mint egyharmada (70) Csemadok-tag. A helyi szervezet elnöke, Gubik 'Jenő, a zselizi gimnázium tanára, irigylésre méltó helyzetben van. A tagság nagyobb része fiatal. És micsoda fiatalok. Tele tervekkel, elgondolásokkal. Érdemes felfigyelni erre a lelkes kis csoportra. Azt hiszem, a jövőben még sokat fogunk hallani róluk. Mészáros Magda MEGKEZDŐDÖTT A TAVASZI ELŐADÁSSOROZAT A Csemadok érsekújvári (Nővé Zámky) helyi szervezete beindította a tavaszi előadássorozatot. Az első előadást a honismerti kör rendezésében dr. Jakab István kandidátus, a Komensky Egyetem Magyar tanszékének tanára tartotta meg Nyelvünkről — nyelvünkért címmel. — Egy magyar nyelv van, éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy nyelvünk tisztaságára vigyázzunk. Egyes újságszerkesztőségekben olyan téves nézet alakult ki, hogy létezik egy csehszlovák magyar nyelv is. Ez teljesen helytelen. Az újságok lapjain a legtöbb nyelvi helytelenséget azokban a cikkekben találjuk, amelyeket más nyelvből fordítanak — állapította meg előadásának bevezető részében, majd konkrétan is rámutatott azokra a nyelvi helytelenségekre, amelyeket a mindennapi nyelvhasználatban elkövetünk. A szép számban megjelent hallgatóság feszült figyelemmel hallgatta végig az értékes előadást. Hofer Lajos (Fazekas Károly fetv.) HELYISÉG KELLENE A helyi szervezet évzáró taggyűlését Balajti Lajos és Batassó Katalin titkár vezetésével tartotta meg. Ha az 1980-as esztendő munkáját összehasonlítjuk az azt megelőző évekkel, talán nem volt olyan látványos és sokszínű a tevékenység. Ennek ellenére a Csemadok tornaijai (Safárikovo) szervezete a legtevékenyebb tömegszervezetek közé tartozik. Február végén rendezték meg immár hatodik alkalommal a hagyományos farsangi táncmulatságot.. Hogy mindenki jól érezte magát, abba nagy része volt Bodák Jánosnak, Haniszkó Margitnak, Csutor Jánosnénak és Kasza Kálmánnak, valamint Ruszó Ádámnak és zenekarának. Az áprilisban megrendezett, szintén már hagyományosnak mondható népdaldélutánnak is nagy volt a sikere. Jó szervező készségre vall, hogy a népdaldélutánt, ahol többek között fellépett a vályi (Vysné Valice) és a gömöri (Gemer) éneklő csoport is, kézimunkakiállítással kötötték össze. 1979-ben alakult Palóc Közművelődési Klubot Zsámbok Tamás vezeti. A tevékenységéről csak pozitívan és elismerően beszélhetünk. Tavaly is hét nagyon sikeres összejövetelt rendeztek. A Barassó Katalin vezette énekkar körül az elmúlt évben az átlagosnál több probléma jelentkezett. Ám a sikeres szervező munka, melynek eredményeképpen több új tag jelentkezett, felfrissítette a kórus vérkeringését. Idei legnagyobb céljuk, hogy eljussanak Galántára s ott minősítést szerezzenek, továbbá szeretnének részt venni az V. Kodály-napokon.
