A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-16 / 20. szám

A Csemadok életéből ladó irodalmi értékek népszerűsítése, az amatör színjátszás, irodalmi színpadok és énekkarok előadásai, a tánccsoportok fel­lépései és az utóbbi időben az egyre széle­sedő klubmozgalom mind-mind formálták és formálják a csehszlovákiai magyar nemzetiség tagjainak kulturális ízlését, egyben gondolkodását. Szövetségünk or­szágos rendezvényei, mint például a gom­baszögi kulturális napok, ma már nem­csak egyszerű kulturális szórakozást nyúj­tanak, de egyben internacionalista mani­fesztációi is a csehek, szlovákok és a magyarok, valamint a többi itt élő nemze­tiség testvéri barátságának. Szövetsé­günk ápolta és ápolja mindazokat a hala­dó hagyományokat, amelyek népeinket összekapcsolják, amelyek elősegítik a kö­zeledést, egymás problémáinak jobb meg­értését, és mélyítik a barátságot. Szövet­ségünk ma 512 helyi szervezetben végzi munkáját, és taglétszáma meghaladja a 70 ezret, ami nemcsak azt bizonyítja, hogy a CSEMADOK munkaformái egyre népszerűbbek, de ugyanakkor azt is, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozók igény­lik szövetségünk munkáját, ami nagy poli­tikai tőke, s ez további jó munkára kötelez minket a jövőben. Szövetségünk harminckét éves útja azért volt sikeres, mert munkáját mindig Csehszlovákia Kommunista Pártja prog­ramjának szellemében végezte és végzi. Szövetségünk munkája mindig akkor volt sikeres, amikor olyan vezető tisztség­viselői voltak, akik mindig hűek maradtak a marxizmus—leninizmus elveihez és a párthoz. Ebben a munkában nagy érdemei vannak Lőrincz Gyula elvtársnak, aki hosszú évtizedeken keresztül állt a szö­vetség élén. De természetesen az elért eredményeket nem lehet és nem szabad csupán egy ember érdemeire leszűkíteni, hisz ezeknek a sikereknek részesei voltak olyan elvtársak is, mint Fábry István, Pat­hó Károly, Balázs Béla, Mózsi Ferenc, Rácz Olivér, Mag Gyula, valamint a Központi Bizottságnak és Elnökségének s járási bi­zottságainak más tagjai. Ez alkalomból nem lehet megfeledkeznünk azokról a já­rási tiszségviselőkről, akik már évek óta szervezik a szövetség kulturális és nép­művelői munkáját, mint pl. Fél Miklós, Öszi Irma, Pásztor Ferenc. Pásztor Lajos, Rados Pál, Szőllős Sándor, Dvorcsák Já­nos, Koncz Béla és a többiek. Ök ma már szinte veterán tisztségviselői szövetsé­günknek, az ő konkrét szervező munkájuk töltötte meg tartalommal a járási bizott­ságok és a helyi szervezetek munkáját, amely mindig alapját képezte és a jövő­ben is képezni fogja a CSEMADOK munká­jának. Harminckét éwel ezelőtt zászlónkra tűztük a proletár internacionalizmus esz­méjét, azt az eszmét, amelyért a szlová­kiai magyarság legjobbjai harcoltak. Ezt a zászlót visszük tovább a jövőben is, abban a tudatban, hogy ezzel szolgáljuk legjob­ban a csehszlovákiai magyar lakosság fej­lődésének és a szocializmus építésének az érdekeit. VARGA JÁNOS Komócsa és Sebő Jómagam is azok közé a borúlátók közé tartoztam, akik ha hagyományápolásról esett szó, mindjárt megkondítottam a vészharan­got. Szemléletem a nagykaposi (Verké Kapu­sany) néptánc- és népzenei délután után némileg módosult: azóta valahogy kezdek derűlátóan tekinteni a népi kultúra emléke­inek gyűjtésére, a hagyományok ápolására. Ezt nem csupán maga a „telt ház" (ami egyébként nem annyira megszokott) tette indokolttá, hiszen a számok önmagukban még nem feltétlenül mérvadóak. Inkább az egyes bemutatott műsorszámok után feltörő, szűnni nem akaró tapsvihar, mely végigkísér­te az előadást. Kevesen tudják, hogy a mezei szamócát az Ung vidékén (itt sem minden faluban) komó­csának hívják; erről nevezték el a CSEMA­DOK nagykaposi helyi szervezetének nemrég megalakult néptánc-csoportját. A hazai táncegyüttes műsora után, amely­ben szerepelt Magyar szóló és Friss csárdás. Csallóközi verbunk, illetve egy tardoskeddi összeállítás, a vendég Sehö Ferenc követke-Kazinczy Ferencre emlékeztek A CSEMADOK losonci (luceneci) helyi szer­vezete az utóbbi években sokrétű közműve­lődési tevékenységet fejt ki. A közelmúltban egyebek között megemlékezett a nagy ma­gyar iró és nyelvújító, Kazinczy Ferenc halá­lának 150. évfordulójáról. A kulturális mű­sorral összekapcsolt emlékesten Kazinczy Ferenc életéről és munkásságáról dr. Kulin Ferenc egyetemi adjunktus tartott előadást. Többek között elmondta, hogy a felvilágoso­dás nagy reformátora minden erejével, tudá­sával érvelt, harcolt a nyelv tisztaságáért, hangoztatta a nyelvnek pótolhatatlan jelen­tőségét. Berzeviczy Gergelyhez írt levelében a nyelvről így vélekedett: „Nyelv alatt min­den nemzetnek a maga saját nyelvét értem. A poézis nyelv nélkül nem virágozhat. S kérdezi töle .. . Jónak látnád-e egy varázs­bot csapása által egy nyelvűvé tenni az egész emberi nemzetet? Én, aki azt csele­kedné, az emberiség legnagyobb ellenségé­nek tekinteném." Örök érvényű Kazinczynak az a megállapí­tása is: „A kultúra döntő lélekig ható közve­títője, biztosítéka csak az anyanyelv lehet!" CSÁK ISTVÁN zett és két társa, az erdélyi származású Karsai Zsiga, valamint Székely Zsiga. Ők szűkebb hazájuk folklóranyagából merített népzenével, népdalokkal és népi táncokkal ismertették meg a közönséget. Sebő Ferenc azonkívül, hogy a népzene iránti szeretetéről, ennek magasfokú élő ápolásáról a nagyka­posi közönség előtt is tanúbizonyságot tett, bizonyára számos fiatalabb nézőben is fel­ébresztette a népzene, a néptánc és általá­ban a népi kultúra iránti érdeklődést. A sikeres rendezvény azt bizonyította, hogy ki lehet mozdítani az embereket „be­gubózásukból", a tévé képernyője elé állított foteljaikból, csak meg kell találni ennek a módját. Egyre jobban érezzük az „élő" műsornak, a folklórnak és általában a népi kultúra megismerésének szükségességét. Mert a mát csak úgy érthetjük meg, ha ismerjük őseink kultúráját, melyből nemcsak „táplál­kozni" kell, hanem a „gyökereket rendszere­sen öntözni is". D VARGA LÁSZLÓ Kell a falumúzeum A CSEMADOK nagysallói (Tekovské Luzany) helyi szervezete 390 tagot számlál. Együtte­sei közül a Kovács Katalin vezette Kék Szi­várvány menyecskekórus nemcsak a község­ben, hanem a környező falvakban is rendsze­resen fellép. A kórus valamennyi tagja dolgo­zó nö, többségük anya. Szerepeltek a Tava­szi szél. . . népdalverseny országos elődön­tőjén Ipolyságon (Sahy), valamint a Daloló Ipolyvölgye járási dal- és táncünnepélyen Ipolyszakállason (Ipelsky Sokolec). Községünk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére nótadélutánt rendeztek, s a két és fél órás műsorban dallal, tánccal, muzsikával szórakoztatták a több mint 300 jelenlevőt. A helyi nemzeti bizottságnak és a Nemzeti Front helyi szervezerének képviselőivel együtt megkoszorúzták a nagysallói csata emlékmüvét a helybeli parkban, továbbá nagy sikerű batyubált, kirándulást és előadá­sokat szerveztek. Eredményesen dolgozik a honismereti kör is. Sok anyagot gyűjtött fel. Azt tervezi, hogy a faluban néprajzi emlékszobát, falumúze­umot létesít. Az elképzelést a hnb támogatja és keresi a falumúzeum céljait szolgáló meg­felelő épületet. ÁBEL GÁBOR RÖVIDEN • A CSEMADOK Központi Bizottsá­gának Elnöksége 1980-ban kilencszer ülésezett. Számos időszerű művelődés­politikai kérdést megtárgyalt. Értékelte a CSEMADOK országos rendezvényeit, valamint a CSEMADOK-nak a komáro­mi, a dunaszerdahelyi, a bratislavai, a galántai, a nyitrai, a nagykürtösi és az érsekújvári járásban kifejtett munkáját. • A CSEMADOK Rozsnyói (Roznava) Járási Bizottsága a párt és állami szer­vek képviselőivel karöltve gondosan ké­szül a gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyre. A CSEMADOK mun­káját a közelmúltban megtartott járási pártkonferencián elismerően méltatta a Ján Gallo vezető titkár által előterjesz­tett pártbizottsági beszámoló. A szö­vetség a gombaszögi ünnepélyt ebben az évben június 26—27—28-án rende­zi meg. • A CSEMADOK helyi szervezetei ta­valy 35 499 tag részvételével 4001 vezetőségi ülést és 65 399 tag részvé­telével 945 taggyűlést tartottak. A taggyűléseket több helyen kulturális műsorral tarkították. • A CSEMADOK Bratislava Városi Bizottsága a közelmúltban CSEMA­! DOK Hírmondó címmel szervezeti tájé­koztatót jelentetett meg. A 16 oldalas időszaki kiadvány Bratislava kulturális életéről és a városi bizottság irányítása alá tartozó helyi szervezetek munkájáról közöl rövid cikkeket, jelentéseket. • A CSEMADOK Losonci (Luőenec) Járási Bizottsága a XX. járási dal- és táncünnepélyt augusztus 16-án Vilkén rendezi meg. A bemutatón jeles hazai és külföldi együttesek és szólisták lép­nek fel. • A CSEMADOK Bratislava-óvárosi helyi szervezetének tagsága jelenleg a József Attila Ifjúsági Klub, a Liszt Fe­renc Klub, a Barátnő Klub, valamint a Természet- és Társadalomtudományok Barátainak Klubja keretében dolgozik. A helyi szervezet énekkara rendszere­sen fellép különféle kulturális rendezvé­nyeken. • A CSEMADOK helyi szervezetei ta­valy összesen 133 író-olvasó találkozót tartottak. Ezen a téren a legszebb ered­ményt a dunaszerdahelyi és a losonci járás érte el. Az előbbiben 23, az utób­biban 13 író-olvasó találkozót szervez­tek. Az összejöveteleken a csehszlová­kiai magyar írók saját műveikről, életük­ről és az irodalom jelentőségéről be­széltek. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom