A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-24 (17) / 4. szám
Innen-onnan Az NSZK legmagasabb, 39 méteres szélmalma 1847-ben épült, s még mindig működik. Drezdában intenzíven folyik az operaház rekonstrukciója. Az operaházat Manfred Semper építette apja, Gottfried tervei alapján 1878-ban. A háború alatt tönkrement épületet már hárorn éve rekonstruálják. Hallottnk-olvastuk-láttuk FILM Fellini: Zénekari próba Három vitathatatlan klasszikusa alkot ma a filmművészetnek: a svéd Ingmar Bergman és a két olasz mester, Michelangelo Antonioni valamint Federico Fellini. Mindhárman remekművek egész sorával bizonyították már kivételes tehetségüket. Mozikedvelök és művészlelkek százezreit késztette csodálatra Bergman Csend-je vagy Antonioni Nagyítás-a. Fellini filmjei varázslatos-szép groteszkmonstrumok, frappáns és általános érvénynyel bíró filozofikus tréfák. Fellini nem magyarázkodik), csupán látomás-köntösbe öltözteti magabiztos, bölcs humorát. Müvei életigenlöek. Sokszor leírták már, de most a Zenekari próba (Prova d'orchestra) után és láttán egészen természetesen hangzik, ha kimondjuk: Fellini zseni. A 8 és 1/2, Júlia és a szellemek. Édes élet, Amarcord, Róma, Satyricon, valamint a sokat vitatott Casanova után 1979-ben elkészült az eredetileg TV-filmnek szánt Zenekari próba. A művész tulajdonképpen két nagyfilm közötti „kikapcsolódásként" készítette el ezt a művet. Egyik kritikusa nagyon találóan kezdi a film méltatását. „A Zenekari próbát Federico Fellini alighanem a kisujjából rázta ki. Úgy rázogatta kifelé könnyedén, mint bűvész varázspálcájából a színes kendőket." Miről is szól a történet? A próba színtere -egy koncertteremmé átalakított templombelső. Csend. Majd benépesül: mindenfélefajta emberrel telik meg. A zenekar. Lárma, ízetlen viccek, megdöbbentő grimaszok. Terror: a karmester. Egymaga a béketűrés végső határáig csigázza a befelé elégedetlenkedö-dühöngö muzsikusokat. Azután szünet. Meglazul a vasfegyelem, s többé már nem áll össze a „nyáj". Lázadás, káosz, pokoli zűrzavar, anarchia. Megrepedeznek az ősi falak. Tüzes vasgolyó, démoni figyelmeztetés tör a terembe. Romok. Por mindenütt. S a zenekar újból összeáll, nincs más megoldás: folytatódik a próba ... A kiindulópont lényegében egy hétköznapi szituáció, s ez az alaphelyzet percről percre tágul, újabb és újabb értelmeket kap. Míg végül is a vasgolyó megjelenésekor szimbolikus értelmet nyer az egész. Fellini varázsa részint ebben áll, ti. hogy a reális szituációt „észrevétlenül" fokozza vagy lendíti át magas művészi eszközeivel az elvontabb (mégis világos) szellemi régiókba. A Zenekari próba korunk filmművészetének reprezentáns darabja, figyelmeztetés a terrorra, a nyugati szélsöbalos erőszak-politikára, s napjaink sok-sok orvoslásra váró gondjára. Mindemellett ritka-izgalmas, feszült mozi. Egy zseni remekműve. Kiss Péntek József HANGLEMEZ Kodály: Háry János-szvit — Concerto A legutóbbi Hungaroton Hanglemez Hetek alkalmával kiadott új Kodály-lemezen a világhírű magyar zeneszerző két müve: az 1927-ben keletkezett Háry János-szvit és a tizenkét évvel később komponált Concerto szerepel. Mint ismeretes, a Háry János-szvit az 1926-ban bemutatott daljáték hat számának egybefoglalása ciklikus mű formájában. A szvit a napóleoni háborúk obsitosáról, Háry Jánosról szól, s Kodály e műnek a hangulati ellentétekből eredő egységét azáltal hozta létre, hogy a szvit páratlan tételeire (I., III., V.) bízta az eszmei mondanivaló lényegének kifejezését, míg a páros tételek (II., IV., VI.) a hihetetlennek tűnő, humoros események illusztrálására szolgálnak. A 3—3 ellentétes hangulatú tételből áll össze a kép — a magyar parasztságot megtestesítő Háryról, aki az idegenekről mindig csúfondáros, saját népéről emelkedett hangon szólt. A műfaj romantikus és barokk hagyományait kitűnően ötvöző Háry János-szvit új felvétele a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarával készült, Ferencsik János vezényletével. A zenekar a kitűnő karmester irányításával magas színvonalú előadásban szólaltatja meg Kodály muzsikáját, melyet a paraszti realizmus és a népköltészet romantikájának keltössége jellemez. A második lemezoldal Kodály „Concerto zenekarra" című barokk ihletésű müvét tartalmazza, melynek felépítése kétségtelenül emlékeztet a három részből (gyors-lassúgyors) álló barokk concertókra, bár a mű harmadik része csupán az első két rész dallamait idézi vissza, s így egyetlen hatalmas tételt. Liszt Ferenc versenymüveire emlékeztető darabot képez. De a barokk hagyományokra emlékeztet a lassú rész variációs kialakítása, a szóló és a tutti szembeállítása. A „Concerto zenekarra" cimű Kodály mű ihletője valószínűleg a nem sokkal előtte komponált szimfonikus variáció-sorozat, a „Fölszállott a páva" valamelyik változata volt. Ezt a müvet a lemezen ugyancsak Ferencsik János vezényletével a Magyar Állami Hangversenyzenekar adja elö Dőry Zoltán (hegedű), Mauthner Anna (mélyhegedű) és Koó Tamás (gordonka) közreműködésével. Sági Tóth Tibor KÖNYV Kerényi Mária: Életrajz helyett Hasznos néha feleleveníteni azokat a múltbeli pillanatokat, amelyek az időközben jelenné vált egykori jövőt készítették elő. A tudomány mai haladása gyakran elfeledteti velünk, honnan indultunk, és hol tartottunk akárcsak tíz éve az egyetemi oktatásban, a számítógépek alkalmazásában, a mérnöki alkotások elismertetésében — hogy csak néhány témát ragadjunk ki azokból az interjúkból, amelyek javarésze a Magyar Rádió „Tudósaink fóruma" című sorozatában hangzott el. A vállalkozás célja az volt, hogy az egyes tudományágak kiváló képviselői minden tematikai kötöttség nélkül beszélhessenek a nyilvánosság előtt szakterületük legégetőbb kérdéseiről, de bármi másról is, ami véleményük szerint fontos, közérdekű és figyelemre méltó. Nemcsak a tudományos műhelyekbe kalauzolnak el a nyilatkozatok, hanem életutakat is feltárnak, és jellegzetes gondolkodásmódra is rávilágítanak: megmagyarázzák például, miért szerette Rényi Alfréd a dialógust, megisrherjük Pólya György „ars poeticáját", hogyan jutott el Balogh János a trópusi expedíciókig, mi keltette fel érdeklődését az utazások iránt; mikor kezdett hidrobiológiával foglalkozni Hortobágyi Tibor, miért nevezi Zsebők Zoltán a radiológusokat az orvostudomány kazánfűtőinek stb. Személyes élményekhez kötödö valóság könyve ez a gazdag riportkötet, amelyben majd minden szakterület szerepel, ezért számíthat széles körű érdeklődésre. Oláh György SZÍNHÁZ Kék lovak a piros füvön Mihail Satrov (eredeti nevén Mihail Filippovics Marsak) alig múlt el húszéves, amikor első irodalmi és színpadi alkotásaival jelentkezett. Ebben az időszakban (az ötvenes évek derekán) irt müvei közül főképpen a Tiszta kezek című színdarab takintendő legfölfigyeltetőbb alkotásának. És aki legalábbis egy kissé ismeri Moszkva színházi életének szokásait, az minden bizonnyal sejti, hogy mind a Tiszta kezeket, mind a fiatal szerző további öt színmüvét a pályakezdők művészeket készséggel támogató, Mark Zaharov vezette Lenini Komszomol Színház mutatta be. Satrovnak a hetvenes évek első felében írt drámáit azonban már nemcsak az ifjúsági színpadon, hanem szélesebb körben: a szovjet főváros többi színházában is műsorra tűzik, sót, neve külföldön is ismertté válik. Eddig irt színmüvei közül a Kék lovak a piros füvön című, több síkon játszódó dokumentumdráma számit a szerző legsikerültebb, legnépszerűbb alkotásának. Satrov ebben a darabjában jó írói érzékkel tudott egyensúlyt találni a politikai célzatosság és a cselekményszövés lírai mozzanatai között: „a Lenin életének egy napjából kiragadott epizódok" (a szerző ezt az alcímet adta darabjának) részben a húszas évek forradalmi átalakulásának társadalmi problémáit elevenítik föl; ugyanakkor azonban Lenin emberként és politikusként is megelevenedik előttünk. Sót, személye és személyisége oly módon van jelen a színpadon, hogy tanainak s nézeteinek állandó aktualitását sugallja a néző felé. Az írói szándék nyilvánvaló: Satrov arra figyelmeztet, hogy Lenin tanai mindmáig mitsem veszítettek időszerűségükből. Több jeles színtársulat után, november közepe óta a bratislavai Hviezdoslav Színház is műsorán tartja a „Kék lovak a piros füvön"-t. Hadd tegyem sietve hozzá: a politikai témájú kortárs színműveknek ritkán jut osztályrészül az olyan közönségsiker, mint ennek az előadásnak. Mi/os Pietor rendezői szándéka nagyszerűen értékelhető: hü marad ugyan szövegéhez, ugyanakkor azonban a saját nézetét mondja el a lenini eszmék aktualitásáról. Érthető, hogy ennek érdekében Lenin alakját állítja a cselekmény középpontjába. Szándékát nagyban segíti Ladis/av Vychodil kiváló térhatást biztosító díszlete, valamint Ivan Mistrík átélt játéka a narrátor és Lenin alakjának kettős szerepében. Játékának lenyűgöző nagysága épp abban rejlik, hogy mesélőként tényleg puszta kommentátor; de Leninként mesteri eszközökkel formálta meg a proletariátus halhatatlan emlé kű vezérének emberileg tiszta, őszinte, figuráját. Miklósi Péter 8