A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-27 / 26. szám

A Csemadok életéből Mozgalmas jelenet a Kismadárból ban, addig aligha várható az országos színvonalhoz közelítő javulás. Ezért nem megkondítani kell a vészharangot (az ilyesmi ugyanis kellő súlyú figyelmeztetés helyett legföljebb gyorsan múló riadalmat okoz!), hanem összefogni profiknak és amatőröknek, hogy a hazai magyar kisszínpadok és színjátszók versenyéről beszélve necsak az átlagosság szintjén bizonytalankodó (ez történt ez idén), vagy a csúcsok közelében járó és a völgyek mélyén botorkáló csoportokról beszélhessünk (ez volt tavaly); hanem fesztiválról fesztiválra bővüljön a rendszeresen működő, állandóan valami újjal és művészileg izgalmassal jelentkező élegyüttesek tábora. Úgy, ahogy ez a többi országos seregszemlén (Martinban, Hronovban vagy Iglón) teljesen természetes. 5D A kisszínpadok versenye ez idén egyetlen napra zsugorodott Komáromban, amikor is négy együttes mutatkozott be. A legtöbb bírálat a CSEMADOK párkánynánai (Stúrovo-Nána) helyi szervezete Jelenlét Kisszínpadának produkcióját érte, és hadd fűzzem rögtön hozzá: joggal. Joggal, mert az Ilyen a világ című egyfelvonásos komédia hiába épül szellemes ötletre, ha sem a szereplők, sem a rendező (Dániel Erzsébet) nem tudják tartalommal s ötlettel megtölteni a végletes helyzetkomikumok láncolatát kínáló játékot. Az egész produkció ellaposodik, a figurák nem élnek igazán a színpadon, és így — érthetően — a közönséggel sem tudják tartani a kapcsolatot. Ez a műfaj Színkör. Régi hírnevéhez méltó szinten, becsülettel birkózott meg a Lampionünnep című dráma sok-sok rendezői és színészi buktatójával. Lőrincz János átélt játéka a főszerepben s az ugyancsak általa készített díszletterv külön dicséretet érdemel. A legtöbb vitát és szakmai gondot a záróelőadás: a fűlekiek (Fifakovo) Roki Matyi című zenés játéka váltotta ki. Egyértelműen le kell szögezni: sem a szövegmódosítások, sem a dramaturgiai és rendezői elgondolások nem feleltek meg a tudatos színjátszás követelményeinek, így mind a szövegben, mind a cselekményben a megjeleníthető tartalom legkisebb jelét sem tapasztalni. un Befejezésül csupán annyit: a korábbi évek hagyományaitól eltérően, valamenynyi együttes telt ház előtt játszott. Még azon az estén is, amikor „hála" a városi kulturális szervek érthetetlen „gesztusának", a komáromi sportcsarnokban — a fesztivál fő műsorával egy időben — budapesti vendégművészek operettmelódiákat énekeltek!... A publikumnak ez., a rokonszenves érdeklődése megköveteli a fesztivál szervezőitől, irányítóitól és szereplőitől, hogy a jövőben, az amatőr mozgalom tudatosságára építve még nagyobb igényt, még komolyabb célokat tűzzenek maguk elé. miklósi péter PRANDL SÁNDOR felvételei nagyszerű színészi teljesítményeket igényei, legalább olyanokat, mint amilyent Nágel Erzsébet csillantott meg. A Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium Irodalmi Színpada egy sokak által elavultnak mondott oratórikus játékkal nyerte meg a közönség tetszését. E műsor erénye, hogy a művészi szó, a balladisztikus zene és a színpadi mozgás drámai funkcióinak ötvözésével teremtett több látványos, rendezőileg jól kidolgozott s művészileg is hatásos jelenetet. Sajnos, a műsor egészét tekintve azonban hiányérzetünk is támadt, mert a szöveg és a mozgás, a mozgás és a zene, illetve a zene és a szöveg nem mindig „rímelt" egymással, ami elszürkítette a rendezői szándék (Gáspár Tibor) és a cselekményszervező mondanivaló fogódzóit. Nem volt hibátlan a marcelházi Jókai Mór Kisszínpad második díjat nyert műsora sem. A Mátyás király lopni megy című összeállítás indítása a kisszínpadok sajátos stílusának megfelelő, szellemes ötletre épül, de aztán egy kissé ellaposodik a játék, elszürkül az áttételes megoldásokra épülő rendezői elképzelés, így a kezdeti lendület csak néhány telitalálatnak tűnő színészi megoldásban csillan fel eredeti erejében. Egyértelműen csak a kisszínpadok versenyének első díját nyert, kassai (Koáice) Szép Szó ifjúsági színpad Cantata Profana című produkcióját dicsérhetjük. A rendezőként először bemutatkozó Gágyor Ildikó — e színpad korábbi hagyományaihoz híven — jól ötvözte a zene, a mozgás, a tánc és a színpadi beszéd megjelenítő eszközeit. Ennek eredményeképpen tartalmas és szinte tökéletesnek tűnő előadást tekinthettünk meg. E A színjátszó csoportok versenyében az értékelő bizottság — helyesen — az első díjat nem adta ki. Hozzáértő rendezéssel, színészvezetéssel, kiforrott lényeglátással fémjelzett előadást ugyanis egyetlen csoport sem produkált. Az igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy a fesztivál legkellemesebb meglepetését a tavaly még igencsak hátul kullogó pozsonyeperjesiek (Jahodná) okozták, akik jó darabválasztással — Dulszka asszony erkölcse —, részleteiben kidolgozott előadással, a tehetséges színészek egységes játékával megérdemelten kapták meg a fesztivál második díját. A nagymegyeri (Óalovo) színjátszók Móricz Zsigmond: Kismadár című színművét mutatták be. Varga Tibor rendezői szándéka nyilvánvalóan a korabeli szociális összefüggések fölmutatása volt, de az újonc csoportok érthető lámpaláza révén ezt a szándékot inkább csak jelezni, mint megvalósítani sikerült. A Kassai Béla vezette királyhelmeci csoport a múltban már számos emlékezetes élménnyel ajándékozott meg bennünket a Jókai-napokon, s ezúttal Gyárfás Miklós vígjátékával sem okozott csalódást. Megfelelő fokozással, a kulcsjelenetek tisztább értelmezésével és az árnyaltabb jellemformálással játékuk még színesebb lehetett volna. Hosszú szünet után mutatkozott be országos fesztiválon a bratislavai Déryné A kisszínpadok versenyének II. díját a marceiháziak nyerték PÉLDÁT MUTATNAK A CSEMADOK gömörhorkai (Gemerská Horka) helyi szervezete a rozsnyói (Roznava) járás legjobb szervezetei közé tartozik. A közelmúltban nóta és népdalestet rendezett. A sikeres bemutatón folklór csoportok, szólisták és népi zenekarok léptek fel. A nagy érdeklődéssel kísért műsor megnyerte mind az idősebbek. mind a fiatalok tetszését Vas Tibor A KULTÚRA MUNKÁSAI Zsemlér (Zemliare) kétszáz lelket számláló Garam menti kisközség a lévai járásban. A faluban nincs se helyi nemzeti bizottság, se óvoda, se iskola. A lakosság zöme ötven éven felüli, a tizen- és huszonévesek száma nagyon alacsony. A község kulturális életét azonban akármelyik nagy község is megirigyelhetné. A közművelődés szervezését és irányítását Gubik Jenő elnök vezetésével a CSEMADOK helyi szervezete vállalta magára. A kevés fiatal, néhány kivételével, minden rendezvénybe bekapcsolódik. A helyi szervezet tavaly színjátszó együttest és irodalmi kört alakított. A közelmúltban író-olvasó találkozót rendezett. Az irodalmi kör tagjai tavaly összeállítást készítettek József Attila születésének 75. évfordulójára. A színjátszók is eredményesen dolgoznak. Színre vitték Kállai Isvtán: Ilyennek hazudtalak című vígjátékát. A helyi szervezet legnagyobb vállalkozása a falumúzeum és a forradalmi emlékszoba létrehozása. Már sok régi tárgyat összegyűjtöttek. Most a falumúzeumnak kiszemelt épületet javítják. A falumúzeumot és a forradalmi emlékszobát még ebben az évben szeretnének átadni. G. Harmati Mária 7