A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-20 / 25. szám

A Csemadok életéből arra, hogyan folyik az egyes járásokban a kulturális munka, hogyan fejtik ki tevékenységüket eltérő körülmények között a helyi szervezetek. A jó tapasztalatokat és munkamódszereket általánosítjuk és más járásokban is alkalmazzuk. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy helyesen döntöttünk, amikor az irányítás tökéletesítése érdekében a járás kulturális és népművelési munkáját megtárgyalja a járási konferencia, s a KB Elnöksége is foglalkozik egy-egy járás időszerű problémáival a két konferencia közötti időszakban. • Egy-egy járás munkájával foglalkozva, melyek az ismétlődő problémák, pozitív és negatív értelemben? — A pozitív vonatkozású általános jelenségek közül mindjárt megemlíthetem a mindenütt megnyilvánuló tenniakarást, a nemzetiségi kulturális életünkben vállalt aktív munkára való készséget, a jobbra való törekvést. Az elmúlt években határozottan megnövekedett a készség a tenniakarásra, tagságunk aktívabb lett, s a helyi szervezetek vezetői komolyabban veszik a tervükben foglalt feladatok megvalósítását. Ezt a CSEMADOK KB tavaly októberben megtartott 9. plénumülésén is megállapítottuk. Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk a közelgő XIII. Országos Közgyűlés előtti időszakban, hogy szövetségünk tisztségviselői általában magukévá tették a XII. Országos Közgyűlés, valamint az azóta megtartott 10. KB plenáris ülés határozatait, következtetéseit, becsülettel láttak hozzá megvalósításukhoz. Ugyanakkor azt is nyíltan meg kell mondanunk, annak ellenére, hogy több ízben hoztunk intézkedéseket a tevékenység feltételeinek szervezési-politikai és anyagi vonatkozású megjavítására, különös tekintettel a helyi szervezetekre, úgy érezzük, hogy ez a folyamat viszonylag még mindig lassú helyi és járási viszonylatban, az illetékes szervek részéről sok esetben eltérő és nem megfelelő a hozzáállás, ez pedig tudvalevően nem járul hozzá az aktivitás fokozásához. E tekintetben szükséges, hogy a járási bizottságok még jobban elmélyítsék kapcsolatukat az illetékes járási szervekkel és intézményekkel, de a helyi szervezetek munkájának értékelése kapcsán az illetékes helyi pártszervezettel és a nemzeti bizottsággal is. A KB Elnöksége és Titkársága gyakran foglalkozik a felmerült problémákkal és segít a bajok orvoslásában. Úgy gondolom azonban, hogy amikor egy-egy járást értékelünk, konkrétabban kellene feltárnunk a meglevő problémák okát, mert hiszen csak igy tudjuk ezeket megszüntetni. • Mi történik a járási munkát értékelő beszámoló megvitatása után? — A KB Elnöksége a megtárgyalt értékeléssel kapcsolatban határozatot fogad el és utasítja a KB Titkárságát, vagy a JB Elnökségét, foganatosítsanak hathatós intézkedéseket a felmerült problémák megoldására. A KB Titkársága egyidejűleg az illetékes járási nemzeti bizottság elnökét is értesíti a CSEMADOK KB Elnökségének határozatáról, kéri őt, hogy a járási szerveken keresztül tegyen lépéseket a helyzet megjavítására. • Végül akar-e az Elnökség eddigi módszerén változtatni? — Az értékelés jelenlegi formáját megfelelőnek tartjuk, annyit azonban szeretnénk változtatni rajta, hogy az egyes járások munkájának értékelésére meghívjuk az illetékes járási szervek képviselőit és velük együtt tárgyaljuk meg a problémákat, amelyeknek a megoldása gyakran éppen az ő hatáskörükbe tartozik. Szeretnénk továbbá bevezetni (ha nem is minden esetben), hogy a szóbanforgó járás kulturális munkájának értékelését a járási székhelyen végezzük. Ilyen értelemben legutóbbi elnökségi ülésünket Dunaszerdahelyen tartottuk, s többek között éppen a dunaszerdahelyi járás területén végzett kulturális munka értékelése szerepeit a napirenden. Az ezt követő elnökségi ülésünket viszont már Rimaszombatban tartjuk, s a rimaszombati járásban végzett kulturális munkát értékeljük majd. Mindent összevetve, munkánkat, irányítási rendszerünket állandóan tökéletesítve annak a meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy összefogással, kitartó munkával sikerül fokozatosan megteremtenünk és megjavítanunk a feltételeket a különböző körülmények között tevékenykedő helyi szervezetek és járási bizottságok munkájához. Egyszóval lehetőséget találunk arra, hogy kultúrpolitikai feladatainkat még eredményesebben teljesítsük a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusán hozott határozatok szellemében. Mindez persze nem jelentéktelen terheket ró szövetségünk tisztségviselőire minden szinten. Tevékenységünk eddigi jó eredményeit tekintve még nagyobb lendülettel azon fáradozunk, hogy szövetségünk tevékenysége továbbra is töretlen legyen és egyre szélesebb társadalmi bázisra épüljön. Az igy kiszélesedett bázison dolgozunk tovább minden szinten a XII. Országos Közgyűlés határozatainak a teljesítéséért. Fotó: PrandI Sándor ÉRDEMES PEDAGÓGUS RÖVIDEN • A CSEMADOK Központi Bizottságának Elnöksége ez idei 35. ülésén a CSEMADOK Kassa (Kosice) vidéki járási bizottságának a munkáját értékelte. Jóváhagyta a járási bizottság tevékenységéről szóló beszámolót és megállapította, hogy a járásban müködö CSEMADOK-szervezetek többsége aktivan dolgozik, néhány szervezetben azonban nem kielégítő a szervezeti élet, valamint a népművelési és a népművészeti tevékenység. A központi bizottság elnöksége megbízta a járási bizottság elnökségét, hogy az ülésen elhangzott javaslatok alapján aktivizálja a helyi szervezeteket és tegye színvonalasabbá a járási titkárság munkáját. • A CSEMADOK Központi Bizottsága az V. nyári művelődési tábort az augusztus 9-e és az augusztus 16-a közötti időszakban rendezi meg. A Somodiban (Drienovec) sorra kerülő akció keretében kulturális bemutatókat és időszerű kérdésekről ismeretterjesztő előadásokat tartanak. • A CSEMADOK szinai helyi szervezetének Rozmaring népi együttese 1955-ben alakult. A közben eltelt évek alatt az együttesben mintegy háromszázan dolgoztak, illetve háromszázan léptek fel, cserélődtek ki. A Rozmaringot a népi kultúra ápolása ós továbbfejlesztése érdekében végzett munkájáért a CSEMADOK Központi Bizottsága tavaly díszoklevéllel jutalmazta. Az együttesnek a fennállása 25. évfordulója alkalmából bemutatott egész estét betöltő műsora keretében a régi tagok közül is többen felléptek. • A CSEMADOK Kassai (KoSíce) Városi Bizottsága által irányított négy helyi szervezet jelenleg 2347 taggal dolgozik. A városban az elmúlt két évben 436-an léptek a CSEMADOK-ba. A négy helyi szervezet közül a kulturális munka területén a 835 tagú détvárosi helyi szervezet dolgozik a legeredményesebben. • A CSEMADOK legjobb énekkarai a bratislavai, a losonci (Lucenec) és a rozsnyói (Roznava) járásban dolgoznak. Kiemelkedik az ország egyik legrégibb énekkara, a több mint száztíz éves rozsnyói Munkásdalárda. Eredményesen dolgozik a gömörhorkai és a pelsöci (Plesivec) énekkar is. A közelmúltban új kórus alakult Demön, Hárskúton és Hoszszúszón. Az említett énekkarok műsoranyaga magába foglalja a legszebb magyar és szlovák kórusmüveket. A népdalokkal párhuzamosan bemutatják a klasszikus és a-mai szerzők alkotásait is. A siker a lelkes, fáradtságot nem ismerő kórustagok és a szakmailag képzett vezetők (karnagyok) igyekezetének az eredménye. Szóbarát Elemér harmincegy éve tanító. Egyházbáston (Nová Basta) kezdte meg pályafutását. Két éwel később Várgedére (Hodejov) helyezték. Az 1954-es évtől már az iskolaigazgató feladatkörét látta eL — El sem akarom hinni — mondotta beszélgetésünkkor — hogy már több mint harminc év telt el a kezdés óta. Akkor sok hozzám hasonló korú nem képzett pedagógus indult el ezen a pályán, ám sokan kimaradtak sorainkból, az oktatásügyön kívül keresték és találták meg számításainkat. Akkoriban sokkal nehezebb körülmények között dolgoztunk, mint dolgozunk mostanában. Szóbarát Elemér a losonci (Lucenec) járásban levő Söregről (Surice) származik. Ma is ott él. 1979-ig az ajnácskői (Hajnácka) általános iskolának is igazgatóhelyettese, majd igazgatója volt. Egyik legfontosabb feladatának azt tekintette, hogy az iskolában egyre színvonalasabbá váljék az oktató-nevelő munka, és olyan munkaközösséget alakítson ki, amelynek minden tagja úgy érzi magát, mint ,egy nagy családban. Az idei pedagógusnapon a bratislavai vár lovagtermében megérdemelten vette át az „Érdemes pedagógus" kitüntetést. Az almágyi (Gemersky Jablonec) tizennyolc tantermes iskola átadásával az 1975—80-as tanévtől kezdődően Szóbarát Elemér mint történelem— földrajz-szakos tanár pedagógiai pályafutásának új állomáshelyére érkezett. Ismét tanít. — Egy-két éven belül — jegyezte meg — minden szükséges felszerelésünk meglesz. Már van az iskolának televíziós készüléke és minden szaktanteremben van telefon. Jó lehetőség nyílik itt a modern oktatási segédeszközök felhasználására. A sportolásra, a testkultúra fejlesztésére is kitűnő lehetőséget teremt az iskola két tornaterme. Szóbarát Elemér 1954-tól nemzeti bizottsági tanácstag, 1960-tól a falusi pártszervezet vezetőségi tagja, 1969-től a járási pártbizottság aktivistája. Évekig énekkart vezetett. Munkájával, magatartásával példát mutat mind a tanítóknak, mind a kollégáknak. Borzi László 7