A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-17 / 3. szám

Hallottuk- olvastukláttuk KÖNYV Vaszilij Suksin: Jöttem, Hogy szabadságot hozzak Suksin is jött, mint egy üstökös. Rövid volt a pályája, de a számára előlegezett termékeny jó húsz év alatt filmet irt, rendezett és játszott bennük főszerepet; novellát, regényt alkotott. Mind közül számomra egyik legsikeresebb, az emberről és a világról legtöbbet elmondó müve a Sztyenka Razin parasztvezérröl irt egyfajta életregény. A háromszáz évvel ezelőtt élt doni kozák, aki «löbb külföldön és hazájában véghezvitt rabtóhadjáratai miatt haragítja magára a cárt. De az uralkodó szemében mindez még bo-csánatos bűnnek számit, hiszen nem lázít, nem szervezkedik a cár atyuska ellen, nem akarja magának a trónt. A perzsa sahnál tett „rablólátogatásait", néhány pap és gazdag űr kifosztását még mint egy pajkos gyermeki csínyt elnézik neki. Csakhogy Razin többre, sokkal többre érzi magát hivatottnak: nincsteleneket gyűjt maga köré, fölbolygatja a Don és Volga mente szegénységét, városokat foglal el. Harcol. Nyíltan hirdeti: félre az álszent papokkal, a népet nyúzó gazdag urakkal, félre minden rossz okozójával, a cárral. Félre a népet kiszipolyozó, gúzsba kötő uralkodókkal, hiszen a cár mellett még -sok a kiskirály. Elindul, jön Moszkva felé toprongyos seregével, hogy szabadságot hozzon. Gondoljuk csak meg: háromszáz évvel azelőtt ez még senkinek sem sikerült a világon, póruljárt Sztyenka Razin is. Elhagyták öt tisztjei, barátai, elhagyta öt még a szerencse is. Egyedül maradt, a tízezrekből csak százakra apadt seregével. Mi más is lehetett volna a sorsa, minthogy a trón helyett bitófára „ültetik"!... Akkor még a szabadság nem érett meg, és az emberek sem a szabadságra. Suksin e bukott hősben időtlen idők mintaképét látja, aki ha kezdhetné, ugyanúgy kezdené újra a menetelést. Mindig ugyanazzal a jelszóval indulna sereget toborozni: jöttem, hogy szabadságot hozzak! —zolczer— KIÁLLÍTÁS Egy járás állatvilága A komáromi (Komárno) Dunamenti Múzeum sokrétű tevékenységéről sokszor és sok helyütt szó esett már, s legutóbbi — a járás, illetve a Duna mente állatvilágát bemutató — kiállításuk csak alátámasztja e sokrétűcégről kialakult véleményünket. A múzeum természettudományi osztálya már hosszabb ideje kíséri figyelemmel a Duna mente állatvilágában végbemenő változásokat (jelenleg, illetve az utóbbi időben a kemizációnak és a környezet szennyezésének az állatvilágra gyakorolt hatását vizsgálják intenzíven). A kiállítás is az osztály munkájának eredményeként került megvalósításra. Á két szakszerűen berendezett földszinti 8 teremben a magamfajta — minimális bioló giai ismeretekkel rendelkező — földi halandót először meglepi a látható, és a Binder Pál mérnök tanulmányát tartalmazó katalógusban felsorolt állatfajok sokasága. Később azonban tapasztalhatja azt is, hogy a kiállításon szereplő állatfajok némelyike már vagy kipusztult, vagy éppenséggel kipusztulóban van. Az viszont már — mivel az utóbbi időben egyre többet hallunk, olvasunk róla — az egyszerű földi halandók nagy része előtt is ismert, hogy az emberi tudatlanság és felelőtlenség sok esetben igen meggyorsítja (vagy éppenséggel előidézi) ezt a korántsem természetes és egyáltalán nem kívánatos folyamatot. S ha ez a megállapítás csak részben lenne igaz, már akkor is igazolja a kiállítás megvalósításának jogosságát, szükségességét. A múzeum dolgozóinak szándéka bemutatni a Duna mente állatvilágának gazdagságát, s egyben felhívni a figyelmet az állatfajok még fokozottabb védelmének szükségességére — mindenképpen dicséretes. „Az embernek az állatokhoz való viszonyán változtatni kell. Meg kell ismernie viselkedésüket, élettani sajátosságaikat ahhoz, hogy hatásosan tudjon a kártevők ellen védekezni, és a számára hasznosakat ne pusztítsa el . .." olvashatjuk a fentiekben már említett, szlovák és magyar nyelvű, „egyszerű ember" számára is érthető tanulmányt és gazdag képanyagot tartalmazó katalógusban. A Dunamenti Múzeum a kiállítás megvalósításával jelentős mértékben hozzájárul ehhez a megismerési folyamathoz. S e folyamat hatékonysága megsokszorozódhat azáttal, hogy a január 31 -ig nyitva tartó kiállítást minél több látogató nézi meg. Németh Gyula TELEVÍZIÓ Sokféle! A cím nem Móra Ferenc ismert novelláskötetére utal, csupán első benyomásom kifejeződése a Magyar Televízió kulturális hetilapja első számai láttán. A „Stúdió 1980" ugyanis sokféle kulturális témáról szól: sokféleképpen. Hadd ne mondjam el most, hogy miről és hogyan, már csak a helyszűke miatt sem. Az MTV nyilván nem véletlenül hívta életre ezt a kulturális magazinműsort, hisz az igény már régóta jelentkezik, csak tán a műsorpolitika volt kevésbé rugalmas. Korai lenne néhány szám alapján sommás ítéletet mondani a műsorról, inkább talán jellemezni lehetne, mert minden adás tartalma is, szerkesztése is esetenként más és más. A műsor szerkesztői nyilván folytonosan keresik a megvalósítható és megvalósítandó ötleteket, melyek segítségével érdekessé, fogyaszthatóvá tehetik a műsort, a lehető legszélesebb közönség számára. Nem ítéletként mondom, hogy az első szám utáni lelkesedésem (a bemutatkozás bizonyára sokak számára revelációként hatott) azóta kissé alábbhagyott; mégis hadd szóljak a műsor néhány vitathatatlan pozitívumáról. Legfőbb erénye — de minden bizonnyal a szinvonalingadozás veszélye is — nyitottságában rejlik. Titka is, de nehézsége is, mind szerkesztési, mind tartalmi szempontból eb-Innen-onnan Zakopane közelében egész nap üzemelő önkiszolgáló benzinkutat létesítettek. Az autós turisták egy külön erre a célra létesített automatába helyezik a vásárolt benzinért járó pénzösszeget. ben keresendő. A műsor szerkesztői így nem kisebb feladat elé állították magukat, mint hétről-hétre megújulni. A kezdet biztató, az esetleges zavarokat pedig fogjuk fel jóhiszeműen kezdeti nehézségeknek. További erényei, hogy ízig-vérig „tévé", változatos, színes, sokrétű és nem utolsósorban nem a „vájtfülüeknek" szóló, hanem mindenki számára fogyasztható. A napi gondjai közt tébláboló ember információéhségét is képes sok vonatkozásban kielégíteni. Afféle tabló, keresetben körkép, de szondázás is a legszélesebben értelmezhető kultúra berkeiben. Információgazdagsága imponáló, vonzását csak fokozza az eddig legföljebb hézagosan ismert témák beiktatása. Az egyes témák közvetlen feldolgozása, közvetítése nagy mértékben segít a velük való azonosulásra, magyarán: élvezhetővé teszi azokat. A néző érdeklődését egy órán át nem hagyja lankadni, kevés az „üresjárata". Ennek ellenére a műsor nem „spanyolviaszk", pusztán igyekszik igényes is, közérthető is, élő is lenni — eddig sikerrel. Bizonysága ez annak, hogy kultúráról szólni sokféleképpen kell és lehet is. Himmler György HANGLEMEZ Liszt: Koronázási mise A legutóbbi Hungaroton Hanglemez Hetek egyik igen szép felvétele Liszt Ferenc „Missa coronationalis" („Koronázási mise") című müve. E mű megalkotására Scitovszki hercegprímás kérte fel a világhírű magyar zeneszerzőt, a „Missa solennis" szerzőjét, aki a megbízatást örömmel elvállalta és 1867. április 14-én a mű el is készült. Benne Liszt igyekezett az egyházi és a magyar nemzeti jelleget kidomborítani, ami teljes mértékben sikerült is. így vált a „Koronázási mise" Liszt egyik legtömörebb remekmüvévé, melyben magyar és a nemzetközi zenei elemek, a hagyomány és az újszerűség, a vallásos hit és a hazaszeretet megbonthatatlan egysége fejeződik ki. A misét 1867. június 8-án mutatták be a budavári Mátyás-templomban, amikor I. Ferenc József császár elismerve a magyar alkotmányt magyar királlyá koronáztatta magát. A koronázási szertartáson a mise hattételes változata (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei) hangzott fel, az Offertorium csak a bemutató után, a Graduate pedig két évvel később keletkezett. A „Koronázási mise" bemutatóját a közönség nagy ovációkkal fogadta és a szerzőt — aki a koronázási szertartásra nem kapott meghívást, s csak a kórusról hallgatta müvét — lelkes ünneplésben részesítette. A végső formájában nyolcrészes, teljes „Koronázási mise" az új lemezen a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának, a Magyar Rádió és Televízió Énekkarának, valamint Kincses Veronika (szoprán). Takács Klára (alt). Gulyás Dénes (tenor) és Polgár László (basszus) előadásában hangzik fel Lehel György vezényletével. Hegedűn közreműködik Hidy Péter, orgonán Lehotka Gábor. Liszt rapszódiái, oratóriumai, szimfonikus költeményei, zongoraversenyei és Esztergomi miséje (Missa solennis) után a most megjelent Koronázási mise is nagy mértékben járul hozzá Liszt Ferenc életművének megismertetéséhez. Sági Tóth Tibor Már 18 éve gyártják rendszeresen a „Bolka és Lolka kalandjai" című rajzfilmsorozatot. Ez idő alatt 7 sorozatban 160 rajzfilm, valamint egy egész estét betöltő rajzfilm is készült. A két huncut kópé kalandjai nemcsak a lengyel gyermekek körében szereznek nagy örömet: a rajzfilmeket ez ideig a világ több mint 100 országa vásárolta meg. Egyes nyugat-európai országok új közlekedési jelzőtáblát fogadtak el. A tábla arra figyelmeztet, hogy a gyalogosoknak és a játszó gyermekeknek adjanak előnyt a motorosok. A gép jármüvek sebességét ezeken a terű leteken a gyalogos „tempó" szab meg.