A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-06 / 23. szám
SZÁMADAS A ZOBI HÉT: Ezekben a napokban, ötéves megbízatás után, lejár a képviselők mandátuma. Ilyenkor minden „honatya" végiggondolja, mivel tud választói elé állni; esetleg mi volt az ö személyes szerepe az elért fejlődésben. Mielőtt azonban külön-külön szólnánk az önök által képviselt falvak örömeiről s gondjairól, vessünk egy röpke pillantást e Zobor-alji járás fél évtizedes fejlődésére. MICHAL PÉKÁR: Bátran megállapíthatjuk, hogy az eltelt választási időszakot az előre meghatározott programban szereplő feladatok sikeres teljesítésére, a nyitrai járás sokoldalú fejlesztésére, az életszínvonal általános emelésére, a lakosság kulturális igényeinek gazdagítására fordítottuk. A körültekintő szervezés és a hatékony tömegpolitikai munka eredményeként elértük, hogy járásunkban a választási program céljainak megvalósítását a dolgozók társadalmi feladatként, tehát közös ügyként kezelték. Ennek köszönhető, hogy a képviselők, az elmúlt hetekben tartott számadásaik során, javarészt kedvező eredményekről számolhattak be, hiszen nemcsak a termelőerők és a szolgáltatások további fejlesztését sikerült elérnünk, hanem a kereskedelemben vagy a szociális gondoskodásban is kedvezőek az eredményeink. A hatodik ötéves tervidőszakban, a korábbi tervciklushoz viszonyítva, 30 ezer tonnával több húst, 62 millió literrel több tejet és hárommillió darabbal több tojást adtunk a piacra. A kiskereskedelmi forgalomban 22,4 százalékos növekedést értünk el, aminek pénzben kifejezett összértéke meghadja a 12 milliárd koronát. Ez az előrelépés részben a lakosság emelkedő életszínvonalának, részben az üzlethálózat folyamatos bővítésének köszönhető, hiszen az elmúlt választási időszakban a nyitrai járás területén 45 kereskedelmi egységet adtunk át. 650 millió korona beruházási költséggel tovább javult s korszerűsödött az úthálózat is, aminek eredményeképpen a tavalyi esztendő végéig a közutak 85, 2 százalékát sikerült portalanítani. Természetesen, sok tekintetben javult a járás felső-, közép- és alapfokú oktatási intézményeinek anyagi-műszaki ellátottsága, de jelentősen bővült a bölcsödéi és óvodai férőhelyek száma is. Az egészségügy területén elért eredményeink közül csupán annyit említek meg, hogy több lett a kórházi ágy, csaknem száz fővel gyarapodott az egészségügyi dolgozók száma és új, korszerű körzeti rendelőintézetek, illetve szakorvosi rendelők megnyitásával jelentősen javult a járóbeteg-ellátás. Nagy figyelmet fordítottunk a lakásépítésre, aminek eredményeként 8067 lakásegységet adtunk át. Ez 581 lakással több, mint az előző tervidőszakban. A rendelkezésünkre álló beruházási költségekből sokat fejlődtek az ipari és a mezőgazdasági létesítmények, bár többet s főképpen gyorsabban is építhettünk volna, ha a kivitelező vállalatok nem bajlódnak állandó kapacitásgondokkal. Ezért a most véget ért választási időszakban is nagy szerepet játszott, pontosabban komoly segítséget jelentett az egyre népszerűbbé váló Z-akció. Ennek Ha az előkészületek hónapjaihoz vagy a képviselői megbízatás öt esztendejéhez mérjük az időt, úgy tulajdonképpen néhány óra csupán s június hatodikán, szombaton, városon és falun egyaránt megnyílnak a szavazóhelyiségek. Választ az ország. Választ, hogy bizalmat szavazva a képviselőjelölteknek a szavazópolgárok milliói tegyenek hitet társadalmunk rövidebb lejáratú vagy hosszabb távú céljai mellett. Képviselőink rendszerint a választási előkészületek során, esetleg a különböző szintű képviselőtestületek plénumainak tanácskozásai kapcsán kerülnek a közfigyelem reflektorfényébe. Pedig a képviselői mandátum nemcsak ezekre a tanácskozásokra vagy a jelölőgyűlések időszakára szól, hanem elsősorban a dolgos hétköznapokra, hiszen ez a megbízatás — a gyakorlatban — a társadalmi élet demokratizmusának fontos alkotóeleme. A CSKP áprilisban tartott XVI. kongresszusát követően, az idei választások küszöbén a képviselői munka tapasztalatait kerekasztal-beszélgetésen elemeztük a Zobor-vidék, azaz a Nyitrai Járási Nemzeti Bizottság plénumának képviselőivel: Michal Pékárral, a jnb szervezési szakosztályának vezetőjével. Veres Jánossal, az iskolaügyi szakosztály tanfelügyelőjével, Balkó Péterrel, a Szlovák Állami Biztosító nyitrai kirendeltségének dolgozójával és Csuka Ferenccel, a csiffári földművesszövetkezet gépkocsivezetőjével. - • / fn ~ — — •n líq >r~ 1— r r t-n-i 7 ; t t — IfS. -l -— — w -1 "fus romi ic 11 !* keretében, a választási program célkitűzései szerint, negyedmilliárd korona értékban 418 létesítményt kellett volna létrehozni. A valóságban azonban 282 millió korona értékben hoztunk létre közhasznú létesítményeket, s ennek következményeképpen a nem beruházás jellegű, önsegéllyel végzett munkák értéke is gyarapodott. Visszapillantva az elmúlt választási időszakra, feladataink teljesítését értékelve igen hasznos tapasztalatokat vonhatunk le, hiszen nyilvánvaló, hogy a sok új lakás, a növekvő termelési eredmények ellenére gond is van bőven. Másrészt viszont az is kétségtelen, hogy a járás ötesztendős fejlődésének minden jelentősebb mozzanatában a képviselők munkájának, igyekezetének is része van. VERES JÁNOS: Igaz, hogy egyéni választókerületben kaptuk a mandátumot, s így ennek megfelelően dolgozunk, ám a választókerület nem mindig jelent egy pontosan körülhatárolt közigazgatási területet. Van, ahol egy teljes község, van ahol egy városrész, de van, ahol egy nagyközség korábban önálló falut alkotó része felel meg ennek. így aztán nagyon erőltetett dolog lenne, ha egy járás fejlődéséből megpróbálnánk kihasítani a kizárólagosan képviselői érdemnek tekinthető „részt". Nevezetesen azt, amire esetleg azt mondhatjuk: a mi segítségünkkel valósult meg. Úgy gondolom, ez így nem is igaz, hiszen a helyi és a járási párt-, illetve állami szervekkel együttműködve látjuk el a munkát. Az viszont kétségtelen, hogy a képviselő kötelessége jelen lenni a választókörzet fejlesztésének minden fontos állomásánál, és sajátos lehetőségeivel, az országos, illetve a helyi érdekek egyeztetésével kivenni részét az építőmunkából. BALKÓ PÉTER: Szerintem nem is lehet jó képviselő az, aki kizárólagosan csak a saját választókerületét látja, és képtelen a helyi gondokat járási vagy kerületi szinten, esetleg társadalmi mértékben egyeztetni. CSUKA FERENC: Öt évvel ezelőtt, 1976-ban először választottak meg képviselőnek, de azt mindenképpen kitapasztaltam az elmúlt időszakban, hogy a képviselő viszont akkor sem látja el jól a feladatát, ha kizárólag a központi lehetőségeket nézi s megfeledkezik azoknak a kérelmeiről és életkörülményeiről, akik választották. HÉT: Hogyan döntik el, mit tegyenek szóvá a járási nemzeti bizottság plénumán vagy egy-egy állandó bizottságban? VERES JÁNOS: Gyakorlatból beszélek, mert a Jnb Ifjúsági és Testnevelési Bizottságának elnöke vagyok. Az elmúlt időszakban kétszer szólaltam föl a jnb plénuma előtt. Nyíltan és őszintén fölvázoltam mindazokat a gondokat, amelyek a járás testnevelési mozgalmának fejlődését gátolják. Szóltam például arról, hogy a Zobor-alján komoly problémát jelent az úszás oktatása, mert a járás egyetlen nyilvános fedett uszodája több éve nagyjavítás alatt áll. Felhívtam az illetékesek figyelmét arra is, hogy a járás régebbi iskoláiban hiányzanak a tornatermek, úgyhogy a tanárok az osztályokban, a 12 jl