A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-06 / 23. szám

A Csemadok életéből — Agrármérnök és hnb-elnök. Hogyan jön össze a kettő? — Úgy gondolom, hogy főiskolai végzett­séggel magasabb szinten tudom teljesíteni a feladatokat. — Nem fél, hogy kiesik tulajdonképpeni szakmájából? — Nem. A hnb és a szövetkezet vezetősé­ge között igen szoros az együttműködés. Mindenről tudok, ami a szövetkezetben tör­ténik. A véleményemet sem hallgatom el. így hnb-elnökként is a szakmámban vagyok. Már megint az utcán járunk. Borús az idő, nemrégen szemerkélt is az eső. Az emberek azonban nem húzódnak be a házaikba. Egyre több a kerti munka. Fóliasátorból is van elég. Szorgalmas, törekvő nép lakja Gellét. Egyfor­mán iparkodó a magáéban és a szövetkezet földjén. — Hol végezte az egyetemet? — Mosonmagyaróváron, levelező tagozaton — mondja már a saját háza előtt. — Nem volt könnyű. Hat évig szívósan kellett tanul­nom. Közben építkeztem is. No meg a fele­ségem is tanult. Nyitrán végezte a mezőgaz­dasági főiskolát. Somorján dolgozik a Kék Duna szövetkezetben. Agrármérnök házaspár vendége vagyok. A kényelmesen, szépen berendezett nappali szoba egyik foteljába süppedek bele. Két gyermek virgonckodik körülöttem. A na­gyobb elsős. Míg a feleség föltálalja a frissí­tőt, az agrármérnök-elnök arról beszél, hogy nem idevalósi, illésházai születésű, szülei akkor költöztek Gellébe, amikor tizenötéves volt. Itt fejezte be az általános iskolát. Innen jelentkezett a dunaszerdahelyi mezőgazda­sági technikumba. Állatorvos szeretett volna lenni, de nem vették fel az egyetemre. Bevo­nult katonának. Utána egy évig a biztosítónál dolgozott, aztán Cséfára került zootechni­kusnak. Ennyi eddigi életútja dióhéjban. És már nem is folytathatná tovább. Felesége elénk rakja a feketekávét és a frissítőt. Ö maga is leül hozzánk. — Hogyan élnek az agrármérnökök? — kérdezem, s ö mosolyog. — Ritkán látjuk egymást. Csak vasárna­ponként van együtt a család. Hétköznapokon sok az elfoglaltság. Tizennyolc tömegszerve­zet tevékenykedik a községben. Vezetőségi gyűlés, tagsági gyűlés, tudja, hogyan van az. Az elnöknek mindenütt ott kell lenni. No meg kéthetenként tanácsülés, kéthavonként plé­numülés, járási gyűlések és pártbizottsági ülések. A hivatali munka is sok. A személyzet kis létszámú ... — Vasárnapra marad minden — veszi át a szót feleségétől az elnök. — A kerti munka, a takarítás, a gépkocsi karbantartása, a szülök Balról Kmotrik Ferenc, a helyi nemzeti bizott­ság elnöke és ifj Viola László képviselő látogatása stb. Hétköznapokon legtöbbször foglaltak az esték. — Választások előtt állunk. Történik válto­zás a harminctagú képviselőtestület összeté­telében? — A pártbizottság tagjai már beszélgettek a képviselőkkel. Közülük huszonegyet to­vábbra is javasolnak a képviselőségre. Pasz­sziv tagok nem szerepelnek a jelölőlistán. Olyanok jönnek számításba, akik eddigis ak­tivak voltak, mint pl. Hamar István, aki nyug­díjas és még mindig dolgozik a hnb helyi­gazdálkodási üzemében, mint ács. — Régóta képviselő? — 1950-től. Meg is kérdeztük tőle: vállal­ja-e még? Hogyne, mondta. Ha eddig csinál­tam, ezután is csinálni fogom. Szívén viseli a közügyeket. A hnb-tól és a jnb-tól nemrég kitüntetést kapott. Vannak lelkes képviselő­ink. Például Soóky János, aki a szövetkezet építkezési csoportjának a vezetője. Mindig segíti a hnb-t építkezéseiben. Vagy Viola László, a járási építőipari vállalat dolgozója. Neki se kell kétszer mondanunk, gyere, se­gíts! Csak a képviselők aktív közreműködé­sével kérhettük el a választási programba foglaltak teljesítését. A faluban járva, még mindig Gelléröl folyik a szó. A helyi nemzeti bizottsághoz közel magasodik az általános iskola épülete. Há­romszáznyolcvan tanuló látogatja. A község négy óvodájában százhúsz gyermekre ügyel­nek fel. Az új választási programnak is része az épülő nagy kultúrház, akárcsak az egész­ségügyi központ és az óvoda. A parkosítás nem ment úgy, ahogy szeret­ték volna, magyarázza a hnb-elnök. Most majd ezt a munkát veszik komolyabban. Kmotrik Ferenc hároméves elnöksége alatt sok minden megváltozott Gellén. S a jelek arra vallanak, hogy a változás állandó lesz a jövőben is. MÁCS JÓZSEF Képzeletbeli utazás Képzeletbeli erdélyi utazásra invitálta tagja­it a CSEMADOK ipolyvarbói helyi szervezeté­nek Palóc Közművelődési Klubja. Az est előadója. Halász Péter ismertette Erdély váz­latos történetét, s néprajzgyűjtö útjai során készített rengeteg felvételéből is bemutatott több mint százat. E színes diaképek még szemléletesebbé tették az amúgy is élénk figyelemmel kísért előadást. Természetesen az előadás szűkös keretei nem engedték meg, hogy Erdély összes vidékéről villantson fel képeket. Ezért csak Kalotaszeg, a Mező­ség és a Székelyföld tájaira kalauzolták a diák. A kalotaszegi népviselet pompás ruha­darabjai. az írásos kézimunkák: párnák, terí­tők, lepedők stb., a mesés szépségű magyar­vistai festett bútorok mind valami egészen káprázatos népművészetről hoztak hírt. Még csodálatosabb, hogy ez a népművészet nap­jainkban is él és virágzik! A Mezőség jelleg­zetes tája Erdélynek. Néprajzi szempontból külön hely illeti meg Széket, ezt a tizenötezer lakosú nagy községet, ahol nemcsak a népvi­selet s a népköltészet megragadó, hanem azt is tudni kell róla, hogy innen indult el a ma tájainkon is egyre népszerűbbé váló táncházi mozgalom. A harmadik tájegységet, a Székelyföldet is sok szép felvételen mutat­ta be az előadó. A Békás-szoros, a Gyil­kos-tó, a Szent Anna-tó még igy képről is elbűvölő szépségű. A közönség ezenkívül megismerkedhetett még Kolozsvár és Ma­rosvásárhely történelmi-kulturális nevezetes­ségeivel, emlékhelyeivel. Halász Péter tárgyilagos, ugyanakkor könnyed, élvezetes előadását Király Györgyi népdalénekes, a Népművészet Ifjú Mestere egészítette ki nagyszerűen. A Kalotaszegen, a Mezőségen és a Székelyföldön tett képze­letbeli sétánk során fel-felcsendült egy-egy régi stílusú népdal, népballada, amely a tájegységek lakóinak hit-, lelki- és érzelemvi­lágáról vallott forrástisztasággal. A Palóc Közművelődési Klub áprilisi műso­ra tovább gazdagította tagjainak történelmi ismereteit, megismertetett az erdélyi ma­gyarság és székelység életével, szépre nevelt és kitűnően szórakoztatott mindenkit. Matematikatanfolyam szülőknek Immár ötödik éve folyik általános iskoláink­ban a matematika tanításának új elvek alap­ján, új módszerekkel történő oktatása. Mint minden új, természetesen a matematika ta­nításának új koncepciója is széles körben fokozott érdeklődést váltott ki, de elsősor­ban azon szülök részéről, akiknek alsó tago­zatos gyermekük van. Szülői értekezleteken gyakran elhangzott, hogy a szülők is szeret­nének megismerkedni a matematika-tanítás elméletével, segédeszközeivel, módszereivel. Megszívlelve a szülök kérését a CSEMADOK ipolyvarbói helyi szervezeteinek vezetősége a helybeli általános iskola igazgatóságával karöltve hathetes matematikatanfolyamot szervezett. A tanfolyam lelkes előadója Peté­nyi István a „Példás pedagógus" címmel kitüntetett matematika tanár volt. Az elő­adássorozat keretében a részvevő szülök tájé­kozódtak a halmazelmélet világaban, megis­merkedtek a logikai gondolkodás alapjaival s gyakorlati példák megoldásával fejlesztették matematikai tudásukat. A tanfolyam végén a hallgatók Neumann János emléklapot kaptak a szervezőktől. A magyar származású tudós a XX. század egyik legnagyobb matematikusa volt. Kez­detben matematikai logikával és halmazel­mélettel foglalkozott. Az ő nevéhez fűződik egyebek között az elektronikus számológé­pek leglényegesebb alapelveinek kidolgozá­sa. Végezetül megállapítható: a tanfolyam fö­löttébb hasznos kezdeményezése volt az ipolyvarbói helyi szervezetnek. Megszervezé­séért és lebonyolításáért köszönet illeti ma­gát a szervezetet, az előadót és nem utolsó­sorban a szülőket, akik napi munkájuk elvég­zése mellett találtak időt és módot az önmű­velődésre is. URBÁN ALADÁR RÖVIDEN • A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTT­SÁGÁNAK legutóbbi - április 10-11-én — megtartott 10. ülése megvi­tatta és jóváhagyta a szövetség szer­veinek és szervezeteinek a külföldi kulturális kapcsolatokról szóló irány­elvét. Ennek értelmében a CSEMA­DOK Központi Bizottságának, járási bizottságainak és helyi szervezete­inek a hazai együttesek és szólisták külföldi kiküldetésére, illetve a kül­földi együttesek és művészek Cseh­szlovákiába történő meghívására vontakozó javaslatát az SZSZK Kul­turális Minisztériuma hagyja jóvá. A jóváhagyott javaslatok alapján a kül­földi hivatásos művészek és együtte­sek meghívását a Slovkoncert (800 00 Bratislava, Leningradská 5, tel.: 338 141), illetve ennek Banská Bystrica-i és kassai (KoSice) irodái intézik. • A CSEMADOK BRATISLAVAI VÁ­ROSI BIZOTTSÁGA április 27-én ülé­sezett. Megtárgyalta, hogy a helyi szervezetek hogyan dolgoztak az el­múlt időszakban és a CSKP XVI. kongresszusa határozatából eredően milyen feladatok várnak elvégzésre a közeljövőben. Az ülésen Petrik Jó­zsef, a CSEMADOK KB tikára A CSKP 60 éve címmel tartott bevezető elő­adást. • A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTT­SÁGA által tavaly rendezett négy hó­napig tartott nyelvi vetélkedőn 165 háromtagú csoport, összesen 495 személy vett részt. A versenyzők 60 százaléka gimnáziumi tanulókból, 25 százaléka szakközépiskolai tanulók­ból, 15 százaléka más foglalkozású­akból került ki. A verseny során a legszebb eredményt 9 dunaszerdahe­lyi, a komáromi, a galántai, az érsek­újvári, a losonci, a lévai, a rima­szombati és a nagykürtösi járás ver­senyzői érték el. • A CSEMADOK BÉNÁI HELYI SZER­VEZETÉNEK együttesei közül a cite­razenekar aratja a legtöbb sikert. A Tavaszi szél... vetélkedőn első hely­re került együttes rendszeresen-fel­lép a helyi bemutatókon és gyakran jár a környező falvakba vendégszere­pelni. A 97 tagú helyi szervezet szo­rosan együttműködik a SZISZ helyi szervezetével. A különféle évfordulók és állami ünnepek alkalmából adott műsorokat gyakran közösen szerve­zik. • A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTT­SÁGA által meghirdetett Melódia '81 táncdalverseny losonci (Luőenec) já­rási fordulóját április 27-én Füleken (Fil'akovo) a zománcgyár üzemi klub­jában tartották meg. A nagy érdeklő­déssel kisért rendezvényen mintegy 350 néző vett részt. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom