A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-06 / 23. szám

SFOLOtlE I PEiCI - SPDLOCKE I fDttíft > sába, felhasználják tapasztalataikat és tanulnak tőlük. A lakosság bevonásának a nemzeti bizottságok tevékenységébe különböző formái vannak. Ilyenek főként: az illető igazgatási egység lakóinak részvétele a nemzeti bizottságok szakbizottságainak munkájában, a nyilvános plenáris üléseken, a választói, illetve népgyűléseken, amelyek elé lehet terjeszteni egyes kérdéseket megvitatás céljából, részvételük a polgári bizottságok munkájában, a különböző, közérdeklődésre számot tartó kérdések megtárgyalására összehívott aktívaértekezletek és lakossági megbeszélések szervezésében. A nemzeti bizottságok tevékenységükben az illető területi-igazgatási egység fejlesztésének állami tervéhez alkalmazkodnak. A tervfeladatok végrehajtásának biztosításához megfelelő anyagi és pénzeszközökkel rendelkeznek s ezekkel felelősen gazdálkodnak. A nemzeti bizottságok mindkét társköztársaságban háromfokozatúak; vannak kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságok. A prágai és a bratislavai fővárosi nemzeti bizottság kerületi jogkörrel, más nagyobb városok járási jogkörrel vannak felruházva. A szövetségi államjogi elrendezéssel a nemzeti bizottságok irányítása a társköztársaságok kormányának hatáskörébe került. Irányításukban a demokratikus centralizmus elve érvényesül. A nemzeti bizottságok szervei: a plenáris ülés (az államhatalom gyakorlásának szerve), a tanács (végrehajtó szerv), a szakbizottságok (ellenőrző és végrehajtó szervek), a szakosztályok. A KÉPVISELETI TESTÜLETEK SZOCIÁLIS, POLITIKAI ÉS NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE Az 1976-os választásokon a lakosság összesen 198 ezer parlamenti, nemzeti tanácsi és nemzeti bizottsági képviselőt választott meg, az utóbbi szervekbe több mint 197 ezer képviselőt. A megválasztott összesen 198 ezer képviselőnek 42,9 %-a munkás, 17,7 %-a szövetkezeti paraszt és 22,4 %-a értelmiségi volt. Nemek és életkor szerinti megoszlás: nök 30%, 35 éven aluli képviselők 74 ezer, együttesen 37 %. A Szövetségi Gyűlés tagjainak szociális, politikai és nemzetiségi összetétele a legutolsó választások alapján: 192 képviselő eredeti foglalkozására nézve munkás (54,9 %), 102 a megválasztás időpontján munkás (29,1 %), 47 földműves szövetkezeti tag (13,4 %), műszaki értelmiségi és gazdasági dolgozó 52 (14,9%), humán értelmiségi 18 (5,1 %), pártmunkás és közéleti tisztségviselő 110 (31,4 %), a néphadsereg és a Belügyminisztérium fegyveres testületeinek tagja 12 (3,4 %), egyéb foglalkozású 9 (2.5 %). A CSKP tagja 237 (68 %), a Csehszlovák Szocialista Párt tagja 17 (5 %), a Csehszlovák Néppárt tagja 18 (5 %), a Szlovák Megújulás Pártjának tagja 4 (1 %), a Szabadságpárt tagja 4 (1 %), pártonkívüli 70 (20 %). Nemzetiségük szerint cseh 199 képviselő (54%), szlovák 123 (35%), magyar 19 (5%), ukrán 4 (1 %), lengyel 3 (1 %), német 2 (1 %). A CSEH ÉS A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS, VALAMINT A SZLOVÁKIAI NEMZETI BIZOTTSÁGOK NEMZETISÉGI ÖSSZETÉTELE. A Cseh Nemzeti Tanács 200 tagja közül cseh nemzetiségű 196 (98 %), szlovák 2 (1 %), német 1 (0.5 %). A Szlovák Nemzeti Tanács 150 képviselője közül szlovák nemzetiségű 130 (86,66%), magyar 16 (10,66 u

~). ukrán 4 (2,68 %). A nemzeti bizottságok nemzetiségi összetétele Szlovákiában: a helyi nemzeti bizottságokban szlovák nemzetiségű 42 677 képviselő (82,9 %), a városi nemzeti bizottságokban 6085 (87,8%), a járási nemzeti bizottságokban 3044 (84,3 %), a kerületi és kerületi jogú nemzeti bizottságokban 401 (85,1 %), együtt 52 207 szlovák nemzetiségű képviselő (83,6 %). Cseh nemzetiségű képviselők : hnb -k — 152 (0,3 %). vnb-k - 76 (1,1 %), jnb-k — 42 (1,1 %), knb-k - 8 (1,7%), együtt 278 (0,4%). Magyar nemzetiségűek: hnb-k — 6844 (13.3 %), vnb-k - 646 (9.3 %), jnb-k -412 (11,4%), knb-k - 43 (9,1 %), együtt 7945 (12,7%). Ukrán nemzetiségűek: hnb-k — 1901 (3,7%), vnb-k — 117 (1,7%), jnb-k — 109 (3,0%), knb-k — 19 (4 %). együtt 1946 (3,1 %). Lengyel nemzetiségűek: hnb-k 6 és jnb 1. Német nemzetiségűek: hnb-k 30, vnb 2, egyéb más nemzetiségűek: hnb-k 25, jnb 1. Meg kell jegyezni, hogy a most kezdődő új megbízatási időszakban is szociális, politikai és nemzetiségű összetételű képviseleti testületekkel számolunk. Hétvégi levél Amikor e sorok napvilágot látnak, sokan már ott állnak az urnáknál, hogy leadják szavazatukat a Nemzeti Front jelöltjeire, akik különböző szintű képviseleti testületekben a következő ötéves megbízatási időszakban képviselik majd a szocialista társadalom s egyúttal a dolgozók érdekeit. A választások aktusa természetesen csak kicsúcsosodása annak a több héten át tartó politikai aktivitásnak, melynek keretében a választók megismerkedtek a képviselőjelöltekkel és nem utolsósorban a választási programokkal. azokkal a feladatokkal, amelyeket mindnyájunk érdekében a következő megbízatási időszakban el kell végezni. Ezek a programok végeredményben azoknak a célkitűzéseknek a megvalósítására összpontosítanak, amelyeket pártunk XVI. kongresszusa hagyott jóvá. A választási programnak egy-egy választási körzetben. faluban vagy városban ezeket a célkitűzéseket kell konkretizálnia a reális lehetőségből és a társadalom fejlődésének szükségleteiből kiindulva. A választási programok megvalósítása során jönnek létre az elkövetkező években az új iskolák, lakóházak, új üzletek, kulturális létesítmények, és ezek megvalósítása következtében javul majd a dolgozó anyákról, az öregekről és az ifjúságról való fokozottabb gondoskodás, s valóra válnak a környezet megjavítására irányuló törekvések. E programok megvalósítása során új üzemek épülnek, korszerűsítik a régieket, ami a termelés növekedésének és hatékonyságának az alapja. Minden egyes választási program tehát része annak a nagy egésznek, amelynek megvalósítása a hetedik ötéves tervidőszakban reánk vár. A választások, a leadott szavazatok tehát nemcsak a képviselők, hanem egyben pártunk politikája és célkitűzései iránti bizalmat jelentik. Bizonyságául annak, hogy maradék nélkül magunkévá tesszük a CSKP XVI. kongresszusának határozatait, kifejezve elhatározásunkat, hogy megvalósításukért aktfvan dolgozunk a társadalom életének minden területén. Amikor megválasztjuk képviselőinket, ez nem jelenti azt hogy a választási program megvalósításáért csak ök tartoznak felelősséggel, mert egy-egy képviselő, ahogy azt a gyakorlat is igazolja, csak akkor tud eredményes munkát kifejteni, ha nemcsak a választásokkor, de a választások után a konkrét gyakorlati szervező munkában is érzi a választók bizalmát és nem utolsósorban aktív segítségét. A választási program megvalósítása, amely minden állampolgár ügye kell hogy legyen, csakis a képviselők és a választók állandó szoros együttműködése és a kölcsönös bizalom alapján lehetséges. A képviselő iránti bizalomnak abban kell megnyilvánulnia, hogy ha a képviselő például környezetünk szebbé tétele érdekében munkára szólít bennünket akkor mindnyájan ott legyünk, ahol meg kell fogni a dolog végét. És legyünk akkor is olyan egységesek, mint amilyen egységesen szavaztunk a Nemzeti Front jelöltjeire. A képviselő és a választó közötti bizalom légköre akkor lesz jó. ha egyre ritkábban fordul elő, hogy egy-egy akció végrehajtásánál mindig ugyanazokkal az emberekkel találkozunk, a többiek pedig féireállnak és passzívan szemlélik mások munkáját. Tudatosítani kell, hogy nagy dolgok csak akkor születnek, ha egy meghatározott cél megvalósítására mindnyájan összefogunk, ehhez mindenki ereje és tudása szerint hozzájárul. Nem elég tehát bizalmat szavazni a képviselőknek, nem elég egyetérteni a választási programmal, de annak megvalósításában aktivan részt kell vállalni. Egyszóval meg kell teremteni a szavak és a tettek összhangját. Támogassuk a képviselőket akkor is. ha a feladatok végrehajtásakor problémák, nehézségek merülnek fel. Ne csak a képviselőktől várjuk el, hogy érdeklődést tanúsítsanak a választók ügyes-bajos dolgai iránt, de a választókat is érdekeljék a képviselők gondjai. Többször kérdezzék meg tőlük, miben segíthetünk, mert csak igy, a közös munka és együttműködés alapján valósulhat meg mindaz, amit a szocialista társadalom építésében a következő megbízatási időszakra célul tűztünk ki. 3