A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-30 / 22. szám

Tudomány-technika Sakkozó komputerek Egy-két éve kapható az áruházakban és játékszerboltokban a sakkozó komputer. Ma. amikor már a harmadik „nemzedékük" van a piacon, áruk pár száz és ezer márka közt mozog, s a .normális" sakkozó számára nem lebecsülendő kihívást jelentenek. A tapasztalt játékosok sem ocsúdtak fel egészen a megdöbbenésből, amelyet az új készülék megjelenése okozott. A sakkozó komputer parányi kapcsolóelemekből, mikroproceszszorokból épül fel; ezek a legkisebb igen/ nem lépésekkel jutnak el egy-egy döntésig. A közeljövőben nyilván egy sereg új „csipogó" — a Paul Klee megálmodta csicsergő masinához hasonló játékszer — fogja elárasztani a piacot; a beépített mikroproceszszorok segítségével mindenféle müveletet el tudnak végezni, alkalmasint gondolkodnak is. ám maradandó sikere közülük csak azoknak lesz, amelyek dönteni is tudnak. E kis sakkozó automatákkal játszani ugyan lehet. de partner nélkül. Márpedig sok játékos számára talán a partner a legfontosabb az egész játékban; az, hogy az ellenfél mit lép, mit néz el, mit kedvel jobban: a futót vagy a huszárt, s több ilyen apróság. A sakkozás lélektana sok játékost izgat, s ha komputerrel játszanak, erről az izgalmas motívumról le kell mondaniuk. Marad a tiszta logika, az élettelen program, amelyet az automatába betápláltak. A dolgot tökéletesen lehet gépesíteni: komputert komputer ellen, vagy egy-egy komputert önmagával is játszathatnak. A komputer azért nem tévedhetetlen, hiszen be lehet állítani rajta játékának „erősségét" is, sőt menet közben is lehet rajta változtatni: egy komputer is játszhat úgy önmaga ellen, hogy egyik „énje" erősebb sakkozó, mint a másik, vagyis több lépést tud előre kiszámítani. Mindenképp többet azonban mint az ember: lehet, hogy „csak" ezret, lehet, hogy több milliót, no meg ezek minden lehetséges következményét is. Valamennyi készülék tud világossal és sötéttel is játszani, valamennyi képes elemezni egy-egy adott játékhelyzetet. Ezeknek a masináknak a legnagyobb előnye az, hogy eszményi gyakorlópartnerek. Különösen kezdő játékosok számára kitűnő segédeszközök, csupán a gombok és billentyűk kezelését kell megtanulnia a használójának. Minden modellnek megvan a maga felismerhető taktikája. Mivel úgy programozták őket, hogy végigpróbáljanak minden szóba jöhető lépést, törekedniük kell az egyszerűsítésre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a sakkozó komputerek ha csak lehet, kiütik a hatósugarukba eső figurát: iparkodnak minél egyszerűbb, áttekinthetőbb állást létrehozni. Ebben rejlik a sakkozó komputerek sebezhetősége, ugyanis például az áldozati kombinációkkal szemben ma még tehetetlenek. A megnyitást a komputerek többnyire sablonosán végzik, de néha csaknem ismeretlen variánsokkal. A végjátékban viszont már meglehetősen ügyetlenek, ekkor egy kezdő is jobban és pontosabban játszik náluk. Némely model képes jelezni a pár lépésen belül fenyegető mattot, viszont nem minden készülék jelzi a pattot. További sajátosságuk a sakkozó komputereknek, hogy nem tanulnak a tapasztalatokból. Adott játékerösség mellett állandóan ugyanazokat a lépeseket ismétlik, meglepetéssel, újítással nem tudnak szolgálni. A nagy kérdés az, hogy képesek-e a komputerek a sakkozáshoz szükséges gondolkodási, azaz döntési folyamatokat automatizálni oly módon, hogy abból új standard stratégiai módszerek születhessenek. Ha ez sikerülne, akkor a komputerek fölénybe juthatnának akár egy nemzetközi nagymesterrel szemben is. igaz, csak ideiglenesen, mivel egy igazán jó játékos túljárhat e gondolkodó robotgépek eszén, mihelyt a fantázia veszi át a szót, és különleges állás jön létre a sakktáblán. TERMESZETI KINCSÜNK: A VÍZ A Föld a vizek bolygója. Felületének hetven százalékát tenger, három százalékát pedig örök jég borítja. A szárazföldeket tavak és folyók tagolják. Az elpárolgott viz láthatatlanul jelen van a levegőben is. A viz mint felhőtakaró csökkenti a Föld melegének kisugárzását. A talaj felszínétől a legmélyebb kőzetfúrásokig mindenütt megtalálható, a kristályok víztartalma segíti a szilárd közetek kialakulását is. Mindent egybevetve körülbelül 1500 millió köbkilométer vízről van szó, ez a víztömeg a következőképp oszlik el a Földön: tengerek 83.51 százalék kőzettakaró 15.45 százalék jég 1,007 százalék tavak és folyók 0,015 százalék talajvíz 0,015 százalék légkör 0.0008 százalék A Nap elpárologtatja a tengerek vizét, amely eső és hó alakjában visszahull a Földre és végül a folyókon át visszatér a tengerbe. A nagy körforgás mellett találunk azonban számos másikat is. A tenger vize felemelkedik a felhőkbe, majd ismét visszatér a tengerbe. Az esővíz a talajvizén át a folyókba és tavakba, innen ismét a felhőkbe jut. A talaj nedvessége a növények révén elpárolog, majd harmat alakjában visszahull. Az ember csak a szakadatlan körforgásban levő vizet hasznosíthatja, a szárazföldeken csak az örökké vándorló víz tarthatja fenn az életet. A tengerek vízrétegei, a kőzettakaróban lekötött víz és az örök jég számításon kívül hagyható. Ismerünk ugyan olyan eljárásokat, amelyekkel a tengerek sós vize édesvízzé változtatható, ezek azonban igen költségesek. Születtek merész tervek a sarki jég tengeren való szállításáról és felhasználásáról, de nem nagyon valószínű, hogy a tengerparti országok így fedeznék vízszükségletüket a közeljövőben. Ha mindezt számításon kívül hagyjuk, még mindig óriási víztömeg, 49 500 000 köbkilométer áll az emberiség rendelkezésére, amely messze meghaladja szükségleteinket. Maradjunk azonban a magunk területén és nézzük meg mennyi viz áll rendelkezésünkre. Hazánkban évenként átlag 740 milliméter csapadék esik, vagyis minden négyzetméterre 740 liter jut. Az ország egész területét számítva ez 94 milliárd köbmétert jelent. A csapadék nagyobbik része, mintegy kétharmada azonban ismét elpárolog, mégpedig javarészt a növényzet révén. A növények évente tehát 64 milliárd köbméter vizet fogyasztanak, ezen semmiképpen sem lehet változtatni. A fennmaradó 30 milliárd köbméter a folyókat és tavakat táplálja, ebből a mennyiségből fedezhetjük vízszükségletünket — beleértve az ipar és mezőgazdaság igényeit is. Az emberi fogyasztás nálunk évente 5 milliárd köbméter körül van, tehát szükségleteink kielégítésére a rendelkezésre álló vízmennyiség egyhatoda is elegendő. Hogy mégis sokszor vízhiányról beszélünk, annak az az oka. hogy az előbb felsorolt adatok csak átlagértékek, az egész évre és a CSSZSZK egész területére vonatkoznak. Aszályos időszakokban ezek az arányok megváltoznak, a szükséglet pedig a népesség sűrűsége és az ipar települése szerint helyileg amúgy is rendkívül változó. A szükséglet helyenként és bizonyos időszakokban máris meghaladja a természettől rendelkezésünkre bocsátott vízmennyiséget, pedig számolnunk kell az egyre fokozódó igényekkel is. Sokáig voltaképpen csak arról volt szó, hogy a vizet elvezessük oda, ahol szükség van rá. Most azonban már eljutottunk odáig, hogy több vízre van szükségünk, mint amennyit a természet rendelkezésünkre bocsát. Megoldást csak a tervszerű vízgazdálkodás és a víz többszöri felhasználása jelenti, ez elsősorban az ipari vízfelhasználásra vonatkozik. Egy liter olaj egy millió liter vizet tehet ihatatlanná, hazánk évi kőolajszükséglete pedig 20 millió tonna körül van. Könnyen kiszámíthatjuk, hogy ennek a mennyiségnek milyen kis hányada is elegendő lenne vizeink beszennyezésére. Nemcsak kőolajjal és származékaival lehet folyóinkat szennyvízcsatornává változtatni, szinte minden üzem, gyár és emberi település „alkalmas" erre, ha a szennyezett vizet nem megfelelő hatékonyságú tisztítás után juttatják vissza a természetes körforgásba. I. Péter orosz cár 1719-ben ukázt bocsátott ki, amely szerint mindenki, aki a Néva vizét szeméttel, vagy más tisztátalan anyaggal szennyezi, kancsukával vagy szibériai száműzetéssel fenyíttetik. Ha nem is ilyen drasztikus eszközökkel, de szigorú rendelkezésekkel és egyre szigorúbb törvényekkel igyekszünk megóvni vizeink tisztaságát. Felbecsülhetetlen értékű és jelentőségű természeti kincsünket kell megvédenünk, amely mindannyiunk közös tulajdona, mindannyiunk kötelessége tehát, hogy óvjuk és vigyázzunk rá. Ha már mindenki tudatára ébred annak, hogy a tiszta és egészséges patakok, folyók, tavak milyen nagy értékű népi tulajdont jelentenek, akkor bizonyára nem akad többé senki, aki a vizek tisztaságát veszélyezteti. Szomolay Ferenc vegyészmérnök ' § p » • m • r r i n r. Elektronikus kanári A régi időkben a szénbányászok kanárit vittek magukkal kalitkában a bányák mélyére a mérgező és gyúlékony gázok veszélyes koncentrációjának jelzésére. A korszerű gáz elmezö műszerek már régen kiszorították a bányákból a hús-vér kanárikat. Érzékelőjükkel kis adagot szippantanak be a bánya levegőjéből. A mérgező gázok jelenléte kissé megváltoztatja az áramkörök állapotát. Ezt a villamos változást felerősítik, s vészjelzőt működtethetnek vele, de akár fokozhatják is segítségével a szellőztetés mértékét. Az egyik legújabb „elektronikus kanári", az angol SÉMA hordozható, telepes, egycsatornás műszere, amely korszerű elektronikája ellenére nagyon egyszerűen kezelhető. 1«