A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-16 / 20. szám

Kolumbusz Kristóf — vagy ahogy Spanyolországban nevezték: don Cristobal Colón — egyik mai leszármazottja és névrokona, az 56 éves Cristobal Colón a családi hagyományokhoz híven ugyancsak vitorláshajón járja az Atlanti-óceán vizeit. Képeinken a két Cristobal Colón, a hajdani admirális egyik hajójának rekonstruált modellje és a Juan Sebastián Elanco nevű iskolahajó látható A tatai vár udvarán Római katonai díszálarc TATA, A TÓPARTI VÁROS A sportot kedvelő emberek legtöbbjének a magyar élsportolók hires-nevezetes alapozó tábora jut eszébe a város nevének hallatán. A Csehszlovákiában Győrön át Budapestre igyekvő turisták aligha „tévednek be" a városba, hiszen ezt az új autópálya elkerüli. Az utas szinte tudomásul sem veszi, hogy az 1 -es számú műúttól kissé távolabb ott fekszik a város, melynek legimpozánsabb része az Öreg-tó, mocsarak és az egykori várárok által körülvett jellegzetesen középkori vár és környéke. Az egykori harminc-negyven helyiségből álló várat a feltevések szerint a XIV. században a Lackfiak építtették, de már 1409-ben Zsigmond királyé lett, aki a korabeli feljegyzések tanúsítása szerint sokat tartózkodott e vadban s halban bővelkedő vidéken és szívesen pihent meg az általa akkor már átépített négytornyos várban. Halála után a Rozgonyiak, majd pedig Mátyás király birtoka lett, aki valódi reneszánsz épületté varázsolta a várat. A pestisjárvány miatt 1510-ben Tatára hívták össze az országgyűlést, s ekkor a várban szálltak meg a külföldi vendégek és a király is. Nem egészen húsz év múltán szerepe teljesen megváltozott: a végvárak rendszerének tagja lett. Feladata a törökök feltartóztatása lett volna még Győr és Komárom előtt, de ezt a feladatát a tatai vár nem tudta teljesíteni, gyakran cserélt gazdát. A XVIII. század elején a Rákóczi-szabadságharc kitörése mentette meg a várat a lebontástól. A romantikus vártorzó falai között 1954-ben a Kuny Domokos Múzeum kapott helyet. A múzeum tulajdonát képező római és középkori kőtár, a törökkori emlékek, a XVIII. századból származó faszobrok mellett a gyűjtemény igen érdekes darabja az ún. lovagalakos cserépkályha, amely a felső részén látható, gótikus keretbe foglalt lovasalakról kapta a nevét és az egyik legimpozánsabb ilyen jellegű kiállított kályha Európában. Az ásatások során feltárt egykori falmaradványokból és kövekből romkertet alakítottak ki, amelynek láttán elképzelésünk alakulhat ki, a középkori méreteiről és szépségéről. A múzeum műkincsei mellett azonban más érdekességek is akadnak a városban. Ilyen például a német nemzetiségi néprajzi kiállítás az egykori Miklós-malom barokk épületében, vagy az egykori zsinagógában berendezett görög—római szobormásolatokat bemutató állandó kiállítás is. Bárdos Gábor (Görföl Jenő felvételei) A kőtárban