A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-09 / 19. szám

A Csemadok életéből MÁCS JÓZSEF tést nyertek a Szövetség sokrétű munkájába, s értékes előadásokat hallgathattak meg a népművelés legidőszerűbb kérdéseiről. Részletesen foglalkozik a történelmi-honismereti albizottságok munkájával is. Az érdeklődés középpontjában változatlanul a helytörténeti kutatás áll. Feltárják, feldolgozzák egy-egy falu vagy város történetét, feltárják és ápolják a haladó munkásmozgalmi hagyományokat. Helyi szervezeteink hetven százalékában már rendszeresítették a krónikaírást. A két országos történelmi-honismereti értekezlet hozzájárult a munka megjavításához I A közművelődési klubok szintén fontos helyet foglalnak el a legutóbbi központi bizottsági ülés elé terjesztett beszámolóban. A CSEMADOK KB járásonként öt közművelődési klub létrehozását javasolta a tavalyi évre. 1980-ban viszont csupán 33 közművelődési klub működött több-kevesebb sikerrel. Fékezi az eredményesebb kibontakozást, hogy a klubok nem mindenütt rendelkeznek önálló helyiséggel, pénzügyi eszközeik megoldatlanok, vezetőik nem tettek szert klubvezetői gyakorlatra, s több járásban rendszertelenül működnek a klubmozgalommal foglalkozó albizottságok. A járási klubtanácsok sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A klubok műsorcseréje sem kielégítő, s azt sem tudtuk még elérni, hogy a neves hazai és külföldi előadók több közművelődési klubban is szerepelhessenek. Hasznosnak bizonyult a klubvezetők harmadik országos losonci (Lucenec) értekezlete. A Központi Bizottság elé terjesztett beszámoló szerint az irodalomnépszerüsités. a könyvterjesztés és az író-olvasó találkozók a jövőben isv

központi helyet foglalnak el a szövetség munkájában. Hazai magyar irodalmunknak jó szolgálatot tett az országos irodalmi vetélkedő (Harmadvirágzás) megrendezése, valamint országos irodalmi értekezletek szervezése. Néhány járásban nagyon jó a kapcsolat a könyvesboltokkal. Arra kell törekednünk, hogy mindenütt ilyen legyen. Értékes előadások hangzottak el József Attiláról születésének 75. és Fábry Zoltánról halálának 10. évfordulója alkalmából. A XIX. és XX. század magyar irodalmának néhány klasszikusát is előadásban méltatták számos helyen. Bár az irodalmi előadások tervét nem minden járás teljesítette, mégis figyelemre méltó az elhangzott 123 előadás, s a 133 író-olvasó találkozó, amelynek a számát még növelni lehet körültekintőbb szervezéssel. Az eddiginél lényegesen többet kell tennünk a nyelvművelés hatékonyabbá tételéért, nyelvi kultúránk ápolásáért. Hasznos volt a tavaly először meghirdetett országos nyelvi vetélkedő. Sokat vár a szövetség az irodalmi-nyelvi albizottságok munkájától is. A Központi Bizottság élé terjesztett beszámolóból megtudjuk azt is, hogy a szövetség levéltára és könyvtára segíti a CSEMADOK KB apparátusának munkáját. A népművészeti munkáról szólva a beszámoló méltatja „A magyar nemzetiségi néprajzi kutatás Csehszlovákiában" címmel Dunaszerdahelyen' (Dunajská Streda) megtartott központi néprajzi szeminárium jelentőségét. Bizonyítéka ez a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetével kialakult jó kapcsolatnak. A felnőtt és gyermek színjátszásnak segítségére volt a Dunamenti Tavasz napjaiban megrendezett szeminárium, valamint a Népművelési Intézet által kezdeményezett tanfolyam. A színjátszó és irodalmi színpadi csoportok Szlovákiában összesen 381 előadást tartottak, s örvendetes, hogy a vers- és prózamondók versenye valamennyi járásban megvalósult. Az V. Dunamenti Tavasz jól átgondolt műsorában 8 színjátszó együttes, 5 irodalmi színpad, 7 bábjátszó együttes és 38 vers- és prózamondó működött közre. A XVII. Jókai-napok műsorában négy színjátszó együttes, hét irodalmi színpad és harminckilenc vers- és prózamondó kapott helyet. A néptáncmozgalom fejlesztéséről, a műsorpolitika tökéletesítéséről, a legjobb tánccsoportok országos „C" kategóriájú versenyben való részvételéről, a járási és kerületi szakmai iskoláztatásokról, a gyermektánccsoportok munkájának javításáról is szó esik a KB ülése elé terjesztett jelentésben. A beszámoló foglalkozik azzal is, miért nem hallatnak magukról a már ismert együttesek? A mozgalom szempontjából hasznos a járási és kerületi szintű iskoláztatás, a koreográfusképző és továbbképző tanfolyam, a tájékoztató jellegű munkaértekezlet, amelyen hazai és magyarországi táncirányzatokkal ismerkedhetnek meg a hallgatók. A szövetség munkájában, különösen nyáron jelentós szerepet töltenek be a járási dal- és táncünnepélyek. A járási pártbizottságok és a járási nemzeti bizottságok munkatervükbe foglalják ezeket a népszerű és jelentős kulturális feladatot teljesítő ünnepélyeket. Az ének-zenei munkáról szólva a beszámoló első helyen említi a Csengő Énekszó gyermekkórus-fesztivált és a Munkásénekkarok III. országos fesztiválját. Mindennél beszédesebb, hogy ezeken a fesztiválokon 650 gyermekénekes és 450 felnőtt szerepelt. Aggasztó viszont az ifjúsági kórusok számának csökkenése. Minisztériumi intézkedést sürget a zene iránti érdeklődés felkeltése. A CSMTKÉ vidéki fellépései és a XXIII. jihlavai kórusfesztiválra való felkészülés figyelmet keltő eseménynek bizonyultak. Az itthon és külföldön jól ismert énekkar új kórusmúveket túzött műsorára, s a gyengébben szereplő basszus felzárkózott a többi szólamhoz. A CSMTKÉ öt kórusmúvet énekelt hangszalagra a Csehszlovák Rádió számára. Az énekkar tavaly megalakulásának 15. évfordulójához érkezett. A Szlovák Filharmónia hangversenytermében telt ház előtt tartotta meg jubileumi hangversenyét. A beszámoló a CSEMADOK KB Szőttes népművészeti csoportja munkája értékelésével zárja a tavalyi számvetést. Kitűnő együttesünk „Tíz év dallal, tánccal, muzsikával" és „Tavasztrilógia" műsorával negyvenszer lépett fel Szlovákia falvaiban. Azonkívül még nevelömüsorokat is adott. A jelentés végén újólag szóba kerül a néprajzi gyűjtőmunka sokrétűsége, ezzel kapcsolatban egyik legsürgetőbb feladatnak jelöli meg a nemzetiségi múzeum létrehozását, amelyben nemcsak a muzeológiai, hanem a kutatási problémák is megoldódnának. 7