A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

Ez a felvétel a hagyományos sapporói Hófesztivál (Juki Macuri) alkalmával ké­szült. A fúvószenekar egy hóból emelt kastély előtt muzsikál. Kaszkadőrei is vannak már Togliatti váro­sában a Volgai Autógyárnak, amelynek Lada (VAZ) gépkocsijait szerte Európában ismerik. A félelmetes szörny maláriaterjesztö szú­nyog ; a bőrön lovagolva éppen az emberi szervezetbe juttatja a rettegett betegség kórokozóját. A felvétel pásztázó elektron­mikroszkóppal készült. A Szlovák Filharmónia Kamarazenekarát Bohdan Warchai vezényelte alkotása is szlovák népdalok hatására ke­letkezett (pl. a Falun). A mai Szlovákia hálás Bartóknak ezért a felbecsülhetetlen értékű munkáért, de há­lás a csehszlovákiai magyarság is, mert számára a bartóki zene minden időben erőt adó forrás volt. Ezért nagyon örültem annak, hogy a centenárium alkalmából a CSEMADOK Központi Bizottsága a Nép­művelési Intézettel, a Szlovák Zeneszer­zők Szövetségével és a CSEMADOK Bra­tislava-óvárosi szervezetének Liszt Ferenc Klubjával karöltve kétnapos ünnepségso­rozatot rendezett a nagy zeneszerző tisz­teletére. 1981. március 28-án egy egész napos szeminárium keretében Dél-Szlová­kia minden tájáról egybegyűlt mintegy százfőnyi hallgatóság előtt előadások hangzottak el Bartók Béla életéről, mun­kásságáról, szlovákiai kapcsolatairól. Vaj­da Géza, a Csehszlovák Televízió bratisla­vai stúdiójának zenei szerkesztője Bartók pozsonyi kapcsolatairól beszélt, Vass La­jos, a neves magyarországi karnagy és zeneszerző Bartók kórusműveit elemezte, dr. Ladislav Burlas főiskolai tanár Bartók és Szlovákia címmel tartott előadást, Lu­kin László budapesti professzor pedig Bar­tók életútját ismertette. Másnap délelőtt dr. György István, a CSEMADOK KB vezető titkára megkoszo­rúzta Bartók Béla emléktábláját, majd pe­dig ünnepélyesen megnyitotta a Szlovák Filharmónia hangversenytermében rende­zett koncertmatinét. A több száz főnyi Tisztelet Bartóknak Ebben az esztendőben az egész világon megemlékeznek Bartók Béláról, születé­sének századik évfordulója alkalmából. Sokhelyütt nagyszabású ünnepségsoroza­tot rendeznek a tiszteletére, a világ hang­versenytermeiben ezekben a napokban és hetekben a megszokottnál is gyakrabban csendül fel a kristálytiszta bartóki zene, a folyóiratok hasábjain, a centenárium al­kalmával megjelentetett könyvekben, számtalan tudományos konferencián mél­tatják a nagy magyar zeneszerző, zongora­művész és népzenekutató munkásságát, elemzik szerteágazó életművét, újabb adatokkal gyarapítják életrajzát. Jóllehet a bartóki muzsika nemcsak a magyaroké, hanem az egész emberiségé, mégis vannak a Földnek olyan tájai, ame­lyeknek lakói magukhoz sokkal közelebb állónak érezhetik és tudhatják Bartókot, mint mások, hiszen olyan városban, or­szágban élhetnek, ahol a nagy zeneköltő is élt, dolgozott, alkotott. Ezeken a helye­ken megkülönböztetett tisztelettel és ke­gyelettel emlékeztek meg róla, nem azért csupán, mert ilyen jelentós évfordulókon ez így szokás, hanem mindenekelőtt azért, mert Bartók Béla alakja, zenéje valóban él az emberek szívében, s a cen­tenárium csak egy alkalom a sok közül, amikor felidézzük egyéniségét, magunkba áramoltatjuk muzsikáját. Közismert tény, hogy Bartókot ezernyi szál fűzi a mai Szlovákiához. Pozsonyban fejezte be középiskolai tanulmányait és itt szerezte azokat a zenei ismereteket, amelyek lehetővé tették számára, hogy a Budapesti Zeneakadémián folytathassa a zenei stúdiumokat. A szlovák népzenetu­domány egyik megalapítóját tisztelheti Bartók Bélában, s köztudott, hogy Bartók a magyar népzenekincs mellett leginkább a szlovák népzenével foglalkozott, s több Dr. György István, a CSEMADOK KB vezető titkára megkoszorúzta Bartók Béta emléktábláját A Hobhny-hazaspar közönség nagy tetszéssel fogadta a Höb­lingházaspár hegedűjátékát, Bukoveczky Erzsébet éneklését, Gáfforné Magyar Ilon­ka zongorázását, valamint a Szlovák Fil­harmónia Kamarazenekarát, amely Boh­dan Warchai irányításával Bartók Béla derűsen lüktető Divertimentóját adta elő. —it— (Prand/ Sándor felvételei) A Bartók-szeminárium szünetében a lá­togatók megtekinthették a nagy zene­szerző életútját bemutató kiállítást O

Next

/
Oldalképek
Tartalom