A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

A KULTURALIS FEJLŐDÉS MEGALAPOZOTT A Csemadok életéből Eredményes tevékenységet fejtettek ki az elmúlt évben a CSEMADOK helyi szervezetei a lévai (Levice) járásban. A járási bizottság elnöksége megállapította, hogy munkájukat hazánk felszabadulása 35. évfordulójának jegyében végezték, s fő feladatuknak tartot­ták a XII. országos közgyűlés határozatainak teljesítését. A felnőttoktatás és a világnézeti nevelés területén számos közérdekű előadás hang­zott el az anyanyelvi oktatás jelentőségéről, az ifjúság szocialista szellemben való neve­léséről, a februári győzelem történelmi jelen­tőségéről, Lenin életéről és munkásságáról, az ideológiai munka szerepéről és kulturális fejlődésünk főbb irányvonalairól. A 215 elő­adást több mint 16 ezer résztvevő hallgatta végig. A klubtevékenységet elsősorban Zselizen (Zeliezovce) és Ipolyságon (Sahy) szorgal­mazzák. Ezekben a szervezetekben megfor­dult Szepesi György, Marosi Endre, Kósa László, Ruffy Péter, Szikora György, elbeszél­gettek Krocsány Dezső miniszterrel, számos előadást és kiállítást is szerveztek. Egyes szervezetek honismereti kirándulást rendez­tek, s a résztvevők élménybeszámolót tartot­tak a tagság részére. Megkülönböztetett figyelmet szentelnek a könyvvel való munkának. Bekapcsolódtak a Harmadvirágzás néven indult irodalmi vetél­kedőbe, s részt vettek a vers- és prózamon­dók versenyében is. Az elözó évekhez viszo­nyítva a vers- és prózamondóknál emelke­dett a versenyzők száma, s kedvező jelenség, hogy a felnőttek kategóriájába is egyre töb­ben neveznek be. A kilenc író-olvasó találkozón 730 tag vett részt, akik Ordódy Katalin, Gál Sándor, Cse­lényi László, Batta György és Zs. Nagy Lajos irodalmi munkásságával ismerkedhettek meg. Nem egy helyi szervezet könyvkiállítást és vetélkedőt is szervezett. A járásban négy irodalmi színpad műkö­dött. közülük a legsikeresebb, az ipolysági. a Jókai-napokon Szécsi Margit: Nem vagyok a magamé c. összeállításával szerepelt. A hat színjátszó csoport 34 alkalommal lépett közönség elé és Lovicsek Béla: Kék szilvafák, valamint Siposs Jenő: Telitalálat című művein kivül egy-egy darabot játszot­tak Luknártól, Gyárfás Miklóstól, Fehér Klá­rától és Gárdonyi Gézától. A tömegszervezeteknél igen fontos a tag­létszám alakulása. Bár tavaly 267 új tag jelentkezett a járásban a CSEMADOK-ba. a tagság létszáma nem növekedett, mivel a tőrei (Turá) és a besei (Besa) helyi szerveze­tek nem szedték be a tagsági díjakat, s így ezeket a közeljövőben újjá kell szervezni. Jelenleg a járásban 7171 tagot tartanak nyilván. A taglétszám csupán Paláston, Nagytúron, Kétyen, Pásztón és Zselizen emelkedett jelentősebben. A járási bizottság legfontosabb feladatá­nak tartja az idén a nem működő, nem egy esetben teljes passzivitásba vonult helyi szervezetek munkájának fellendítését. ÁBEL GÁBOR DŐREJÁRÁS A CSEMADOK felbári (Horny Bar) helyi szer­vezetének tagsága az évzáró taggyűlésen elhatározta, hogy az idei farsangon is meg­szervezi a már hagyományos dőrejárást, amelyet 1945-tól szinte minden évben ha­gyományosan megtartunk a községben. Feb­ruár 28-án, farsang utolsó szombatján indult el a 12-tagú Dörehad, hogy trombita- és ÉLŐ NÉPSZOKÁSOK Régi népszokás Bényben a téli tollfosztás. Magam is kíváncsi voltam, hogy folyik le az ilyesmi, ezért ellátogattam az egyik házhoz. Idős asszonyok és menyecskék, számszerint húszan fosztották a tollat. Az asszonyok nagy örömmel idézték föl gyermekkorukat, a régi idők kedves emlékeit. A beszélgetést megzavarta egy érdekes epizód. A fürge legények a háziasszony bosszúságára been­gedtek a fosztóba két élő verebet, s ezek repülésükkel nagy zavart keltettek. Aztán folytattuk a beszélgetést a háziasszonnyal. Kiderült, hogy azt a sok tollat már az unokája részére kezdik gyűjteni, mire eladólány lesz, meglegyen az ágyneműbe való. Az asszonyok különös szeretettel emlé­keztek vissza gyermekkori játékaikra. Ezeket feljegyeztük. A tizenkét személyből álló gyer­mekcsoport a játékok egy részét színpadra feldolgozva már tanulja is, reméljük, hogy a CSEMADOK járási ünnepségén sor kerül a bemutatására. A háziasszony gondoskodott arról, hogy a tollfosztást ünnepélyes keretek között fejezzék be. A fosztókat megvendé­gelte sült tésztával és borral, így a tollfosz­tást vidám nótaszóval fejezték be. Farsang utolján fiataljaink megrendezték a harmonikaszóval, dobpergéssel. tánccal, medvetáncoltatással és zajos kiáltozásokkal jelezze a falu lakóinak, hogy itt a farsang farka. Reggeltől estig csaknem minden házat meglátogattak, megtáncoltatták a ház lakóit, akik kosaraikba tojást, kolbászt, farsangi fán­kot és bort tettek. A dörejárók közül külön dicséretet érde­melnek Csetényi István és Nógell Sándor, akik jórészt maguk készítették el a jelmeze­ket. Az 50 éves id. Vízi Sándor is megmutat­hagyományos tojásszedést. A huszonnyolc tagú farsangoló csoportban részt vettek a fiatalabbak is, akik majd a jövőben a farsangutoljai legénybiró-pálcát a hagyomá­nyokhoz hűen tovább viszik. Legényeink népviseletbe öltözve, hatan jelmezben, nótaszóval meglátogatták a lá­nyos házakat. Nagy szeretettel fogadták őket ta, hogy a hagyományok ápolása nemcsak a fiatalok kötelessége. A sikeres dőrejárásnak további tagjai voltak: Ozogány Béla és fia, a 11 éves Jóska, ók Mohácsról szerezték be a maszkokat, Kovács Bandi Bakáról, Bertalan Ferenc, Gazdag Dániel, Kardos Zoltán, Ko­vács József, Csaplár László és Kósa József. A fiatalok — a huszonvalahány évesek példát vehetnek tőlük, hisz csaknem mindannyian többgyermekes családapák. KISS JÓZSEF mindenütt. Bőven kaptak tojást, a nyársra is jutott szalonna, kolbász és sonka. Pampus­kából és borból sem volt hiány. A közös vacsorán, amit a két szakácsnő természete­sen a lányok segítségével nagy gonddal készített, a farsangolók jól érezték magukat. KOVÁCS SÁNDOR 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom