A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-11 / 15. szám

AZ OKORI AQUINCUMTÓL A MAI BUDAPESTIG Az 1838-as pesti árvíz allattenyesztes folyt. A2 élet megujult, de a betelepült lakosság zömét újra csak a néme­tek alkották, aminek következtében mind Budán, mind Pesten a német nyelv és szokás uralkodott. A Gellérthegy alatti budai város­részben, a Tabánban pedig szinte teljesen szerb és dalmát betelepültek laktak. Ez a városrész eredeti állapotában, benne sok hangulatos kiskocsmával, egészen 1929-ig megmaradt. A városrendezés során ekkor lebontották, és ezzel Budának egy sok em­lékkel gazdag színfoltja tűnt el. A török kiverése utáni évtizedekben bebi­zonyosodott, hogy Buda és Pest, nagyszerű földrajzi helyzete miatt, egyedül alkalmas az ország fővárosának szerepére. E felismerés nyomán II. József — a kalapos király — 1784-ben Pozsonyból Budára telepitette át az országos főhatóságokat, s ezzel Pest-Buda fejlődésének új szakaszába lépett. A XVIII. század végére már Magyarország leg­nagyobb és legnépesebb városává emelke­dett. A TÖRTÉNELEM ÚJ ÚTJAIN A kor technikai találmányai — a gőzhajó­zás, a vasút — mind gyorsították a fejlődést és kultúráltabbá, civilizáltabbá tették az iker­várost. A fejlődést egy időre megszakította az 1838-as óriási árvíz, amikor Pest háza­inak kétharmada rombadölt. Pesten akkor már a kornak megfelelő nagyvárosi élet folyt, színházakkal, kávéházakkal és a tájékozta­táshoz nélkülözhetetlen — magyar és német nyelvű — lapokkal. Kibontakozott a magyar irodalom, tudomány és művészet. Pest, mint az ország szíve, egyben a magyarországi nemzetiségek kulturális és politikai központ­ja lett. Az 1848/49-es forradalom Pesten tört ki, s katonailag is jelentős szerep jutott a fővá­rosnak. A honvéd hadsereg 1849. május 21-én heves harcok után visszafoglalta Bu­davárát az osztrákoktól. A levert szabadság­harc után nehéz idők következtek Pest-Bu­dára. 1867-i kiegyezés után új lendületet vett a főváros fejlődése. Tovább épült a vasúthálózat, malmok, gyárak létesültek, amelyekbe sok cseh és német szakmunkás jött dolgozni. Nagyrészük az idők folyamán asszimilálódott, és már csak az utódok em­lékeiben él, hogy az elődök valamikor Plzen, Brno környékéről vagy valahonnan a Rajna­mentéről vándoroltak be. Budát, Pestet és Óbudát 1872-ben hivata­losan és jogilag Budapest néven egyesítet­ték. Az összlakosság ekkor már 800 ezer fő körül járt. A városrendezés során egész vá­rosrészeket bontottak le, új, széles sugárutak épültek, kétoldalúkon impozáns bérpaloták emelkedtek, amelyek javarésze ma is meg­van és meghatározza a városképet. Megé­pült a Duna-parton az akkor 20 milliós Magyarországnak szánt Parlament, amely­nek világszerte ismert építészeti jellege. Az 1914-ben kitört első világháború már egymilliós lakosú, fejlett gyáriparral, százezer ipari munkással, számos közintézménnyel rendelkező fővárost talált. A háborús szenve­dések végére az 1918. október 31-én kitört „őszirózsás" polgári forradalom tett pontot. Véget vetett az öldöklésnek, megdöntötte a Habsburgok uralmát és kikiáltotta a köztár­saságot. A proletariátus 1919. március 21-i forradalma létrehozta a Magyar Tanácsköz­társaságot, de ezt 133 napi uralom után az imperializmus megdöntötte. Augusztus 3-án román királyi csapatok szállták meg Buda­pestet, majd azok távozása után, november 16-án Horthy ellentengernagy vonult be fe­hér hadseregével. Ezzel megkezdődött az úgynevezett Horthy-korszak, amelyben Bu­dapest az egyharmadára kisebbedett ország fővárosaként próbált az új helyzethez­igazodva élni. A munkásmozgalom ezekben az években megerősödött és a második világháború idején ennek számos jelét adta. Az 1944. március 19-i német megszállás egyre nyíltabb ellenállást váltott ki Budapest népéből. Végül bekövetkezett Budapest szá­mára a legdrámaibb időszak, történelmének legszomorúbb hat hete, amikor az 1944. december 24-én körülzárt városért megin­dult a harc. A pusztulás mind emberben, mind anyagban rettenetes volt. Budapest teljes felszabadítása a Vár 1945. február 12-i elfoglalásával fejeződött be. Ezzel egy új, demokratikus, szocialista Budapest szüle­tett, amelyben merőben más élet kezdődött, mint amilyen addig volt, de ennek eseményei már a mai kor történelméhez tartoznak. Azok az emberek, akik e 2000 év történel­mét formálták, alkotásait létrehozták, már talán poraikban sem léteznek, de nyomaikat itt hagyták emlékül, a késői nemzedékek okulására. Kétezer év történelme nagyon hosszú idö, és azt végigjárni az egymást követő nemzedékek sokaságára volt szük­ség. Most mégis néhány óra alatt mindazt magunk előtt láthatjuk, ami e két évezred történelmének valóságát és igazságát bizo­nyítja. A történészek és az archeológusok munkája nyomán így elevenedik meg előt­tünk a múlt, a Budapesti Történeti Múzeum „Budapest két évezrede" kiállításán. KELENVÁRY JÁNOS FELHÍVÁS A Dolgozók Középiskolájának Igazgatósága Vinicky­ben (Szőllőske) trebisovi járás értesíti az érdeklődőket hogy szeptember elsejétől újra osz­tályt nyit a segédlevéllel rendelkező mezőgazdasági dolgozók számára kertészeti szakon (szőlészet pincegazdaság, zöldség-virágkertészet, gyümölcskertészet) jelentkezni lehet írásban vagy személyesen április 15-ig További részletes felvilágosítást az iskola igazgató­sága ad a következő címen: Riaditel'stvo Strednej ákoly pre pracujúcich 076 31 VINICKY LEGYEN GYAKORLATIAS pénzügyi gondjainak intézését bízza a SLOVENSKÁ STÁTNA SPORITELNA legközelebbi kirendeltségére nyisson SPOROZSÍRO-SZAMLAT AZ ALÁBBI F.LÖNYÖKKT El.VK7.HETI • sok időt megtakarít • pontos áttekintése lesz a vállalt és a végre­hajtott fizetések állapotáról • nem kési le az egyes terminusokat • elejét veszi az esetleges kellemetlenségek­nek • bevásárláskor csekkel fizethet • készpénzt vehet fel bármely városban a CSSZSZK egész területén • a betét összegének megfelelő 2%-os kamatjuttatásban részesül Kérjen felvilágosítást és vegye igénybe a SLOVENSKÁ STÁTNA SPORITELNA előnyös szolgáltatásait 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom