A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-11 / 15. szám

A Csemadok életéből és Kalotaszeg. Mindegyik betét a tájegység legjavát hozza táncban, dalban, zenében és viseletben. „Hol volt, hol nem volt, nem is messze, nem is közel, a vizén innen és nem túl, élt egy király, aki nem viselt koronát, sem királyi palástot, hanem csak egy bőrkötényt. Tudjátok-e miért? Nem? Hát akkor én elárulom nektek!" — így indul a műsor. Hát igen, ilyen még nem volt. Eddig hazánkban még soha nem kezdte a műsorát ilyen gondolatokkal egyetlen amatőr, de hívatásos táncegyüttes sem. A gyermeklélek tudatos meghódítását eddig még táncegyütteseink nem tűzték konkrét célul maguk elé. Példa lett volna rá. Igaz, zenei vonalon volt a példa. Ott vált rendszeressé a gyermekek részére is a nevelő hangversenyek szervezése. Az olyan hangversenyekre gondolok, ahol a zene műélvezetével azonos szintű volt a nevelői célzat is. Ezt a módszert, ezt a szerkesztési formát valósítja meg Quittner János a Mese, mese mátka című műsorban. A néptánc nyújtotta művészi élménnyel azonos szintre emeli a nevelői célt. Tehát megszületett az első gyermekek számára szerkesztett és felépített nevelő jellegű néptánc-műsor. Nagy űr kitöltése vár rá. Dél- és Kelet-Szlovákia több száz magyar tanítási nyelvű általános iskolája igényeli és várja őket. (Azért merem ezt így leírni, mert az első meghirdetésre rövid időn belül egy évre szóló előadás-lekötés érkezett.) A táncos néphagyományok tökéletesen elsajátított szerkezeti, felépítési és motívumanyagára komponált koreográfiákon keresztül nevel és tanit a műsor. Színpadi produkció útján hirdetve elmélyíti közvetlen elődeink kultúrájának megismerését és birtokba vételét. A haladó népi hagyományok megismerése pedig a szorosabb kötődés lehetőségét biztosítja. És a nevelést a gyermekkorban jó kezdeni. Kik csinálják ezt a műsort? Honnan mentenek ennyi erőt, ennyi üdeséget? Még tanuló és már dolgozó fiatalok. Olyanok, akik nem régen még maguk is gyermekek voltak, de vannak köztük fiatal házaspárok és többgyermekes családapák is. A mérnök, az orvostanhallgató, a vegyész, a festő és mázoló, a technikus, a szervező titkár, a balett-pedagógus két órára elfelejti „civil" mivoltát, hogy az egyik közeli gyermekkorát varázsolhassa a műsorba, a másik pedig saját gyermekeit is a nézők között láthassa. A művészi elhivatottságon felül talán ezért is tolmácsolják a szerepüket olyan meggyőző áhítattal. Elhiszszük minden egyes szereplőnek, hogy ö a Siheder Virgonc, a Patkoló pocó, a Pacsirta, az Altáj Antal, a Dudás Dórika, a Pökhend Szeplőcske, a Kanász Károly, a Villö Egyecske, a Teknöfaragó Pál, a Kontyoló Margit, a Bárány Barna, a Legnagyobb Ferenc, a Jánosík Jurkó, a Györgyfalvi György, a Bélyi János, a Karikázó Virág és a többi sok-sok fel nem sorolt személy. A nevek egy-egy táncot rejtenek: dudatánc, kanásztánc, kontyoló, györgyfalvi legénység, karikázó stb. Ötletes! Mesemüsor ez a javából — mese, amely a valóságot tükrözi. Hát kik is csinálják? Ők, a Szőttes tagjai: táncosok, énekesek, műsorvezetők, technikusok, mindazok, akiket a Szőttes csodálatos varázsa magával ragadott. Ezzel a műsorával a Quittner János vezette együttes újból fényesen bizonyított. TAKÁCS ANDRÁS Honismereti előadás A Csemadok érsekújvári (Nővé Zámky) helyi szervezete székházának klubhelyiségében szervezte meg a honismereti kör Lukács József: A zempléni fejedelmi sír című előadását, s ezzel kezdetét vette a XII. Czuczor Gergely Irodalmi és Kulturális Napok. Lukács József 1948-tól a Kelet-szlovákiai Múzeum régészeti osztályán dolgozott dr. Pásztor János kandidátus vezetésével, aki 1976-ig a múzeum történelmi-régészeti osztályának vezetője volt. Lukács József 1950-töl 1957-ig a Nyitrai Archeológiai Intézetnél dolgozott, amelyhez a Kelet-Szlovákiai Múzeum régészeti osztálya is tartozik, különböző beosztásokban, s egyebek között terepkutatással is foglalkozott. így Zemplén község határában a Szélmalom-dombon 1956-ban 22 temetkezési helyre, sírhalomra bukkantak. Dr. Vojtech Budinsky-Kricka professzor 1958—1959-ben több sírhalmot felásatott. Az egyik sir teljesen külön, a többitől távolabb állt. Az itt talált gazdag leletekről arra következtettek, hogy a honfoglaló magyarok egyik fejedelmüket temették ide. Fettich Nándor, a magyar népvándorlás korának európai hírű tudósa úgy tartotta, hogy Álmos fejedelem sírjára bukkantak Zemplénben, amivel élénk vitát váltott ki régészeti körökben. Fettich Nándor halála a vitát nem zárta le. A Szlovák Tudományos Akadémia Archeológiai Intézetének kiadványa is amellett száll sikra, hogy az említett egyedülálló sír valamely vezér temetkezési helye. Lukács József előadásában hangsúlyozta, hogy a sír a magyarokhoz a honfoglalás előtt, 890 körül csatlakozott három kabar törzs egyik vezérének a sírja. Ezek a kabar törzsek a Mátra és a Felső-Tisza mellékfolyói között telepedtek le. Lukács József előadását 65 diakép vetítésével tette színessé. Ezek között több térkép is volt a honfoglaló magyarok útvonaláról. Az előadó a 80 éves Borai János képét is bemutatta, akit az Archeológiai Intézet az ásatások Idején a zempléni sir őrzésével megbízott. A két óráig tartó előadást a közönség végig figyelemmel kisérte, söt többen az előadás után ott maradtak és több kérdést intéztek Lukács Józsefhez a fejedelmi sírral kapcsolatban. HQFER LAJOS jelenleg alig 400, de ez is állandóan csökken. A helyi szervezetnek 93 tagja van, ami azt jelenti, hogy a lakosság számához képest Kalondán jobb a szervezettség, mint Rappon. A helyi szervezet elnöke már több mint fiz év óta Simon János, az amatör kulturális tevékenységnek, mondhatni, megszállottja, aki fáradságot nem sajnálva szervezi, irányítja nemcsak a helyi szervezet, de az egész község kulturális életét. Nem rajta múlott, hogy az utóbbi években gyengébbek az eredmények. Ehhez más külső objektív tényezők is hozzájárultak, igy például, hogy a faluban megszüntették az iskolát és az óvodát. így pedagógus nélkül maradt a falu. A fiatalság mind nagyobb mértékben költözik be a közeli járási székhelyre. A múltban különösen virágzó kulturális élet volt a községben — az 1955— 1970-es években. Itt is aktívan működött a színjátszó együttes és a tánccsoport. A két szomszédos falu szinte versengett egymással. 1972-ben két éneklő csoport is alakult Kalondán. Az egyiknek a CSEMADOK, a másiknak a SZISZ helyi szervezete a fenntartója. Sajnos 1978 óta egyik sem működik. A CSEMADOK-szervezet az utóbbi években főleg a népmüvelés és a honismereti tevékenység terén végez említésre méltó munkát. Tavaly is három előadást szerveztek és iró-olvasó találkozót rendeztek L. Gály Olga és Csontos Vilmos költökkel. A helyi szervezet Kalondán is kiveszi részét az állami ünnepélyek megszervezéséből. A tagság a faluszépitési akcióban is részt vesz. Tavaly összesen 310 órát dolgoztak társadalmi munkában. A vezetőség rendszeresen ülésezik, keresi a „kátyúból" kivezető utat. Erősen érezni itt a pedagógusok hiányát, illetve a „hivatásos" népművelő hathatósabb segítségét. Ezekre a fogyatékosságokra a járási bizottság elnöksége is rámutatott februári ülésén, amikor értékelte a két helyi szervezet elmúlt évi munkáját. A hivatásos népművelő felelősségét azért hangsúlyozom, mert a művelődési központok tevékenységét szabályozó törvény értelmében köteles gondoskodni a helyi kulturális intézmények hatékonyabb irányításáról, módszertani és anyagi támogatást nyújtani nekik a községek kulturális életének eredményesebb kibontakoztatása érdekében, ahogy ezt a CSKP XV. kongreszszusának határozata is feladatul tűzte ki. CSÁK ISTVÁN Munkaértekezlet és nőnapi ünnepség A CSEMADOK KB szakszervezeti bizottsága nemrég összehívta az apparátus valamennyi dolgozóját, hogy meghallgassa és megvitassa dr. György István vezető titkárnak az 1980. évi munkaterv teljesítéséről szóló komplex értékelését. Az ezt követő vita után a szakszervezeti gyűlés résztvevői jóváhagyólag tudomásul vették az 1980. évi kollektív szerződés teljesítéséről szóló jelentést és megvitatta az 1980. évi kollektív szerződés javaslatát. Az apparátus dolgozói a nemzetközi nőnapról is megemlékeztek. A nőnapi köszöntő méltatta a szövetség nődolgozóinak helytállását a munkában, valamint a családért viselt felelősségüket. Csoóri Sándor: Anyám fekete rózsa című versét G. Molnár László adta elö szívhez szólóan, majd Németh Imre énekelte el Bartók Béla feldolgozásában a Fehér László balladát. Ezután György István vezető titkár ajándékot adott át az apparátus nődolgozóinak. A nőnapi ünnepség baráti légkörben folytatódott. Az eredeti népdalok tekintetében Méryné Tóth Margit néprajzi szakelőadó volt a hangadó, no meg Németh Imre, az apparátus dolgozója és az Ifjú Szívek kitűnő szólistája, de nagyszerű hanguiatcsinálónak bizonyult Debrödi D. Géza zenei szakelőadó is, a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarának titkára. Közkívánatra Viczay Pál egy-egy részletet énekelt Lehár: Mosoly országa és Kacsóh Pongrác János vitéz című operettjéből. Másnap országos titkári értekezlet kezdődött dr. György István vezetésével a CSEMADOK KB székházában. Ezen a járási és városi bizottságok titkárai számoltak be eredményeikről, gondjaikról, a párt- és állami szervekkel való együttműködésükről járási és községi szinten. Ezekből a tömör, csak a lényegre törő beszámolókból átfogó kép rajzolódott ki szövetségünk egész tevékenységéről. Az országos titkári értekezlet egy mondatba foglalható tanulsága: tökéletesíteni és mélyíteni kell az együttműködést az illetékes párt- és állami szervekkel. Ugyanezen a napon Bodnár Béla, a KB népművelési és Viczay Pál, a KB népművészeti osztályának vezetője a járási bizottságok instruktoraival tartott megbeszélést. Mindkét osztályvezető ismertette a népművelési és az amatőr művészeti munkában előttünk álló feladatokat, s meghallgatta az instruktorok beszámolóját a tennivalókról és a problémákról. A járási bizottságok titkárságainak dolgozóit Méry József, a KB gazdasági osztályának vezetője tájékoztatta az ügyintézés egyes kérdéseiről. A kétnapos értekezlet határozat elfogadásával ért véget. Ebben szó van az együttműködés elmélyítéséről a párt- és állami szervekkel, az országos rendezvényekre való felkészülésről, a gyengébb helyi szervezetek megsegítéséről, a választási előkészületekbe való bekapcsolódásról, a tagsági illetmények rendezésének határidejéről, valamint arról, hogy a CSEMADOK-szervezetek méltó módon vegyék ki részüket a CSKP megalakulása 60. évfordulója ünnepségeinek előkészítéséből. A határozat szorgalmazza továbbá a művelődési klubok szervezését, a rendszeres krónikaírást, az irodalmi és nyelvi albizottságok munkájának rendszeresebbé tételét, a járási versenyek időbeni megrendezését, a rendszeresebb módszertani segítségkérést, a Szőttes új gyermekműsorának (Mese, mese. mátka) propagálását a tanulók körében stb. A határozat kilátásba helyezi a parasztzenekarok vezetőinek egyhetes iskoláztatását, és felhivja a figyelmet arra, hogy a tánccsoport-vezetök kerületi kétéves tanfolyamára javasoltak névsorát gondosan vizsgálják felül, és ügyeljenek arra, hogy a kiszemeltek részt vegyenek a szükséges megbeszélésen. (mács) 7