A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 2. szám
A Csemadok életéből Gyermekkorom óta szeretem a dalt, szeretem hallgatni a szépen éneklő embereket, örömmel hallgatom a jó zenét. Egész lényemet átjárja a zene. Zenei ismereteim bővülése, mélyülése magával hozta a komolyzene s különösen a karéneklés megkedvelését. Kezdtem figyelemmel kísérni az énekkarok szereplését, vezetőik munkáját, hallgattam a szépen zengő összhangzatot, és egyre inkább kedvet éreztem a kórusvezetéshez. Nagy örömömre szolgált tehát, amikor meghívtak, hogy vegyem át a rozsnyói Munkásdalárda vezetését. Szerettem volna jól foly tatni a Mikus Imre által megkezdett munkát Kevés tapasztalattal, de annál nagyobb lelkesedéssel dolgoztam. Sokat segített a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkarában eltöltött néhány év, az ott megfigyelt dolgokat kamatoztattam Rozsnyón (Roznava). A siker nem maradt el. Jól szerepeltünk a galántai Kodály-napokon, sokszor énekeltünk itthon, vendégszerepeltünk a magyarországi Szikszón. Fárasztó volt a bejárás Rosznyóra, így abba kellett hagynom az ottani munkát, de továbbra is foglalkoztam kórusvezetéssel: a pelsöci általános iskola énekkarának lettem a karnagya. A gyerekekkel végzett munka nem elégített ki. Szerettem volna egy felnőttekből álló vegyeskart vezetni. A gömörhorkai cellulóz- és papírgyár üzemi klubjának vezetősége 1971-ben megbízott, szervezzek énekkart. Összegyűjtöttünk Énekkari fesztivál — tanulságokkal A CSEMADOK Központi Bizottságának, a füleki zománcgyár üzemi klubjának, a CSEMADOK losonci járási bizottságának és füleki helyi szervezetének rendezésében Füleken (Filakovo) november 8-án került sor a magyar munkásénekkarok országos fesztiváljára, mely egyben a helyi férfikórus megalapítása 60. évfordulójával kapcsolatos jubileumi ünnepségek tetőzése. A délelőtti ünnepi ülésen megvonták a hatévtizedes művészeti munka mérlegét. Megemlékeztek a kórusalapító füleki zománcgyári munkásokról, tevékenységük jelentősebb állomásairól, a dalárda sikereiről. A CSEMADOK Központi Bizottsága nevében Petrik József, a KB titkára köszöntötte a Munkásdalárdát és vezetőit, majd köszönő leveleket és tárgyi jutalmakat adott át a kórus ma is aktív alapító tagjának, Zupkó Lászlónak, a több mint 30 éve éneklő Albert Józsefnek, Illés Györgynek, Kómár Tibornak és Kónya Zoltánnak. Ugyancsak kitüntetéseket és emléktárgyakat adtak át a CSEMADOK losonci járási bizottsága, a füleki Kovosmalt vállalat vezetőségének, a losonci Járási Művelődési Központnak és a losonci Jnb kulturális osztályának képviselői. A Bratislavai Népművelési Intézet arany emlékérmét Hritz Júlia szakelőadó adta át a kórusnak. A matinét követő ünnepi ebéden Viczay Pál, a CSEMADOK KB népművészeti osztályának vezetője méltatta a füleki férfikarnak a csehszlovákiai magyar kórusmozgalomban betöltött szerepét. A Sajóvölgye énekkar egy kisebb létszámú daloskedvű csoportot és megkezdtük a munkát. Egy- és kétszólamú dalokat tanultunk be és ezekkel hamarosan be is mutatkozott a kórus Gömörhorkán. Ez a kis kórus többszólamú műveket nem tudott betanulni. Ekkor határoztuk el, hogy megpróbálunk tagokat toborozni a szomszédos községben is. Meglátogattuk a dalolni szerető embereket és meghívtuk őket az énekkarba. Az 1972-ben így létrejött vegyeskarnak a Sajóvölgye nevet adtuk. Nagy kedvvel, odaadással láttunk munkához. Ennek hamarosan meg is lett az eredménye. Sikeresen szerepeltünk a kezdő énekkarok szemléjén Füleken (Fifakovo). Az elismerés még szorgalmasabb munkára ser-A meghívott kórusok — a CSEMADOK buzitai (Buzica) helyi szervezetének és az ottani Művelődési Otthonnak a vegyeskara, a gömörhorkai (Gemerská Hörka) Sajó Völgye vegyeskar, a füleki férfi és női kar, a koloni (Kolinany) Zobor Hangja vegyeskar és a rozsnyói (Roznava) Munkásdalárda — délután érkeztek a zománcgyár üzemi klubjába, a fesztivál színhelyére. A meghívott két magyarországi kórus közül csak a kömlöi férfikar érkezett meg. A budafokiak a fesztivál végéig nem értesítették a rendezőséget, miért maradtak távol. A CSEMADOK Központi Bizottsága a tisoveci férfikart hívta meg a szlovák kórusmuzsika képviselőjeként. Füleken a felszabadulási emlékmüvet a helybeli munkásdalárda és a két vendégkórus jelenlétében koszorúzták meg a párt- és társadalmi szervezetek képviselői. A Munkásénekkarok III. Országos Fesztiválján elsőnek a buzitai CSEMADOK helyi szervezet és Népművelési Otthon vegyeskara lépett színpadra. Petrik Józsefnek, a CSEMADOK KB titkárának megnyitója után hét kórusművet adott elő. Schreiber István karnagy vezényletével. Bár a buzitai nem tartozik a kezdő kórusok közé, műsoruk magán viselte a tapasztalatlanság jelét. A megszabott idő kétszeresét énekelték, így nem csoda, hogy belefáradtak. Ritmus- és intonációs hibák rontották teljesítményüket. Repertoárjukból igazán csak a népdalfeldolgozások tetszettek. A rozsnyói Munkásdalárda új karmesterével, Bocsárszky Ágnessel most szerepelt először fesztiválhangversenyen. Néhány számuk (Hidas: Vörös Csepel, Varga: Bányászhimnusz) kidolgozott előadásmódjával már kezdenek hírnevükhöz méltón szerepelni. A kórus hanganyaga — elsősorban a szopránból hiányzik több fiatal hangszín — még nem az, ami volt. A taglétszám bővítésével és rendszeres hangképzéssel visszajuthatnak a régi szintre. Műsorválasztásuk jó volt. Ahhoz, hogy tovább fejlődjenek, a karmesternek is kentette az énekeseket. Szerettek volna minél hamarább eljutni a Kodály-napokra Galántára. Nagy volt az öröm, amikor a kassai (Kosice) körzeti - válogatón közölték velünk, hogy szépen énekeltünk, mehetünk Galántára. Azóta már sokszor szerepeltünk önálló műsorral a járásban és azon kívül egy alkalommal a magyarországi Edelényben is. Az énekkar fenntartója a gömörhorkai üzemi klub, amelynek vezetőségétől minden támogatást megkapunk. Nagy szeretettel dolgozom a kórussal. Együtt örülünk a sikereknek és szomorkodunk, ha valami nem úgy sikerül, ahogy szerettük volna. Megvitatjuk, hol mi volt a hiba s ezt igyekszünk minél előbb kijavítani. képeznie kell magát és nagyobb önbizalomra kell szert tennie. A tisoveci férfikar vegyes életkorú, jó hanganyaggal rendelkező gárda. Jaroslav Brzák nem használta ki a kórusban rejlő művészi lehetőségeket. A férfias hangzást erőltette. A túl harsány, rosszul képzett, ezért tisztátlan hangok áradata inkább rontotta, mint fokozta a hatást. Jobb szereplést vártunk tőlük. A koloni Zobor Hangja vegyeskar felkészülten érkezett a fesztiválra. Simek Viktor tapasztalt, kitűnő zenész és jó pedagógiai érzékkel rendelkező karmester. Valamennyi műsorszámukat precízen kidolgozta, és ritmikailag, dinamikailag jól kézben tartotta. Árnyalt, lágy hangzással művészi élményt nyújtó, igazi jó kórusmuzsikát sikerült az énekkarral produkálnia, holott a kórus szólamainak (főleg a szopránnak és a tenornak) hanganyaga korlátozott lehetőségeket biztosított a számára. Az énekesek dicséretére válik, hogy képességük maximumát tudták adni, fegyelmezetten együtt „lélegeztek" a karnaggyal. A fesztiválmüsor második részét a füleki női kar nyitotta meg, Varsányi Aurélné vezetésével. Műsoruk a férfiak köszöntésére és azzal a céllal készült, hogy bemutassák: a füleki lányok, asszonyok is szeretnek és tudnak énekelni. Műsoruk kedves és biztató volt. Megvan a remény arra, hogy megvalósuljon a CSEMADOK helyi szervezete vezetőinek elképzelése: a férfi és női kar egyesülésével vegyeskart létrehozni. Az első lépések már megtörténtek. Titokban betanultak két vegyeskari müvet. Kár, hogy nem szóltak róla előbb. Mivel a fesztivál kezdetéig nem volt lehetőségünk meghallgatni őket, a műsorban csak az egyik vegyeskar (Pacius: Finn dal) előadását engedélyeztük, feltételezve, hogy ezt egy kezdő kórus is el tudja énekelni. A müvet Varga Attila helyett (ő vezeti a vegyeskart) Varsányiné vezényelte, sikerrel. Nagyot fejlődött az elmúlt hónapokban a Bemutatkozom... Sajnos, a dalosok az üzemekben műszakokra dolgoznak, így mindig hiányzik néhány imber a próbákról. Probléma az utánpótlás biztosítása is. Sok az idősebb dalos, kevés a hatal. Szebben szólna a dal, ha több volna a fiatal lány és fiú. Remélem, hogy a jövőben sikerül több fiatalt megnyerni ennek a munkának. Negyvenhárom éves vagyok, több mint núsz esztendeje foglalkozom énekkari munkával. Szabad időm nagy részét a próbákra való felkészüléssel, új énekszámok keresésével, sokszorosításával töltöm. Szeretném, ha kórusunk minél magasabb éneklési szintet érne el, hisz ez minden karmester vágya. Október elején kezdtük az új évadot. Nagy munka vár ránk. Szeretnénk részt venni az 1981-es Kodály-napokon, bizonyítani, hogy az eltelt időt jól használtuk fel, éneklésünk szebb lett, színvonalasabb számokat is elö tudunk adni. Családom szereti a zenét, a dalt. Feleségem szintén énekkari tag, a fiam pedig a Kassai Konzervatórium tanulója. Munkahelyemen, a pelsöci általános iskolában elismerik, megbecsülik fáradozásaimat, közösségi munkámat. Remélem, hogy a következő években még gömörhorkai (Gemerská Hörka) Sajó Völgye vegyeskar. Máté László mellett Máté Adriann is besegít a kamagyi munkába. Szakmai hozzáértésük eredménye az énekkar jó intonációja, az igényes és példamutató műsorválasztás, a művek átgondolt dinamikai kidolgozása. A közel 600 fős közönségnek a gömörhorkaiak műsora nyújtotta a legmaradandóbb élményt. Dezider Kardos: Mierová kantáta című művéhez karmesteri segítségnyújtást kértek, mivel Máté László szólót énekelt, Máté Adriann pedig zongorán kisért. Öröm volt vezényelni ezt a jól felkészült, hangzásában árnyalatokra képes kórust. A füleki férfikar vendégeként szerepelt a kömlöi férfikar. Fáradtan, részükre nem a legmegfelelőbb időben, az őszi munkák hajrájában jöttek a fesztiválra. Ez magyarázza gyengébb teljesítményüket. Az Éliás Imre vezette kórus a termelőszövetkezet dolgozóinak férfikara, 54 éves hagyománnyal rendelkezik. Műsorukból Csenki: Katonadalok című népdalfeldolgozásai tetszettek a leginkább. A hatvanéves jubileumra lelkiismeretesen felkészült a füleki férfi Munkásdalárda. Néhány „testreszabott" kórusmű (Karai: Barrikádra, Vancsák—Révfy: Titán vagy nép stb.) előadásával a férfihang igazi szépségével, zeneilég gyönyörűt, hatásában emlékezeteset nyújtott. Ismét bizonyságot szerezhettünk arról, hogy ebben a férfikarban több van, mint amennyit eddig nyújtottak. Csak magasabbra kell állítani a mércét. Igényesebb és a Munkásdalárda jellegének megfelelő repertoár után kell nézni, műsorukat mielőbb felfrissíteni. Ha még kissé csiszol a karmesteri technikán, Csaba Miklós nagyon színvonalas férfikarral szerepelhet az idei Kodály-napokon. Igen szép és hatásos volt, ahogy a két férfikar és a füleki női kar közösen népdalcsokrot adott elő Nagy Jenő vezényletével. Ezt az érzést fokozta az egyesített vegyeskarok két száma. Eugen Suchon: Aká si mi 6