A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-14 / 11. szám

A magyar párt- és kormányküldöttség; középütt Kom ját Aladár özvegye Az emléktábla leleplezése után Rátkai Ferenc magyar művelődési miniszterhelyettes mondott ünnepi beszédet SZLKP KB osztályvezető-helyettese, továbbá a kelet-szlovákiai kerület és Kassa városának párt- és állami tisztségviselői. Az emlékesten Stefan Koéuta, a Csehszlovák Újságírók Szövetsége KB Elnökségének tagja és Pálfy József, a MÚOSZ elnöke mondott ünnepi beszédet. Ezután a Kassai Állami Színház és a Thália Színház művészei adtak elő részleteket Komját Aladár müveiből. Az ünnepi esten fellépett a Cáermely-kórus, valamint a Kassai Tanítók Énekkara. Komját Aladár Kassán született 1891. február 11 -én. Szülőháza ma is áll a Harang utcában. A Komját család gyakran költözött egyik helységből a másikba, s így a fiú tulajdonképpen vidéken nőtt fel. Előbb Edelényben, majd Gölnicbányán és Letenyén. Később Fiúméba került a család. Tizenhat éves volt Komját Aladár, amikor Fiúméból Budapestre költöztek. Az érettségi vizsga után beiratkozott a tudományegyetem jogi karára, de tanulmányait megszakította s gyári tisztviselő lett. Első versei 1910-ben jelentek meg. A tízes évek közepén csatlakozott a magyar avantgardistákhoz; előbb a Tett, majd a Ma című folyóiratok munkatársa, de Részlet a Thália Színházban rendezett emlékműsorból Pálfy József, a MÚOSZ elnöke emlékezik Komját Aladárra csakhamar szakít a Kassák-vezette avantgard csoporttal, s bekapcsolódik az antimilitárista mozgalomba. 1917-ben jelenteti meg első önálló verseskötetét Kiáltás címen. Egy évvel később tagja lesz a kommunista pártnak, s Hevesi Gyulával megindítják az Internacionálé című folyóiratot, amely 1919 elején a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik fontos ideológiai orgánuma volt. A Magyar Tanácsköztársaság leverése után Komját Aladár emigrációba kényszerül. 1920-ban érkezik Olaszországba, majd onnan Bécsbe megy. Az emigráció éveiben több irodalompolitikai, társadalompolitikai cikket és tanulmányt jelentet meg a Kassai Munkásban, majd később a Munkásban és a Magyar Napban. Ismerve marxista műveltségét, nyelvismeretét, elvhüségét 1925-ben a Kommunista Internacionálé hétnyelvű lapjának, az Inprekorrnak szerkesztőjévé nevezték ki. Ebben az időben elméleti és irodalmi munkássága egyre ismertebbé válik. 1930-ban részt vett a szovjet írók harkovi kongresszusán. Ezután Svájcban, majd később Párizsban élt, jobbára illegalitásban. Párizsban halt meg váratlanul, alkotóerejének legjobb korszakában, fiatalon. A párizsi Pére-Lachaise temetőbe temették el — jeltelen sírba. Pálfy József, a MÚOSZ elnöke ünnepi beszédében elmondta, hogy Komját Aladár sírját halálának huszonötödik évfordulójára sikerült identifikálni. Komját Aladár élete utolsó szakaszában verseivel, publicisztikájával egyaránt a haladást, a forradalmi mozgalmakat s elsősorban a spanyol forradalom ügyét szolgálta. Életútja a kassai Harang utcától a Pére-Lachaise temetőig annak az embernek az útja, aki a Fábry Zoltán megfogalmazta híd-szerepet vallotta és vállalta. „A híd: az emberség ... a megismerés és megértés eredménye : a gondolat és a béke igaza és útja. Mert — folytatja Fábry — a híd igaza megállíthatatlan, az ív szépsége felülmúlhatatlan, mert a híd íve a teret és időt egybeölelő emberség reális konstrukciója." Ilyen híd- és emberség-építő volt Komját Aladár, a forradalmár, az elkötelezett kommunista költő és publicista. Kilencvenedik születési évfordulóján február 11-én a Harang utcában két ország párt- és állami szerveinek jelenlétében leplezték le Komját Aladár emléktábláját, Bartusz György szobrászművész alkotását. GÁL SÁNDOR Felvételek: Berenhaut R. (2) és Nádasy J. (2) Február 10-én és 11-én Kassán (KoSice) Komját Aladárra emlékeztünk születésének kilencvenedik évfordulója alkalmából. Tizedikén este a Thália Színházban megtartott emlékesten magyar és szlovák párt- és kormányküldöttség vett részt. A Magyar Népköztársaság küldöttségét Rátkai Ferenc művelődésügyi miniszterhelyettes vezette. A küldöttség tagjai voltak Fodor László, az MSZMP KB osztályvezetője, Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének az elnöke, Benkö Károly, a MÚOSZ titkára. Kovács Béla, Magyarország prágai nagykövete és Tatai József, bratislavai magyar főkonzul. Az emlékesten jelen volt Komját Aladár özvegye, Komját Irén is. Az SZSZK párt- és állami küldöttségét Jozef Mravik kulturális miniszterhelyettes vezette. A küldöttség tagjai voltak Michal Masaryk, az