A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-21 / 8. szám

TAPEI MIKLÓS FARAGVÁNYAI A fa azok közé az elsődleges nyers­anyagok közé tartozik, amelyekből az ember már évezredek óta haszná­lati tárgyakat készített magának. Mert a fa általában mindenütt meg­található és könnyen megmunkálha­tó. S az ember nagyon hamar díszíte­ni is kezdte használati tárgyait, sőt bizony tárgyakat eleve díszként, csak úgy a maga gyönyörűségére faragott. Ezek a szobrocskák főként kultikus eredetűek voltak, vagy a hitvilág tár­gyi dokumentumaiként szerepeltek. A népi fafaragók legérdekesebb egyben legértékesebb alkotásai közé viszont azok a faragványok tartoz­nak, amelyek témájukat a falusi em­berek életéből, munkájából, az élet­mód változásaiból merítették. A Csallóközi Múzeumban őrzött fa-kisplasztikák alkotója. Tápéi Mik­lós Doborgazon (DobrohoSt) élt, és munkásságának legjelentősebb kor­szaka századunk első évtizedeire esett. Életrajzi adatai közül nagyon keveset ismerünk, de fő foglalkozá­saként a halászatot jelölhetjük meg, a fafaragást csak kedvtelésből mű­velte. Khin Antal somorjai (Samorin) muzeológus érdeme, hogy ezeket a faragványokat összegyűjtötte és fél­tő gonddal megőrizte a mai múzeum­látogatók gyönyörűségére. Tápéi Miklós plasztikái szoros ösz­szefüggést mutatnak keletkezésük társadalmi viszonyaival, egy falukö­zösség nézeteit, érzéseit fejezik ki. A múzeumban található faragványokat három csoportba oszthatjuk. A leg­gyakoribbak az egyalakos ábrázolá­sok : népviseletbe öltözött nők és férfiak, betyárok, ludat lopó férfi és kakastollas csendőr. A csallóközi hi­edelmeket és népszokásokat meg­testesítő alakok közül figyelemre méltó az Éjféli halász és a Legényhad­nagy. A második csoportba Tápéi Miklós zsánerszerü kompozícióit sorolhat­juk. Ezekkel a századforduló körüli falusi életmód érdekesebb mozzana­tait örökítette meg. Életképhez ha­sonló csoportozatokban ábrázol pél­dául pipázó férfiakat, pletykázó asz­szonyokat, táncoló párokat, vihánco­ló gyerekeket. A harmadik csoportba a háztartás­ban használatos tárgyak kicsinyített modelljei tartoznak. S bár megmoso­lyogjuk Tápéi Miklósnak azokat a faragványait, amelyeknek megalko­tására egy-egy kép, szobor vagy iro­dalmi mű ihlette, naiv bájukkal mégis elnyerik a néző rokonszenvét. A gyűj­temény kedves darabja így a Munká­csy Mihály ismert festménye után kifaragott Siralomház, vagy a buda­pesti Petőfi-szobor kicsinyített mása. Tápéi Miklós plasztikái a szobrá­szat elméleti szabályainak figyelem­be vétele nélkül készültek, mégis eredeti, népművészeti értékeket fel­mutató alkotások, mert nézeteit tük­rözik koráról, felhasználva ehhez sa­játos és változatos kifejező-eszköze­inek egész kelléktárát. NAGY KORNÉLIA PRANDL SÁNDOR FELVÉTELE

Next

/
Oldalképek
Tartalom