A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-21 / 8. szám

TAPEI MIKLÓS FARAGVÁNYAI A fa azok közé az elsődleges nyersanyagok közé tartozik, amelyekből az ember már évezredek óta használati tárgyakat készített magának. Mert a fa általában mindenütt megtalálható és könnyen megmunkálható. S az ember nagyon hamar díszíteni is kezdte használati tárgyait, sőt bizony tárgyakat eleve díszként, csak úgy a maga gyönyörűségére faragott. Ezek a szobrocskák főként kultikus eredetűek voltak, vagy a hitvilág tárgyi dokumentumaiként szerepeltek. A népi fafaragók legérdekesebb egyben legértékesebb alkotásai közé viszont azok a faragványok tartoznak, amelyek témájukat a falusi emberek életéből, munkájából, az életmód változásaiból merítették. A Csallóközi Múzeumban őrzött fa-kisplasztikák alkotója. Tápéi Miklós Doborgazon (DobrohoSt) élt, és munkásságának legjelentősebb korszaka századunk első évtizedeire esett. Életrajzi adatai közül nagyon keveset ismerünk, de fő foglalkozásaként a halászatot jelölhetjük meg, a fafaragást csak kedvtelésből művelte. Khin Antal somorjai (Samorin) muzeológus érdeme, hogy ezeket a faragványokat összegyűjtötte és féltő gonddal megőrizte a mai múzeumlátogatók gyönyörűségére. Tápéi Miklós plasztikái szoros öszszefüggést mutatnak keletkezésük társadalmi viszonyaival, egy faluközösség nézeteit, érzéseit fejezik ki. A múzeumban található faragványokat három csoportba oszthatjuk. A leggyakoribbak az egyalakos ábrázolások : népviseletbe öltözött nők és férfiak, betyárok, ludat lopó férfi és kakastollas csendőr. A csallóközi hiedelmeket és népszokásokat megtestesítő alakok közül figyelemre méltó az Éjféli halász és a Legényhadnagy. A második csoportba Tápéi Miklós zsánerszerü kompozícióit sorolhatjuk. Ezekkel a századforduló körüli falusi életmód érdekesebb mozzanatait örökítette meg. Életképhez hasonló csoportozatokban ábrázol például pipázó férfiakat, pletykázó aszszonyokat, táncoló párokat, viháncoló gyerekeket. A harmadik csoportba a háztartásban használatos tárgyak kicsinyített modelljei tartoznak. S bár megmosolyogjuk Tápéi Miklósnak azokat a faragványait, amelyeknek megalkotására egy-egy kép, szobor vagy irodalmi mű ihlette, naiv bájukkal mégis elnyerik a néző rokonszenvét. A gyűjtemény kedves darabja így a Munkácsy Mihály ismert festménye után kifaragott Siralomház, vagy a budapesti Petőfi-szobor kicsinyített mása. Tápéi Miklós plasztikái a szobrászat elméleti szabályainak figyelembe vétele nélkül készültek, mégis eredeti, népművészeti értékeket felmutató alkotások, mert nézeteit tükrözik koráról, felhasználva ehhez sajátos és változatos kifejező-eszközeinek egész kelléktárát. NAGY KORNÉLIA PRANDL SÁNDOR FELVÉTELE