A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-21 / 8. szám

Következő számunk tartalmából: Neumann János: SZÍNÉSZEKKEL NÉGYSZEMKÖZT — AGÁRDY GÁBOR Ozsvald Árpád: MACSETA ÉS BÚZAVIRÁG Sánta Éva: ORVOSOK ÉS ÉPÍTŐK Török Zsuzsa:* AZ ÖREG JUHÁSZ NYUGDÍJA Tárgyak és történelem A címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava. Obchodná u. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János, Telefon: 334— 134, főszerkesztő-helyettes.: Ozsvald Árpád. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hirlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, п. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkéz -besítö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SUTI 6/46. — Miniszterhelyettes elvtárs, hogy társalgásunkat azonnal aktuális témához kössem, bevezetőben hadd említsek meg csupán annyit, hogy másfél hónap múlva: április elején ül össze a CS KP XVI. kongresszusa. Ez annyit jelent, hogy pártunk legutóbbi hasonló fontosságú tanácskozásától kereken öt. esztendő telt el. Beszélgetésünk elején ezért afelől érdeklődnék, hogy véleménye szerint milyen eredményeket hozott ez az időszak az SZSZK kulturális életének alakulásában és a népművelési szervek munkájában ? — Országszerte a dolgozók széles tömegeinek támogatásával és aktív segítségével váltjuk valóra a fejlett szocialista társadalom építésének széles körű programját, amelyet a CSKP XV. kongresszusa tűzött társadalmunk elé. E célkitűzések megvalósításában, illetve a szocialista embertípus személyiségének formálásában, szellemi igényeinek kielégítésében egyre fontosabb szereppel bír a kultúra is. Sikeres és sokoldalú fejlődésének eredményei életünk szinte valamennyi területén nyomonkövethetők. Ugyancsak fontos szempont, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja tizenötödik és az SZLKP azt megelőzi kongresszusa óta hangsúlyosabbá vált az ideológiai munka marxista—leninista jellege, de lényegesen elmélyültebb lett a kulturális és művészeti élet, illetve a népművelési tevé kenység eszmei-nevetői tartalma is. Az utób bi fél évtized kulturális fejlődésének eredmé nyeképpen Szlovákiában egy egész sor fi gyelemre méltó, művészeti életünk тага dandó értékeit gyarapító irodalmi, drámai, zenei és képzőművészeti alkotás született Hazánkban mind a kortárs müvek, mind a klasszikus kulturális örökség világviszonylat ban is számot tevő kincsei — szocialista művelődésügyünk alapelveivel összhangban — mindenki számára hozzáférhetőek. A dolgozó tömegek és az ifjúság kulturális igényeinek, szerteágazó érdeklődési körének kielégítését szolgálja a nemzeti bizottságok által irányított kulturális és népművelési in tézmények. A régmúlt idők kulturális örökse gének egyedi kincsei tekinthetők meg a múzeumokban, képtárakban és a műemle kekké nyilvánított épületekben. Mindez együttesen, nemcsak a hazánkban élő nem zetek és nemzetiségek kulturális életének jelenét gazdagítja vagy a korábbi korok hagyományait tárja az érdeklődők elé, de egyben Szlovákia utóbbi esztendőkben tapasztalt kulturális fejlődésének legfőbb jellemzőit is meghatározza. — Hadd fogjam konkrétabbra a kérdést: milyennek látja kulturális életünk keresztmetszetét a CSKP KB és az SZLKP KB tavaly márciusban tartott, ideológiai témákkal foglalkozó plénumai határozatainak tükrében? — A párt központi szerveinek valóban komoly fontosságú 15. plénumán hozott döntések egyértelműen rámutatnak a kulturális munka eszmei-nevelői jellegének elsődlegességére, illetve az ideológiai és a gyakorlati munka kölcsönhatására a fejlett szocialista társadalom építésének egyes szakaszaiban. Ezért nem szabad, hogy az elért eredmények bárkit is túlzott elégedettségre késztessenek. Nyíltan be kell vallani például, hogy mindmáig nem születtek még meg az olyan szélesebb összefüggéseket föltáró, komolyabb hangvételű szépirodalmi és színpadi müvek, amelyek a mai városi életmód sajátos problémáit tárnák föl; amelyek mélyebb, elemzőbb módon ábrázolnák a munkásság és a parasztság mindennapi életének jellegzetességeit. Sajnos, továbbra sem lehetünk elégedettek a könnyűzene színvonalával, de kép-Interjú dr. Jozef Mravíkkal, a Szlovák Szocialista Köztársaság kulturális miniszterének helyettesével zumuveszeink műtermeiben is neineyyszei születnek művészileg kevéssé kifejező, eszmeileg problematikus, pusztán valamiféle divathóbortot követő és formalista irányzatok hatása alatt készült alkotások. Sok probléma tapasztalható a nemzeti bizottságok által fenntartott kulturális létesítmények munkájában. Gyakori probléma, hogy a fölöttes szervek „lefelé irányuló" módszertani segítsége csupán különféle formalitásokban merül ki. Ugyancsak a kulturális-népművelői munka hiányosságai közé sorolható az a tény is, hogy a klubok többségének műszaki berendezése általában nem felel meg a korszerű következményeknek, tevékenységük pedig — a rendszeres műsorszerkesztés helyett — csak alkalmi rendezvényekben merül ki. Tudatosítanunk kell, hogy a fejlett szocialista társadalomban lényegében már alapvetően fontos követelmény a dolgozó tömegek kulturális és műveltségi szintjének folyamatos emelése, illetve a széles néprétegek eszmei, politikai és szakmai ismereteinek állandó gyarapítása. Manapság ez korparancs, ezért ebből a szemszögből kell értékelni az alkotóművészek, e művészeti alkotások népszerűsítőinek és a kulturális élet irányítóinak sokoldalú munkáját. A művelődésügy szervezőinek gyakorlati tevékenységében elsősorban az osztályszempontnak és a pártosságnak kell érvényesülnie; emellett azonban az is szükséges, hogy a jól bevált munkamódszereket fölfrissítve, a kulturális élet szervezői'ötletes és újszerű formákkal lépjenek a nyilvánosság elé. Természetes célunk ugyanis, hogy az emberek szívesen látogassák a művelődési otthonokat s egyéb kulturális létesítményeket, és a pihenés, a szórakozás mellett az új ismeretszerzés lehetőségét is megtalálják. # — A művelődésügy gyors ütemű általános fejlődésének velejárója, hogy egyre több szó esik a vidéki lakosság kulturális igényeinek kielégítéséről, a népművelés feladatainak időszerűségéről, a széles néptömegek aktivizálásáról. Ezen a téren miben látja a legsürgetőbb teendőket? A szocializmus építésének igényes feladatai megkövetelik, hogy a kulturális-népművelői munka rangsorolásának élén az ember személyiségének sokoldalú fejlesztése és az ifjú nemzedékkel való törődés álljon. Az erre irányuló törekvések azonban csak úgy lehetnek célravezetőek, ha a népművelési dolgozók még összpontosítottabban, még nagyobb rendszerességgel fogják végezni munkájukat. A vidéken zajló kulturális élet és az ehhez kapcsolódó népművelői tevékenység szervezőinek arra kell törekedniük, hogy igyekezetük az elavult életformák megváltoztatására, a környezetvédelmi feladatok megvalósítására, a szocialista kollektivizmus gondolatának megszilárdítására, illetve a munkához való szocialista viszony kialakításúra irányuljon. Elkerülhetetlenül fontos, hogy a szakaszokra, témakörökre osztott nevelési feladatoknak világosan érthető politikai, világnézeti és esztétikai-pedagógiai tartalmuk legyen. A kultúrotthonok és egyéb népművelési létesítmények aktuális teendői közé tartozik az úgynevezett szabadidő-programok gazdagabb s főképpen vonzóbb választékának megteremtése. Tudvalévő, hogy az embereket csak oly módon lehet megnyerni az efféle időtöltés számára, ha a különböző szórakozási vagy művelődési lehetőségek széles skálájából választhatnak; ha a kultúrházban a saját érdeklődési körükkel egyező elfoglaltságot találnak. Az emberek egyre gyarapodó szabad idejének ilyen formában történő „befolyásolásához", a szocialista népművelés elveivel s célkitűzéseivel összhangban, tulajdonképp minden községben meg kellene találni a megfelelő, leginkább célra vezető módszereket. — Éspedig? — A falvakon zajló kulturális és társadalmi élet eredményes szervezésének elsődleges követelménye, hogy tekintettel legyünk a helyi lakosság szociális összetételére és érdeklődési körének korosztályonként váltakozó sajátosságaira is. Az ilyen körültekintő, sablonokat kerülő hozzáállás részben a kulturális és népművelői munka iránti igényesség színvonalát emeli; részben pedig a vidé-9