A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-07 / 6. szám

Körülbelül százhúsz évvel ezelőtt, az 1860-as óvek elején egy cslzi gazda ásott a kertjében. Amikor munkáját befejezte, s kortyintott egyet a felfakadt vízből, csalódottan tapasztalta, hogy erősen sós az Ize, ivóvíznek nem jó. Mégsem temette be a kutat ráébredt ugyanis, hogy nem volt hiábavaló a fáradozása: főzni fog majd a felesége a sós vízzel. Rövid idő elteltével minden cslzi asszony erre a kútra járt főzéshez való vízért. A sókitermelés és -árusítás ebben az időben is állami monopólium volt s a só elosztását végző hivatalnak csakhamar feltűnt hogy jelentősen csőkkent Csízben a sófogyasztás. Fináncokat küldtek ki a faluba, fürkésszék ki ennek okát. A pénzügyőrök a víz színéből és ízéből arra következtettek, hogy nem mindennapi esettel állnak szemben. Visszasiettek a hivatalba, beszámoltak a tapasztaltakról. A csiziek módfölött elképedtek, amikor egy szép napon azt látták, hogy tudós külsejű városi urak veszik körül a sós vizet adó kutat s izgatottan ízlelgetik, nézegetik a vizet A megbízott szakértők megállapították, hogy a viz — más ásványi anyagokon kívül — konyhasót, jódot és brómot tartalmaz. Csakhamar részvénytársaság alakult a gyógyforrás kiaknázására. Az ország minden tájáról zarándokolni kezdtek Csízbe a gyógyulást kereső betegek. A részvénytársaság szállodákat parkokat, szórakozóhelyet létesített a vendégek részére. A fürdő jövedelmezőnek bizonyult, gazdái zenekart szerződtettek, bálokat rendeztek. „Csfz: gyógyfürdő Gömör megyében" — ez állt a századfordulón kiadott lexikonokban, ám ekkor már nemcsak betegek keresték fel a fürdőt; Csíz az úri osztály és a tehetősebb polgárság nyári üdülőhelye is lett. Amikor az ötvenes évek közepén eljöttünk ide megszemlélni, milyen változást hozott az államosítás e nevezetes dél-gömöri helységben, nyomban láttuk, hogy Csízfürdő (Cí2-kúpele) a dolgozók gyógyítását szolgálja. Megvolt már a gyermekszanatórium épülete, melynek madárcsiviteléstől hangos kertjében, árnyas fák alatt játszadoztak a kis emberkék. A park sétányain ápolónők jöttekmentek, az egykori szállodák erkélyein felnőtt betegek olvasgattak, társalogtak, sakkoztak. Megtudtuk, hogy az idő tájt szűnt meg Csíz idényfürdő jellege, áttértek az egész évi üzemelésre. A fürdőházakban kicsempézték a falakat, mutatósra festették az ajtókat, ablakokat. Örömmelsummázhattuk, hogy az új társadalmi rend a múltba tűnt úrimurik Csízfürdöjében is nagyot fordított az élet ke/ekán. Most azért vagyunk itt Csízben, hogy tájékozódjunk a fürdőtelep közelmúltjáról és jövőjéről, s egyúttal némiképp kiegészítsük a fürdőről szerzett régebbi ismereteinket. Dr. Rudolf András, a fürdő igazgató-főorvosa fölöttébb elfoglalt ember, mégis készségesen ül le velünk beszélgetni az irodaház egyik helyiségében. A cslzi forrás adja Európa legfrissebb jód- és brómtartalmú ásványvizét — 28-30 mg jódot tartalmaz literenként. A gyógykezelés lényege a jódnak az emberi szervezetbe juttatása. Ezt a célt szolgálja mind az ivó-, mind a fürdőkúra, s részben a vízpára belélegzése is. A jód a pajzsmirigy helyes működésének egyik fontos alapeleme. E mirigy jódtartalmú hormont termel, mely a fehérjék, cukrok és zsírok anyagcseréjét biztosítja. A jódot viz tehát tulajdonképpen a tökéletesebb anyagcserét segíti elő. A csízi vízzel a pajzsmirigy betegségeinek gyógyítása mellett az alsó végtagok érelmeszesedését, a Bürgerkórt, az érduguláshoz és érgyulladáshoz kötődő utótüneteket, valamint az ízületek, a hátgerinc és az izmok rendellenes alakváltozásait is sikerrel kezelik. A gyermekosztályon medencecsont-betegségben szenvedő. 3—15 év közötti páciensek gyógykezelése folyik. 1979-ben 260 volt a fürdő ágyállománya, ebből 60 ágy volt a gyermekeké. A most végetért ötéves tervidőszakban adták át rendeltetésének az új, korszerű „Rimava" pavilont, s ezzel 1500-ról 5000-re nőtt az egy-egy évben kezelésben részesült személyek száma. A csfzi fürdő egyetlen a maga nemében Szlovákiában, országos viszonylatában pedig csak Darkov vetekszik vele, ám a darkovi v(z annyira sós, hogy ivókúrára teljesen alkalmatlan. Számos páciens több fzben is megfordul itt, kedvelik az emberek e gömöri fürdőt, jóllehet a község és a vele egybeépült fürdőtelep az utóbbi időben egy nagy építkezés képét mutatja. Kár, hogy az ötvenes években megszakadt a fürdő fejlesztésének folyamata, s csak húsz év múltán került az ügy ismét napirendre. Az igazgató azonban nem a tegnapon kesereg, hanem a holnapra veti bizakodóan a pillantását. A 6. ötéves terv időszakában elvégezték a községi vízvezetékhálózat első szakaszának építését, a községet és a fürdőtelepet rákapcsolták a gázvezetékre, rekonstruálták a kádfürdő részleget, és részben a volt Szakáll-kastélyt, ahová a fürdő irodái költöznek majd át. Ez az irodaház, ahol most ülünk, így megüresedik, földszintjén társalgót és ifjúsági klubot, az emeleten szállodai szobákat lehet majd létesíteni. A 7. ötéves tervidőszakban nagyarányú felújítási és bővítő munkálatokra kerül sor a fürdőtelep megnagyobbodott területén. A tervrajzok már elkészültek, a kivitelező vállalatok is felvették tervükbe a szükséges új objektumok felépítését a munka tehát már 1981 első felében elkezdődhet. A járási pártbizottság elnöksége és plénuma egyaránt elfogadta a fürdő fejlesztésére vonatkozó célki-