A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-07 / 6. szám

A Csemadok életéből TERVEK, RENDEZVÉNYEK, ESEMÉNYEK A „Jelenlét" irodalmi színpad tagjai közül. Egy kicsit fájlaljuk, hogy a helyi szervezeten és a CSEMADOK járási bizottságán kivül nem veszik figyelembe a munkánkat, nem még hogy értékelnék. Mondom ezt azért is, mert szinte primitiv körülmények között próbálunk már három éve minden héten. Két évig egyáltalán nem volt fűtés a teremben, ahol egész télen a próbáinkat tartottuk. Sokszor szinte csontig fagyva mentünk haza az új ifjúsági otthonból. E problémát minden gyűlésen felvetettük. A helyzet annyit változott, hogy kaptunk egy kályhát, de sokszor nincs tüzelő és nincs fűtő. A színpad, amelyen készülünk és egy-egy műsorral bemutatkozunk, nélkülöz minden felszerelést. Állandó kiadásainkat eddig a CSE-kevés szabadidejüket — sokszor talán a családi élet rovására is — e nemes munkára áldozzák, és ahogy a cikkeikből kitűnik, nem kis eredménnyel. Bár olvashatunk gátló körülményekről is, melyek akadályozzák munkájukat, elképzeléseik zavartalan megvalósítását, de az ügyszeretet, a munka iránti vonzalmuk és érdeklődésük legyőzi ezeket az akadályokat, és egy-egy jól sikerült próbálkozásuk, bemutatkozásuk feledteti a nehézségeket és újabb munkára serkenti őket. A cikksorozatban, az öntevékeny színjátszó együttesek, tánccsoportok, irodalmi színpadok, énekkarok és SZISZ-csoportok vezetői vallanak munkájukról, elért eredményeikről, sikereikről. Nemzetiségi kultúránk minden ágazatának további fejlődése tehát biztosítottnak látszik. És ezért csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk Csontos Vilmosról, Kamarás Imréről, Varga Lenkéről, Izsák Ferencről, Csáky Károlyról, Bulajcsik Júliáról és a többi sok-sok fiatal kultúrmunkásról, akiknek munkakedve, szaktudása, de nem utolsósorban fiatal kora garancia arra, hogy jó kezekben van az amatör művészeti tevékenység irányítása, szervezése. MADOK helyi szervezete fedezte, de sajnos anyagi forrásai csekélyek, egy-egy műsornál pedig a fűtő és a terembér kifizetése után alig marad valami a belépti dijakból a pénztárban. Eddig hiába kértünk anyagi támogatást a vnb-től, a problémák bosszantóak, elkeserítenek és komoly akadályokat okoznak a munkánkban. Eddig még ezek a nehézségek sem vették el kedvünket, jó lenne, ha a közeljövőben megoldódnának anyagi problémáink. Szeretném, ha több fiatal jönne közénk. Jó lenne, ha főleg a kezdő csoportok több szakmai segítséget kapnának, hogy még jobban népszerűsíthessék a kisszínpadi formákat. DÁNIEL ERZSÉBET Most már csak az a fontos, hogy ez a lendület ne csak szalmaláng legyen, hanem igenis egy életre szóló elkötelezettség, mivel az öntevékeny kulturális munkában nincsen korhatár. Ez a munka éltet és szebbé teszi életünket. Lebegjen mindig szemük előtt szervezetünk szimbóluma, a lobogó fáklya, és gondoskodjanak róla, hogy sohase homályosodjon el a fénye. Végül szeretném megemlíteni, hogy e lelkes fiatalok mellett ajánlatos lenne egy-két idősebb, de még ma is aktiv kultúrmunkást is bemutatni, hogy ezek életét és munkásságát megismerve össze lehessen vetni a régi és mai lehetőségeket az akkori és a mai fejlődést az idősebbek és a fiatalok lankadhatatlan munkakedvétől. A sorozat eddig megjelent írásaiban csak néhány idősebb ember életéről és érdemdús munkájáról olvashattunk, noha vannak még többen is az e korosztályhoz tartozók között, akiknek munkája említést érdemelne és talán a fiatalok számára is jó példával szolgálnának. Mert, mint már említettem: a kulturális munkában nincsen korhatár. Drobka Géza Az 1981. esztendő gazdag politikai eseményekben, jelentős évfordulókban. Elég talán a három legfontosabb eseményt: a CSKP megalakulásának 60. évfordulóját, a XVI. pártkongresszust és az általános választásokat említeni. Szabó Miklósnéval, a somodi művelődési központ vezetőjével beszélgettem, hogyan készülnek a három nagy jelentőségű eseményre. — Tevékenységi tervükben milyen fontosabb rendezvényeket irányoztak elö az eseményekkel kapcsolatban? — A CSKP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére előadássorozatot tervezünk a párt megalakulásának körülményeiről s természetesen azokról a megmozdulásokról, sztrájkokról, tüntetésekről, amelyeket a kommunista párt az első köztársaság idején ezen a környéken szervezett. Az előadássorozattal kapcsolatban a fiatalok találkoznak majd a CSKP alapító tagjaival. Ezenkívül a polgári szertartásokat intéző testülettel közösen ünnepi emlékestet rendezünk. A másik fontos rendezvénysorozatunk a választásokkal kapcsolatos. Áprilisra tervezünk a „választások egykor ós ma" témakörben egy vetélkedőt; ezen a tömegszervezetek csapatai vesznek részt, s amelyre természetesen igyekszünk felkészíteni a versenyzőket. — Hány csapattal számolnak? — Egyelőre a SZISZ, a Nőszövetség, a CSEMADOK és a Honvédelmi Szövetség he-Nemrégen egy fiatalemberrel beszélgettem a vasútállomás peronján. Nem lényeges, hogy hol. Falun, városon, mindegy. Ő Párkány (Stúrovo) felé utazott, én ellenkező irányba. Mindkét irányból késett a vonat, bőven jutott idő beszélgetésre. Bár a zavartalan társalgást félbeszakította olykor az arcunkba csapó fagyos szél. Arról cseréltünk nézetet, mivel töltheti el falujában, városában szabadidejét a fiatal. — Semmivel. Egyáltalán semmivel — állította ő. — Az ember akkor szórakozik a legjobban, ha nem teszi ki otthonról a lábát. Melegben, kényelemben ott van a szobában vagy a konyhában a televízió, jól elszórakozom estéről estére a képernyő előtt. Nem zavar senki, nem zaklat senki a fölösleges kérdezösködéseivel, a családtagok már megszokták, hogy müsornézés közben nem beszélgetnek. — No jó — mondtam én. — De begubózni sem lehet ennyire. Ahol él, nyilván számítanak arra, hogy házon kívül is keresni fogja a szórakozást. Hiszen minden otthoni kényelem ellenében is kívánkozik az ember kisebb-nagyobb közösségbe, társaságba, méghozzá kocsmán kívül. Jóleső érzés tudatosítanunk, hogy nem vagyunk egyedül. Megérint bennünket a közösség összetartó melege. Az összejárás. szomszédolás rokoni látogatás szokása csaknem egyidős az emberiséggel, s azok a helyek is fontosak számunkra, amelyek ismerkedésre, kölcsönös megismerésre, a „Csináljunk valamit" elhatározó lépéseire alkalmasak. És mondtam: ilyen hely napjainkban az ifjúsági klub, a közművelődési klub. Várják a lyi szervezetének egy-egy csapatával. A versenyt egyébként a népkönyvtárral közösen szervezzük: a kérdések összeállítását és a vetélkedő lebonyolítását is ök vállalták. — A választásokkal kapcsolatosan lesz még más rendezvényük is? — Azok részére, akik az idén választanak először, tájékoztató előadást tartunk: ismertetjük velük a választásokkal kapcsolatos tudnivalókat. Természetesen szó esik majd az elmúlt megbízatási időszakra kidolgozott választási program teljesítéséről és az új választási programba felveendő feladatokról. Erre az alkalomra kiállítást is tervezünk: fényképeken szándékozunk bemutatni mindazt, amit az előző választási programból teljesítettünk. — Az idén már hagyományosan két nagyobb kulturális rendezvény megtartására kerül sor Somodi-fürdőben. Ezek: a Járási-Dal- és Táncünnepély, valamint az V. Nyári Művelődési Tábor. Helyet kaptak ezek a művelődési központ terveiben? — A CSEMADOK járási bizottsága és somodi helyi szervezete évtizedek óta közösen rendezi meg az említett dal- és táncünnepélyt, de a Nyári Művelődési Tábor előkészítéséből, csakúgy, mint szervezéséből mi is kivesszük a részünket. Mindkét rendezvényt a magunkénak tudjuk, a lehetőségeinkhez mérten igyekszünk hozzájárulni sikerükhöz. -gsfiatalokat és felnőtteket ezekre a kezdeményezést termő, gondolatot szülő helyekre. Naponta fölismertetik velünk, hogy csak a folyamatos és állandó cselekvés lehet éltetönk. Próbáltam mindenféleképpen hatni beszélgetőtársamra a vasútállomás peronján, s bevallom őszintén, kevés eredménnyel. Mondhatnám azt is, hogy nem mentem vele semmire. Az ilyen-olyan közművelődési klubokat nem neki találták ki. Kesernyés szájízzel köszöntem el magának élö fiatal barátomtól. S mikor mindkét irányból befutott a vonat, s helyet foglaltam az egyik fülkében, sok minden megfordult a fejemben hazafelé tartva. Lelki szememmel a több mint ötszáz CSEMADOK helyi szervezetet, a megannyi közművelődési klubot, s a szövetség munkáját éltető, egész kulturális életünk folyamát meghatározó szak- és albizottságot. Magam elé képzeltem a 72 ezer CSEMADOK-tag népes seregét, közülük is azokat, akik akkor mozdulnak ki otthonukból — mások és maguk hasznára —, amikor az én peronos fiatalemberem kényelmesen elnyújtózkodik a televízió képernyője előtt. Akik tudják, hogy az embernek minden körülmények között el kell végeznie azt a munkát, amelyet a saját kora parancsolt meg számára. Végeredményben örültem, hogy ott, azon a vasútállomáson ezzel a közöny-fiatalemberrel találkoztam. Melegítette lelkemet vele szemben a cselekvő emberek sokaságának tudata falvanként, városonként... MÁCS JÓZSEF ÜRÖMBEN ÖRÖM