A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-07 / 6. szám

Képes krónika A DUCHCOVI SORTŰZ A világgazdasági válság idején Csehszlovákiában is igen nagy méreteket öltött a munkanélküliek mozgalma, amelyet a CSKP szervezett és vezetett. Különösen 1930 őszi-téli hónapjaiban s az 1931. esztendő első hónapjaiban szerveztek a párt akcióbizottságai felvonulásokat a járási székhelyekre, ahol a munkanélküliek rendszerint a járási hivatal előtt viharosan követelték, hogy „munkát, kenyeret" és a munkanélküli segély folyósítását minden rászoruló számára. A munkanélküliek mozgalma tervszerűen fejlődött — a helyi akcióktól a harc magasabb formáiig járási vagy körzeti méretekben, s egyre inkább a politikai harc jellegét öltötte. Kezdettől fogva az a törekvés jellemezte, hogy összekapcsolódjék a munkanélküliek és a gyári munkások harca. A burzsoázia félt a munkanélküliek rendkívül kiterjedt mozgalmától, ezért támadásra határozta el magát ellene abban a körzetben, ahol a gazdasági válság kezdeti szakaszában a legintenzívebb volt — Észak-Csehországban. Amikor 1931. február 4-én a CSKP megszervezte a duchcovi járásban a munkanélküliek felvonulását a járási székhelyre, a csendörök szétkergették a munkanélkülieknek a városba észak felöl tartó csoportját. A tüntetők egy másik csoportja Ledvice, Bílina és Hostonice felől közeledett. Ezt egy tizenkét tagú csendőrosztag követte. A járási hivatal kérelmére több mint 200 csendőrt vezényeltek Duchcovba a szomszédos járásokból, meg akarván gátolni, hogy a tüntetők bevonulhassanak a városba. A menet élén a ledvicei bányászok haladtak, kommunista funkcionáriusokkal és P. Stránsky szenátorral. Amikor a rendben felvonuló mintegy ötszáz főnyi tömeg a város előtt a völgyhíd melletti kanyarhoz ért, itt csendörkordon állta el az útját. A csendőrök parancsnoka felszólította a tüntetőket, hogy forduljanak vissza. Ezt azonban a felvonulók többsége nem hallotta; közben pedig a mögöttük haladó tizenkét fős csendőrosztag előre szorította őket. Az utat itt az egyik oldalról a vasúti töltés, a másikról egy fakerítés szegélyezte. A felvonulók előtt is, mögött is csendörök álltak. A tüntetők csapdába kerültek. Nem segített Stránsky szenátor magyarázata sem, hogy ha a csendörök azt akarják, hogy a tüntetők szétoszoljanak, akkor vagy elölről vagy hátulról utat kell nekik adni. A csendőrök tüzet nyitottak a tüntetőkre, s a felvonuló munkásoknak sem idejük, sem lehetőségük nem volt, hogy fedezékbe vonuljanak a csendörgolyók elöl. Kilenc munkás feküdt vérében az úton, közülük négyen — Josef Kadlec, Alois Lamac, Josef Studnicka és Anton Zeithamer — holtan, további négy munkás könnyebb sebesüléseket szenvedett. A Tvorba, a párt kultúrpolitikai hetilapja február 12-i számának címlapján hozta három meggyilkolt munkás fényképét. A negyedik — Josef Studnicka — neve alatt ez állt: „Nincs róla fényképünk. Társai azt mondják, túlságosan szegény volt ahhoz, hogy lefényképeztethette volna magát. Akkor készült róla az első fénykép, amikor már ott feküdt holtan a duchcovi ravatalozóban." A burzsoá kormány békésen felvonuló tüntetők brutális lemészárlásával meg akarta félemlíteni, meg akarta törni a munkanélküliek terebélyesedő mozgalmát. Stránsky szenátort a munkanélküliek duchcovi menetének szervezésében való részvételért börtönbüntetésre ítélték és 1932 februárjában megfosztották szenátori mandátumától. Csehszlovákia Kommunista Pártja azonnal reagált a duchcovi eseményekre. Felhívására az áldozatok temetésének napjaiban, 1931. február 7-én és 8-án csaknem tízezer ember vonult fel Duchcovban, a munkások számos gyárban leállították a munkát. A munkanélküliség elleni harc nemzetközi napján, 1931. február 25-én Csehszlovákia-szerte megrendezett viharos tüntetések a duchcovi vérontás elleni tiltakozás jegyében is zajlottak. PÁRTKONFERENCIA MOSZKVÁBAN Január 20—21-én a Szakszervezetek Házában tartották meg a moszkvai kommunisták 24. évzáró konferenciájukat. Ennek elnökségében ott voltak Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a párt, a tanácsok és a társadalmi szervezetek vezetői a forradalom egykori résztvevői, kiváló dolgozók, a tudomány és a kultúra képviselői és katonai vezetők. — A képen: a munkaelnökség tagjainak egy része az értekezlet megnyitásakor BEIKTATTÁK AZ USA 40. ELNÖKÉT Január 20-án pontosan déli 12 órakor (közép-európai idő szerint délután 6-kor) Ronald Reagan letette a hivatali esküt, s ezzel beiktatták az Egyesült Államok elnöki tisztébe. Az eskümintát az USA főbírája (jobbról) olvasta fel. Még tartott a beiktatási ünnepség, amikor 18 óra 24 perckor megérkezett a hír, hogy 444 napi fogság után Irán szabadon bocsátotta az 52 amerikai túszt, s ezek egy algériai gépen elhagyták Teheránt ÚJSÁGÍRÓK TALÁLKOZÓJA A Szlovák Szocialista Köztársaság párt- és állami vezetői január 20-án a bratislavai várban találkoztak a szlovákiai tömegtájékoztatási eszközök vezetőivel (CSTK bet- és külföldi képszolgálata) A SALVADORI HAZAFIAS ERÖK OFFENZÍVÁJA Egyre nagyobb méreteket ölt a polgárháború El Salvadorban. A legutóbbi héten mintegy 600 ember esett a harcoknak s a junta terrorjának áldozatául. A kormánycsapatok oldalán néhány ezer hondurasi, guatemalai és más ellenforradalmi intervenciós katona is részt vesz a harcokban. A junta fegyveres erői a legnagyobb kegyetlenséggel lépnek fel a partizánokkal, a sztrájkolókkal és minden „kommunista gyanús" személlyel szemben