A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-30 / 35. szám
Szepsi. Lélekszáma állandóan nő. Meghaladja a hatezret. A CSEMADOK tagságát tekintve szintén ez a járás legnagyobb helyi szervezete? — Természetesen. Ötszáz tagunkkal országos méretben is a legnagyobb szervezetek közé tartozunk. A tagtoborzást persze tovább folytatjuk. A lakosság tíz százalékát kitevő CSEMADOK-tagság elérésére törekszünk. — Mit tudsz mondani a tulajdonképpeni tevékenységről? — A harminctagú munkásénekkar tizenöt éves. Vezetője Ternei Árpád. Karnagya Szombathy László. Tavaly első lett a munkásénekkarok járási versenyén. Rendszeresen felújítja repertoárját. Makrancon a hnb kérésére nevelő hangversenyt adott. Napirenden a jó nevű kórus fiatalítása. A tizenöt éves énekkar tervében szerepel továbbá — a járási és kerületi versenyeken kívül — egy munkásénekkari fesztivál szervezése. Nem mondható el ennyi jó a színjátszó csoportról, amely az utóbbi időben nem is fejt ki tevékenységet. Ennek ellenére Egri Gabriella vezető megígérte, hogy a közeljövőben betanulnak egy színdarabot. A kisszínpadi forma kedveltebb. A Szepsi Csombor Márton Irodalmi Színpad már országos versenyeknek is résztvevője volt. Tavaly városunk nagy szülöttének, Szepsi Csombor Mártonnak Europica Varietas című művéből mutattak be összeállítást. Az emlékezetes Szepsi Csombor emlékesten is fellépett az irodalmi színpad, amelynek Répás Teréz a vezetője. — Nemrégen a művelődési klub is megalakult. Mi történt azóta? — A klub vezetői éves és hosszútávra szóló tervet dolgoztak ki. Tervüket a CSEMADOK Központi Klubtanácsa is jóváhagyta. A klubélet egyre népszerűbb. Az elhangzott előadások vonzóak. Ady emlékest; A szocialista ember és a szépirodalom; A Nagy Morva Birodalom; Néptánc a Bódva völgyében; Szepsi társadalmi és kulturális képe, jelene és holnapja; József Attila a proletárforradalom költője; mind-mind érdekes és vonzó téma. Általában negyvenen-negyvenöten hallgatták meg ezeket az előadásokat. Szerveztünk író-olvasó találkozókat is Gál Sándorral, Ozsvatd Árpáddal, ezeknek a találkozóknak a látogatottságával azonban nem vagyunk elégedettek. — Mi az, ami még említésre méltó a helyi szervezet tevékenységében? — Két éve működik a tizenhét tagú női éneklöcsoport. Legnagyobb sikerének könyveljük el az idei Tavaszi szél... országos döntőjében való szereplését. Áji népdalokat énekelt Kodály Zoltán gyűjtéséből a Csereháti új kenyér című műsorban. Második helyükre büszkék vagyunk. Nagy Jánosné tanítónő vezeti az éneklőcsoportot. Remák Béla vezetésével néprajzi csoport is tevékenykedik. A céhmesterségek kapcsán fellelhető szellemi és tárgyi értékeket gyűjtötte össze s dolgozta fel. A Mikó Bálint vezette háromtagú citerazenekarunkat is említeni szeretném. Tavaly a zselizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztiválra és Gombaszögre, az Országos Kulturális Ünnepre is hivatalos volt. — Milyen a szervezeti élet? — A huszonegy tagú vezetőség minden tagja konkrét feladatot kap. Jelenleg hullámvölgyben vagyunk. Egy-egy sikeresebb akciónk azonban felrázza a tagságot. Szerencsére mindig akad két-három olyan személy, akiknek az idejéből is futja, családi körülményei is megengedik, hogy az átlagosnál jóval többet vállaljanak. Közreműködésükkel gyorsan kikerülünk a hullámvölgyből. — S az együttműködés? — A városi nemzeti bizottsággal és a városi pártszervezettel jó a kapcsolatunk. A tömegszervezetekkel szintén. A bodollói szövetkezet elnöke. Köteles Ágoston mérnök anyagilag is támogatja tevékenységünket. A magyar pedagógusok is szépen bekapcsolódnak a CSEMADOK munkájába. Énekelnek. csoportokat vezetnek, eredményesen felkészítik a gyermekeket a vers- és prózamondó versenyekre. Lelkes munkájuk révén vált ismertté a Fehér liliomszál gyermektánccsoport. — S a helyiség? — A vnb a helyi szervezet rendelkezésére bocsájtott egy nagyobb termet. Jó helyen, a város közepén. Rendbe tettük, hasznát veszszük. Persze, még ez sem az az igazi helyiség, amelyre vágyunk. — Mi az, aminek nem örültök? — Hogy ebben az évben még nem volt a tavalyi Szepsi Csombor Márton esthez hasonló akció, amellyel felrázhattuk volna a tagságot. A vezetőség nagy dilemmája: több akciót kevésbé jól vagy csak néhányat, kiemelkedően jól!? — Mire készültök a közeljövőben? — Nagyobb rendezvény keretében szeretnénk megünnepelni a tizenöt éves énekkart. Újra próbálkozunk a színjátszással. A klubrendezvények eddig bevált módjait is tovább akarjuk fejleszteni... Hirtelen félbeszakad a beszélgetés. A feleség feketekávét tesz az asztalra. Hörpintgetjük, miközben beszélgető társamon felejtgetem a tekintetem. Barna, napégette bőre arról árulkodik, hogy sok időt tölt a szabadban. Ugyanilyen sok időt tölt el zárt helyiségekben is esténként, amikor egy-egy csoport próbál. MÁCS JÓZSEF vételünket. A műsor most is változatos és színvonalas volt. A 750 éves Kassáról tartott érdekes előadást Gazdag József, az Új Szó munkatársa. A klubtagok egy csoportja Az asszonyok nagy érdeklődéssel hallgatták, sőt többen hozzá is szóltak (Lakatosné, Csudákiné); Lipták kultúrtárstól pedig színes kiegészítő hozzászólást hallottunk. Olyan dolgokról is említést tett, amelyekhez városunk egyik idegenvezetőjeként jutott. A kísérő műsor egyik kiemelkedő száma volt a kassai konzervatórium legjobb növendékeinek előadása. Adam Gizelle, Csajkovszkij Diótörö és Csipkerózsika balettjeiből adtak elő részleteket nagy sikerrel. Vezetőjük Halász András. Király Berta, a Thália Színház tagja, József Attila verseiből adott elő. Kiegyensúlyozottan, szépen, jó artikulációval szavalt. Olyan tetszést aratott, hogy ismételni is kellett. Utána Hemerka Olga, a klub vezetője lépett „porondra". Adynak egyik hangulatos versét mondta el, a 60—70—80 év felé ballagó asszonyoknak ajánlva; Én kifelé megyek ... A műsort a kis Görcsös Ági és anyukája fejezte be. Értékes magyar-csángó és székely népdalokat adtak elő stílusosan, a népdal előadásának megfelelő egyszerűséggel. HEMERKA OLGA Gazdag József felvételei MÉLTÓ UTÓDOK Fülekpüspöki (Biskupice) „Palóc" néptáncegyüttese révén lett ismert. Molnár Tibor, a CSEMADOK helyi szervezetének elnöke még 1968- ban elhatározta, hogy falujában újra feleleveníti a népitánc-csoport munkáját. Elhatározását tettek követték. Megszervezték a „Palóc" együttest. A tánccsoport népi zenekarát Nosko Károly vezeti. A „Palóc" 1969- ben már sikeresen mutatkozott be a CSEMADOK ragyolci (Radzovce) dal- és táncünnepélyen. Azóta országosan ismert a néptánc-csoport. Állandó résztvevői a zselizi (Želiezovce) Országos Népművészeti Fesztiválnak, ahol többször részesültek elismerésben, s többször végeztek az első, második vagy harmadik helyen. Időközben megalakult a férfi és a női éneklöcsoport is. S a néptánc-csoportból népi együttes lett, amely már több mint tíz éve tevékenykedik rendszeresen. Az utóbbi időben problémák is felmerültek mind a szakmai vezetést, mind az utánpótlást illetően. Az anyagi gondokat már nem is említem. Főleg ez az oka annak, hogy országos versenyeinken a „Palóc” népi együttes nem tud előbbre jutni a ranglétrán. A helyi szervezet vezetősége az utánpótlás problémáját mér megoldotta. 1978 őszén életre hívta az „Apró Pa!óc"-ot. A szülök megértésükről, támogatásukról biztosították Molnár Tibort, a helyi szervezet elnökét. Az „Apró Palóc" vezetésével Deák Piroska helybeli óvónőt bízták meg, aki elvégezte a Népművelési Intézet hároméves koreográfusi tanfolyamát. Az „apró palócok" nagy lelkesedéssel láttak munkához. Méltó utódjaik akarnak lenni a felnőtt „Palóc"-nak. Szorgalmukat siker koronázta. Az 1979. évi zselizi Országos Népművészeti Fesztiválon az előkelő második helyen végeztek kategóriájukban. Deák Piroska vezetésével szorgalmasan dolgoztak. S ennek az eredménye nem maradt el. A néptánc-csoportok idei járási versenyén kategóriájukban az első helyen végeztek. így jogot szereztek a kerületi versenyen való szereplésre. A kerületi versenyt június közepén tartották meg Likavában, a közép-szlovákiai kerületben. A fülekpüspökiek itt is megállták a helyüket. Kanásztáncukkal kategóriájukban elnyerték a fődíjat. Teljesítményüket még külön is jutalmazták. Hinni és remélni szeretnék, hogy az illetékes járási, állami szervek nemcsak tudomásul veszik a „Palóc" sikerét, de a módját is megtalálják annak, hogy a tízéves fülekpüspöki népi együttest megfelelő anyagi támogatásban részesítsék. Erre fel is jogosítja őket az elért eredmény. Hiszen a felnőtt tánckar is idén a Žiar nad Hronom-i kerületi minősítő versenyen, ahol, sajnos, kölcsönkért ruhákban, csizmákban léptek fel, kategóriájukban első osztályú minősítésben részesültek! Az együttes fenntartó szervének, a CSEMADOK helyi szervezetének szüksége van a nagyobb anyagi támogatásra. Jó lenne, ha az illetékes járási szervek megszívlelnék a régi közmondást: „Kétszer ad, aki gyorsan ad". Mert félő, hogy a tíz év óta dolgozó, szép sikereket elérő lelkes emberek kedvüket vesztik, abbahagyják tevékenységüket, s az együttes megszűnése pótolhatatlan vesztesége lenne nemcsak a losonci járás, de egész nemzetiségi kulturális életünknek is. CSÁK ISTVÁN 7
