A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-04 / 40. szám

Légiforgalmi Társaság párizsi, londoni, szin­gapúri, budapesti, berlini és több más fővá­rosban működő képviseleti irodában is Gáb­riel osztja a menetjegyeket — és közben esetleg arra is figyelmeztet, hogy a Csen­des-óceán fölött szélvihar dühöng, jelzi, ha a világ valamelyik pontján netán-tán földren­gés dúl; vagy akár a nemzetközi valutaárfo­lyamok ingadozásaira is rá lehet nála kérdez­ni... Manapság világszerte milliók utaznak na­ponta repülőgépeken. Az egyes légitársasá­goknak ezért szorosan együtt kell működni-Mert tévedni, ugyebár, az emberi, nem pedig gépi dolog ... Előnye a Gábrielnek, hogy könnyen tanul és nem befolyásolható. Sem egy doboz bon­bonnal, sem egy csokor szegfűvel. A gyakor­latban ez annyit jelent, hogy előre betáplált programok alapján igazságosan osztja el a jegyeket az időrendi sorrendben érkezett érdeklődök között. Ez nemcsak azoknak szá­mát csökkentette, akik korábban úgy gon­dolták, hogy összeköttetéseik révén elég az utolsó napon „odaszólniuk", de gazdasági­lag is előnyös megoldásnak bizonyult. A Csaknem öt éve, hogy a Csehszlovák Légifor­galmi Társaság jegyirodáiban megjelent Gábriel! Félreértés ne essék, nem az arkangyalra, hanem egy gépre: a jegyosztó Gábrielre gondolok, amely a világ számos sarkán mű­ködő huszonhat különböző légi társaság va­lamennyi járatáról tartja „észben" az infor­mációk millióit. Még akkor is pillanatok alatt, játszi könnyedséggel ad eligazítást az égi országutakra szóló menetjegyek dolgában, ha valaki három-négy hét leforgása alatt esetleg Prágából Sydneybe, onnan New Yorkba, majd Tokióba és Moszkvába, végül pedig újra Prágába kíván repülni... Csak rá kell kérdezni s Gábriel készségesen válaszol. Ehhez azonban lássunk egy konkrétabb példát. Előfordulhat, hogy a külkereskedelmi vál­lalataink egyike — mondjuk — Brazíliából kap táviratot, miszerint a korábban jelzett adásvételi szerződés részleteinek megtár­gyalásához a csehszlovák fél üzletkötőjének sürgős jelenlétére is szükség van. Gabriela Šturmová, a Csehszlovák Légi­­forgalmi Társaság bratislavai, belföldi repü­lőjegyeket árusító irodájának vezetője egy képernyővel ellátott, írógéphez hasonlító be­rendezéshez ül, és a billentyűk segítségével bejelenti a kompjuternek, hogy még mára kivételesen (azért kivételesen, mert a külföldi menetjegyeket külön jegyiroda biztosítja) egy Rio de Janeiróba szóló menetjegyre lenne szüksége. A zöldesszürke képernyőn a riporter számára ugyan érthetetlennek tűnő adatok, számok, kódjelek sokasága jelenik meg, de a szakember játszva eligazodik mindezen. íme: délelőtt 10.55-kor indul az Air France repülőgépe Prágából Párizsba, onnan 14.15-kor lehet a BEA angol légi társasággal tovább repülni Londonba s az angol fővárosból ugyanez a társaság szállíta­ná emberünket egészen a kívánt célba. A képernyőn emellett az időeltolódásra vonat­kozó adatok is megjelennek: a közép-euró­pai nyári időszámítás szerint másnap reggel hatkor; helyi, riói idő szerint éjjel 23 órakor landolna a Londonból érkezett repülőgép brazil földön. Šturmová asszony vidáman rám pillant: — Nos, könyvelhetem a jegyet, vagy töröl­jem ?! Mert ha elkönyvelem, akkor Párizsban, Londonban, de még Rióban is a Csehszlová­kiából érkező utast fogják keresni a légikis­asszonyok ... Mit tagadjam, bármennyire is fájó szívvel, de töröltettem a pillanatok alatt kapott bra­zíliai repülőjegyet. Egy laikus joggal gondolhatná, hogy egy ilyen, az egész földkerekséggel kapcsolatot tartó gépnek a méreteiben is nagynak kell lennie. A valóságban azonban — az említett képernyős „írógépeken" kívül —, alig néhány kisebb műszaki berendezés biztosítja a Gáb­riel zavartalan üzemelését. Hazánkban Prá­gában, Brnóban, Bratislavában, Ostraván és Kassán (Košice) lehet repülőjegyet vásárolni ezzel a korszerű eljárással; de a Csehszlovák MIKLÓSI PÉTER ük, különben órák alatt leírhatatlan káosszá változna a jegyeladás és a tényleges légi forgalom precizitást és pontosságot igénylő rendszere. Ezt a fontos feladatot egy külön­álló nemzetközi szervezet: A SITA látja el, amelynek hazánk 1958 óta a tagja. A Cseh­szlovák Légiforgalmi Társaság ennek kereté­ben kapcsolódott be a gépi jegyárusítás nemzetközi rendszerébe. A Gábriel-hálózat központja az USA-ban, Atlanta városában van. A kívülállók közül sokan vannak, akik nem hisznek abban, hogy Bratislava vagy Prága és a messzi Atlanta között minden simán, zökkenőmentesen menjen. Nos, a valóságban ez a távolsági kábelrendszer sokkal megbízhatóbban s kisebb hibaszáza­lékkal működik, mint — mondjuk — a Bratis­lava és Kassa közötti géptávíró-vonal. A Gábriel egy előre kidolgozott és a köz­pont elektronikus számítógépébe betáplált program szerint dolgozik. Innen előre meg­szabott kódjelek segítségével lehet „kikérni" egy-egy repülőjegyet. A hazai járatokra ép­pen úgy, mint a külföldiekre. Ezért minden esetben az illetékes kódjel megadásával kez­dődik a gép és a jegyirodái alkalmazott „párbeszéde". Fontos tudnivaló, hogy a Gábriel sohasem téved, viszont azonnal fi­gyelmezteti partnerét, ha az esetleg rosszul, pontatlanul kérdezett vagy könyvelt valamit. Gábriel-rendszer bevezetése óta ugyanis nemcsak a jegyeladás lett rugalmasabb, de emelkedett az egyes járatok kihasználtsága is. Erre is hadd mondjak egy példát: sokszor előfordul, hogy a gép már nem tud — mondjuk — a Bratislavából reggel 6.15-kor induló prágai repülőre jegyet biztosítani. A nemleges válasz közlése mellett azonban rögtön azt is jelzi, hogy a további menet­­rendszerű járatokon mennyi szabad hely van még, hiszen sok az olyan utas, akinek egyéni vagy hivatalos teendőinek elintézésére nem kell percnyi pontossággal a fővárosba érkez­nie ... Végül még egy érdekességről kell szól­nom. Gábriel nemcsak nyilvántartja s a jegy­bankba érkezett igénylések alapján kiadja a menetjegyeket, de valami olyasmire is képes, amin talán még Sherlock Holmes is elcso­dálkozna : napokkal később, betű- és időren­di sorrendben is megmondja, hogy melyik járaton hány utas utazott! Kell-e, elképzelhető-e ennél pontosabb nyilvántartás a mindig keresett, télen-nyáron kevésnek tűnő repülőjegyekről? Aligha. Ezért ha repülöútjaink során az időjárásért felelős égiekre nem is, de a földi Gábrielre mindenképpen rábízhatjuk magunkat. Gyökeres György felvételei 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom