A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-06 / 36. szám
rikában már az 1830-as években a vad prériket vasúti vágányok szelték keresztül. A vasút azután az USA-ban döntő módon járult hozzá a fiatal állam gyors ütemű fejlődéséhez, majd ezen keresztül világhatalmi pozíciójának a kibontakozásához. Oroszországban 1836-ban a Pétervár és Carszkoje Szelő közötti 27 km-es vonalon indult el az első gözvasút. A Moszkva és Szentpétervár közötti 700 km-es vasúti vo-Föld vasúthálózata már 907 121 km-t tett ki. Európában a leghosszabb vasúthálózattal 56 477 km-rel a Német Birodalom rendelkezett, utána Oroszország következett 45 006 km-rel. Dél-Amerika 54 796 km, Ázsia 81 421 km-rel rendelkezett. Az akkori Perzsiában (a mai Iránban) mindössze 54 km-en közlekedett vonat, a mai 5000 km-rel szemben. Ma 1 millió 280 ezer kilométer a Föld vasutainak a hossza, s ebből A vasút múltja és jövője Újra győz dédapáink technikai forradalma? A világ érdeklődésének és gondjainak középpontja napjainkban az energiaválság és az olajprobléma. Mindkettő a világ közlekedési és szállítási feladataira döntő súllyal nehezedik, főleg amióta a gépjármüvek és a repülőgépek e két ágazatban a vasutat régi szerepéből kimozdították. A második világháborút követő évtizedekben a vasutak világszerte sorvadásnak indultak, a kutak egyre bővebb sugárban ontották az olajat, amit végül is el kellett adni. Az olaj mint üzema nyag hihetetlen olcsó volt, s a gépjármüvek óriási konkurrenciát támasztottak a vasútnak. Ma, az olaj árának folytonosan emelkedő magas szintje — és politikai okok — miatt a széntermelés újra kifizetődővé vált, s az olaj helyett a szénnel előállított villamos energia lépett előtérbe. Ezzel lényegében megkezdődött a vasút újjászületése. Nemcsak a XIX. század szenzációja, de a XX. századba is átnyúló és az emberiség haladását szolgáló esemény a vasút megje lenése. A legizgalmasabb regény, amelyet az ember technikai történelme folyamán irt. A gőzvontatású vasút megszületésének a dátuma körül kétféle vélemény uralkodik. Az egyik szerint a vasút igazi születésnapja 1825. szeptember 25, mert ekkor indult el Stockton és Darlington között először olyan gőzüzemű vonat, amely már személyeket is szállított. Ám ez a vonat még csak afféle bemutató próbajárat volt, a menetrendszerű forgalom Liverpool és Manchester között 1830-ban indult meg, óránként 20 km-es sebességgel. Az a húsz km akkor az emberi ség életére, majd a jövőjére forradalmi ha tást fejtett ki. A vasút gyors elterjedése Watt gőzgépére Stephenson tette fel a koronát, amikor sikerült a síneken mozgó gőzgépet feltalálnia. Találmányával az emberiséget óriási arányú gyors fejlődés útján indította el. A vasúti személy- és teherszállítás új távlatokat nyitott meg. Angliában a vasút nagy sikert aratott, s ennek nyomán a világ minden civilizált területén megindult a vasútépítés. A vasúti sínek nyomtávát Stephenson 1435 mm-ben állapította meg, s ez a méret az európai vasutakon a mai napig érvényes. A vasút történelme folyamán sokszor és sokan feltették a kérdést, hogy miként jutott Stephenson ehhez a nem kerekszámú mérethez. A vasút feltalálója az angliai lovas postakocsik keréktávőlságát vette át, amely viszont egészen a római birodalomig vezetett vissza. Amikor ugyanis a római légiók megszállták Britanniát, Július Caesar rendeletileg írta elő, hogy milyen keréktávolságúak legyenek a meghódított tartományban a katonai járművek. Ez a távolság pedig éppen 1435 mm volt. „Tempora mutantur..." — mondja a régi római közmondás, ám úgy látszik, hogy minden változik, csak a méret nem. Vasútépítési láz öntötte el a Földet. Ame-A gozmozdony es a ló versenye Amerikában 1830-ban A muzeumvasut és egy modern szerelvény találkozik Panorama etkezokocsi az amerikai Union Pacific vasúton nal 1851-ben nyílt meg, a Stephensonétól eltérő, 1524 mm-es nyomtávval, ami azóta is általános a Szovjetunióban. Magyarországon az első gözvasút 1846. július 15-én indult meg Pest és Vác között. Ezt megelőzően 1838-ban kezdte meg az építkezést az Első Magyar Pozsony—Nagyszombati Vasúttársaság, amely Nagyszombatba kívánt vasúti összeköttetést létesíteni. A vonalat 1846. június 3-án nyitották meg, de az eredeti tervtől eltérően nem gözhanem lóvontatással. Ezt a vonalat még 1846 novemberében Szeredig meghosszabbították, gözüzemre 1872-ben állították át. Az új közlekedési eszközt elterjedésében semmiféle erő nem állíthatta meg. Az emberek, népek, országok egymáshoz közeledését, kölcsönös megismerését, a kultúra terjedését szolgálta és szolgálja mind a mai napig. Nagy távolságok kényelmesen, olcsón, az időjárástól függetlenül gyorsan.elérhetők lettek. A XIX. század végére az egész a Szovjetunió egymaga 140 ezer km-rel részesedik. A repülőgép és az autó nem pótolja a vasutat Az 1950—60-as években világszerte meghúzták a lélekharangot a vasút felett. A közlekedésben a repülőgép s a közúti járművek törtek előre. Ezek igyekeztek elragadni a vasút tradicionális elsőségét. Azt állították a motorizáció hívei, hogy a vasút korszerűtlen, pályához kötött, gazdaságtalan, s a jövő a gépkocsié és a légi közlekedésé. Kezdetben, amíg nem milliókat kellett gyorsan szállítani, úgy látszott, hogy ez az érv helytálló — de a vasút mégsem adta meg magát. A valóban korszerűtlen gőzmozdonyokat villany- és dízelmozdonyok váltották fel fokozatosan. Időközben bebizonyosodott az is, hogy a biztonságos és olcsó tömegközlekedést, a nagy mennyiségű és nagy terjedelmű áruszállítást ma is csak a vasút képes jól ellátni. A személyszállításnál már nem ilyen egyértelmű a helyzet. E téren hullámvölgyek és hullámhegyek váltogatták egymást. A hullámvölgyek természetesen nem azt jelentették, hogy a vonatok netán üresen futottak. Azok akkor is, most is éppoly zsúfoltak, mint korábban. Az okot a felfokozott motorizációban és a népesség szaporodásában kell keresni. Egyre több ember vált autótulajdonossá, s ezek a saját gépkocsijukon utaztak. Tehát az emberiség és a gépkocsik számának rohamos emelkedése idézte elő valójában csak a statisztikailag rögzített jelenséget. A vasút ma is változatlanul a turisták millióit szállítja, szinte maximális kihasználtsággal. Az idegenforgalmi prognózisok nemigen igazodnak a világpolitikai válságokhoz, és a turistaforgalom további emelkedését jelzik. Ez az emelkedés azonban a mai olajválságos helyzetben kétféle alternatívát jelent a vasút számára. Amennyiben az olajárak ismét a normális szintre szállnak, az autótulajdonosok száma emelkedni fog, és így a turistaforgalom egy része a gépjárművekre helyeződik át. Ám éppen ezen emelkedés miatt bekövetkezik a közutak telítettsége, amikor az utakon és a sztrádákon autóval utazni kínszenvedés lesz. Ekkor a kocsitulajdonosok nagy tömege újra vonatra száll, amelyet pályáján nem gátol semmiféle forgalmi dugó. A vasút tehát ismét hullámhegyre ér. De hasonló folyamat fog lezajlani a magas olajárak esetében is. A drágább üzemanyag egyre több eddig autón utazót fog a vasút felé terelni, tehát a vasút jövője mindkét alternatíva érvényesülése esetén biztosított. A vasút jelen korunkban az állandó megújulás folyamatában van és a tömegközlekedésnek, a turizmusnak nélkülözhetetlen és megbízható kiszolgálója. Százötven évével talán matuzsálemkorú, de mégsem vénül ki, egyre fiatalodik. Persze az a régi korszak, amikor a kormos, izzadó fűtő lapátja és a masiniszta szakértelme biztosította a vonat haladását, már végleg a múlté. A gőzvasút muzeális emlékké vált, s a régi gőzmozdonyokból egy-egy példányt Európa számos helyén valóban múzeumban őriznek. A mai nemzedék már csak a nagyszülők elbeszéléseiből hallott arról, hogy valamikor az állomásokon, a várótermekben nem hangszórók, hanem helyiségről helyiségre járó portás közölte harsány hangon az utasokkal a vonatok indulását és érkezését. Hát igen! Ez már valóban a múlt! Azidőben utasétkeztetö szolgálat sem létezett a vonatokon, étkezőkocsi csak a gyorsvonatok kiváltsága volt a Nemzetközi Wagon Lits Étkeztető és Hálókocsi Társaság kezelésében. A vonatokat az állomásokon a helyi resti pincérei fogadták, végigszáguldva a 5—10 percet időző vonat mellett, s tálcákon sört, bort, forró virslit kínáltak a.szomjas vagy éhes utasoknak. Élelmes gyerekek friss vizet árultak fillérekért a szerényebb pénztárcájú utasoknak. És így is jó volt; izgalmas és érdekes az utazás! Nevezetes vasútállomás volt az első világháború előtti Magyarországon Érsekújvár, ahol éjjel-nappal cigányzene fogadta a befutó vonatokat. A világ nevezetes vasútjai A XX. század első évtizedeiben folytatódott a vasútvonalak építése Európában és az egész világon: a második világháború kitörésekor a sínhálózat hossza már jóval az egymillió km felett járt. Pontos adatot erről a korszakról adni nem lehet, mert sok titkos stratégiai vasútvonal is épült, mintegy a háború kitörésének az előjeleként. Legendás hímévre tett szert a Moszkva és Vlagyivosztok között közlekedő, közel 9400 km vonalhosszúságú Transzszibériai vasút, a 4461 km-es kanadai Pacific vasút, a Kelet- Kínai Vasutak, amely már néhány háborús konfliktus forrása volt, továbbá a valamennyi között a legnagyobb műszaki követelményeket igénylő perui Andok-vasút, amely Limából Oroyába vezet és közben 4816 m tengerszint feletti magasságra kapaszkodik fel. A világ legexkluzívabb és legromantikusabb vonata a Párizs—Velence—Trieszt— Zágráb—Szófia—Konstantinápoly vonalon csaknem száz évig közlekedő Grand Orient Expressz volt. Első útjára 1883. június 5-én indult a párizsi Lyoni-pályaudvarról s utolsó útját 1977. május 19-én tette meg. Valamikor a „vonatok királya, királyok vonata" néven emlegették a csupa háló- és étkezökocsiból álló nemzetközi luxusszerelvényt. A világon most végighömpölygő nosztalgiahullám elérte a vasutat is és feltámasztotta a Grand Orient Expresszt. Egy svájci utazási iroda újította fel a részben módosított járatot. amely Zürichből indul Konstantinápolyba, ahová három nap alatt ér el. A vonaton minden ugyanolyan, mint régen volt, de ennek ellenére ez már mégsem az igazi! A második világháborús pusztítások helyreállítása után a különböző államokban napjainkban is állandóan folyik a vasútépítés. így a Szovjetunióban most épül a 3150km-re tervezett Bajkál—Amur vasút, de Kínában és Afrikában is újabb és újabb vasutak épülnek. Az első gőzvontatású mozdony Angliában indult el, és most is Anglia az első, ahol teljesen kivonták a forgalomból a gőzmozdonyt. Mint az emberiség életének lüktető érhálózata, úgy szelik keresztül-kasul a Földet az acélsínek millió kilométerei. A vasút létezése során megszámlálhatatlan áldásban részesítette az emberiséget, de rengeteg erőszak és vér is tapad hozzá. A vasútépítés a kapitalisták legnagyobb üzleteinek az egyike volt az egész világon, s a vállalkozók nem kímélték munkásaik életét. A nagy vasútvonalak mentén sok ezer vasútépítő munkás csontjai porladnak, de a háborúkban is megszedték a maguk emberáldozat-vámját a valamennyi irányban szertefutó sínek. KELENVÁRY JÁNOS 18
