A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-09 / 32. szám
nil u 44, (Arcképvázlat Blaškovics Józsefről) lógiai szemináriumot, Rákos Péterrel közö sen a magyar szemináriumot, részt vesz a prágai Magyar Kultúra megszervezésében Huszonhat éven keresztül a prágai Magyar Kultúra keretében működő magyar nyelvkur zusok igazgatója. E negyedszázad alatt mintegy tizenkétezren mélyedtek el a magyar nyelv tanulásában. Három és fél évtizeden keresztül a Károly Egyetem Turkológiái Inté zetének igazgatója, miközben rendkívül szé les körű tudományos tevékenységet folytat Kutatásainak alapját az oszmán-török diplo máciai levelezés képezi, hazai és külföldi szaklapokban a kevéssé ismert török levéltá ri anyagokat dolgozza fel, melyek legtöbbje a felfedezés erejével hatott. Modem török iro dalomtörténete az utóbbi száz év egyik leg sikerültebb ilyen jellegű műve, melyet több nyelvre lefordítottak, Európában és Ameriká ban több egyetemen tankönyvként használ ják. Hungarisztikai tevékenységén belül há rom magyar nyelvkönyvet és konverzációs kézikönyvet írt, amelyeket hazánkon kívül Lengyelországban, a német nyelvű országok ban és az Egyesült Államokban is tankönyv ként használnak. Természetesen ott van minden jelentős A torok szultán levele I. Rákóczi György erdélyi le/edelemnek a kassai adó (királyság) ügyében Elképzelhető, hogy egy világhírű tudóst, akinek több évtized alatt tizenhat országban adták ki müveit, be kelljen mutatni szűkebb hazájában? A hihetetlennek tűnő kérdésre (sokéves tapasztalat mondatja ezt velem) csaknem egyértelmű igennel lehet válaszolni. A Komárom melletti kis faluban, (melyen született dr. Blaskovics József munkásságának megismerésével és ismertetésével nagy adósa hazai magyar szellemi életünk a kiváló turkológusnak. Csehszlovákiai magyar lapokban cikkei nem jelennek meg, könyvkiadónk (eddig) nem publikálta műveit. Pedig lenne miből válogatni: a közelmúltban hetvenedik életévét ünneplő tudós kétszáztizénkét tudományos művet publikált, amelyek közül több a turkológiái kutatások alapművének számít. Hosszú út vezetett a csallóközi kis faluból a prágai egyetemi katedráig, a világhírig. Először gyermekkorában, szántás közben találkozott az ekevas nyomán felszínre került avar és török tárgyi emlékekkel, amelyek osztatlan kíváncsiságot keltettek benne.Nagyapja nemcsak az általa ismert, törökökre utaló mondákkal, történetekkel szórakoztatta őt, de különösen azzal keltette fel a kisfiú érdeklődését, hogy saját családjuk is török eredetű. Bár egyre élénkebb érdeklődést tanúsított a turkológia iránt, a népiskola befejezése után a szegény sorban élő Bias kovics József ősei mesterségét volt kényte len választani: kovácsnak tanult. A komáro mi gimnáziumba mégiscsak sikerült bejut nia, módos szülök gyermekeit tanítva keritet te elő a tanuláshoz szükséges pénzt. A tanítóképző elvégzése után az alsónyárasdi. majd a csallóközi vámosújfalusi népiskola tanítója, több mint egy évtizedig, miközben török könyveket és folyóiratokat olvas, sza bad idejét turkológiái kutatásoknak szenteli A szegedi pedagógiai főiskola elvégzése után beiratkozik a budapesti egyetemre, ahol a kor kiváló turkológusai, Germanus Gyula, Németh Gyula és Fekete Lajos elő adásait hallgatja. Eközben török irodalmi alkotásokat és leveleket fordít. Törökországban csak az első világháború után vezették be a latin ábécét, azelőtt az arabhoz hasonló ún. divánnal írtak, amely csupán mássalhangzókat használ. Elképzel hető, hogy milyen nehézségekbe ütközik egy olyan szöveg olvasása, amelyből kihagyták a magánhangzókat. Egy-egy ilyen betüegyüttesnek néha húsz-harminc megfejtése is lehet, ezek közül csupán egy illik a szövegbe. Azonban csak a levelek kisebbik részét írták a törökök ilyen „olvasható" módon, legtöbb iratot titkosírással, ún. siyokáttal készítettek. Évtizedekig nem sikerült megfejteni a titkot, mígnem Fekete professzor magyar turkológus kiderítette, s a „kulcsot" tanítványának, Blaskovics Józsefnek is átadta. A felszabadulás után a bratislavai Egyetemi Könyvtár alkalmazottja, ahol a régi török kéziratokat katalogizálja (Arabischen, türkischen und persische Handschriften der Universität bibliothek in Bratislava címmel jelent meg ez a munka). Doktorátusát 1950-ben szerzi a prágai Károly Egyetemen a Kassa város török megszállása történetét és az 1644—1686 közötti időszakból származó kassai és erdélyi török adóleveleket feldolgozó dimutációjával. Ugyanabban az évben megalapítja a Károly Egyetem a turko-1648-ból turkológiái kongresszuson, több tucat előadói körúton vesz részt, hosszú éveken keresztül egy sor európai egyetem vendégprofesszora, szinte minden európai fővárosban tart előadást. Nagy jelentőségű és gazdag munkásságát szerte a világon elismeréssel fogadják: a Török Tudományos Akadémia dísztagjává választja, tagja a csehszlovák és a román orientalisztikai társaságnak. 1975- ben a Török Köztársaság díszoklevelével tüntetik ki. Tiszteletet ébresztő e hatalmas munkásság fél évszázadnyi idő alatt. De dr. Blaskovics Józsefnek arra is marad ideje, hogy a prágai rádióban turkológiái előadásokat tartson, magyar nyelvkurzusokat vezessen, szépirodalmi alkotásokat fordítson. Tíz kötetre rúg irodalmi fordításainak száma, Tóth Tiborral és Dénes Györggyel együtt ö ültette át magyarra Názim Hikrrtet verseit, valamint Szabahattin Ali törők író Mocsárláz című elbeszéléskötetét. A most hetvenéves dr. Blaskovics József néhány évvel ezelőtt nyugdíjba vonult. Ez számára csak annyi változást hozott, hogy azóta teljesen kutatásainak szentelheti idejét. Arra a kérdésre, hogy mit tekint főmüvének, habozás nélkül felel: amin most dolgozom. Korántsem tűnik ez szónoki fogásnak, amikor elárulja: a magyar Ösgesztát fordítja törökről magyarra. E páratlanul értékes és a magyar őstörténetet feldolgozó kódex többször eltűnt és felbukkant. Valószínűleg a tizenegyedik század végén kezdték írni, az utolsó bejegyzés a mohácsi csatáról szól, tehát az 1526. évből származik. A latin nyelvű irat forrásmunkának tekinthető, mivel elsőként rögzítették benne a magyarság őstörténetét, hiedelmeit, mondavilágát a tizedik századig, mindazt, amit a későbbi krónikák is tartalmaznak. Az eredet-mondát éppúgy tartalmazza, mint a kettős honfoglalás leírását, valamint azállamalapitás és a feudalizmus kialakulását. A krónika 1541 -ben, Székesfehérvár elfoglalásakor került török kézbe. Mint ismeretes, a Korán előírásai szerint minden „hitetlen" irat máglyára való, így az Ösgesztát is ez a sors fenyegette. Élete kockáztatásával (a hitetlen iratok rejtegetéséért halálbüntetés járt), mentette meg Terdzsüman Mahmud, I. Szulejmán tolmácsa és íródeákja, aki Tarih-i üngürüsz (Magyarok története) címmel fordította le törökre. A titkosírással készült krónika eddig kiderítetlen, módon került az isztambuli levéltárba, ahol elsőként Vámbéry Ármin bukkant rá törökországi útja során és hozta el Magyarországra. Részleges fordítás ugyan készült róla, de nem keltett különösebb feltűnést, mivel sokan kételkedtek a mű eredetiségében; a kézirat aztán újra eltűnt, az ügy feledésbe merült. A közelmúltban dr. Blaskovics Józsefnek sikerült Törökországban az eredeti példányra rábukkannia, saját költségén fotókópiákat készíttetett róla, majd fordítani kezdte. A fordítás híre futótűzként terjedt el, levelek százaival kezdték ostromolni turkológusok, hungarológusok, írók a világ minden tájáról. Az Ősgeszta fordítása az utóbbi évtizedek legnagyobb magyar tudományos szenzációját ígéri. Magyarországon is több cikk és tanulmány jelent meg róla, legutoljára a dr. Blaskovics József fordítása nyomán Grandpierre K. Endre publikált egy hosszabb tanulmányt a Kortárs 1979. évi 12. számában A csodaszarvas monda új változatai egy latinból törökre fordított magyar Ősgesztában címmel. Dr. Blaskovics József lelkesen beszél az Ősgeszta jelentőségéről, a fordítás nehézségeiről és izgalmáról, sorba mutatja a tekintélyes mennyiségű irattömeg fotókópiáit. Két-három évnyi munka e hatalmas anyag feldolgozása. Kérdésemre, hogy mikor jelenik meg könyv alakban, felvonja a szemöldökét: „Erre nem tudok felelni." Nem leplezhetem meglepetésemet. Lehetséges, hogy az Ősgeszta magyar változata kéziratban fog kallódni? Blaskovics József ugyanis magánszorgalomból, megbízás és szerződés nélkül fordítja, mivel a legilletékesebbek, a Tudományos Akadémia és a könyvkiadók részéről még nem nyilvánult meg kellő érdeklődés a kiadás kérdésében. Természetesen magyar nyelvű kiadásra gondol; az Ősgeszta más nyelven is feltűnést kelthetne, de csakis magyarul menne szenzációszámba, érthető okok miatt. Hauser Arnold esete jut eszembe, aki bár világhírű tudós volt, a legnagyobb világnyelveken megjelent könyveinek millióit vásárolták, de magyarul csak nem adták ki. A művészettörténet filozófiája című könyvét is csehül olvastam (tavaly végre anyanyelvén is kiadták, amely egy életmű-sorozat első darabja). Dr. Blaskovics József munkáinak nagy része a törökül, angolul, oroszul, németül tudó olvasók számára hozzáférhető, néhány könyve cseh és szlovák nyelven is megjelent. Prágai látogatásom után első utam a Madách Könyvkiadóba vezetett, ahol őszinte érdeklődést tapasztaltam dr. Blaskovics József munkássága iránt, úgy tűnik tehát, hogy az ügy elmozdul a holtpontról: remélhetőleg hamarosan szerződést kötnek az Ősgeszta kiadására. Minden bizonnyal e mü megjelenése a könyvpiac egyik szenzációja lesz. Remélhetőleg hamarosan több müvét is lefordítják a szerző anyanyelvére, törlesztve valamit az adósságból. Csak mi gazdagodunk általa. OZOGANY ERNŐ
