A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-10-11 / 41. szám

bizottsága és a Járási Népművelési Központ kezdeményezésére megalakult a Bodrogközi Táncegyüttes. Az együttes megalakulása óta, rendszeres szereplője a járási és országos CSEMADOK-rendezvényeknek. További fel­lendülést jelent e téren, a Nagykaposon megalakult Komócsa táncegyüttes. Mindkét együttesünk eredeti népi szokásokat, hagyo­mányokat dolgoz fel és tolmácsol a közön­ségnek. Népi hagyományaink, népszokása­ink ápolásában érdemes munkásságot fejte­nek ki folklórcsoportjaink. Ezek a legfiata­labb együttesek a járás területén: mindössze két-hároméves múltra tekintenek vissza. A felgyújtott anyag, amit közönség elé visznek, annál régibb. Műsorukon lakodalmi, húsvéti, karácsonyi, István-napi, szüreti és fonóbeli szokások szerepelnek. Ilyen csoport működik Szirénfalván, Kisgéresen, Nagykövesden, Kiskövesden, Ladmócon, és Bodrogszente­­sen. Sikeresen szerepeltek tavaly a zselízi Országos Népművészeti Fesztiválon, ahol a folklórműsorban a Bodrogköz és az Ung vidéke szokásait, hagyományait mutatták be. A szirénfalvi, a kis- és a nagykövesdi folklór­csoport az idei „Tavaszi szél" ... népdalver­senyen is sikeresen szerepelt. Népművészeti csoportjaink vágya és kí­vánsága, hogy minél gyakrabban és nagyobb közönség előtt mutathassák be tudásuk leg­javát. Ennek egyik lehetősége a járási és körzeti dal- és táncünnepélyeken való sze­replés. Kezdetben a dal- és táncünnepélyek megtartása volt rendszeres, s ezeknek in­kább majális-jellegük volt. Az ötvenes évek­ben gyakrabban rendeztek körzeti, vagy helyi jellegű dal- és táncünnepélyt Királyhelme­­cen, Nagykaposon, Kistárkányban, Bodrog­­szerdahelyen. A járási és körzeti ünnepségek a hatvanas évek kezdetétől váltak rendsze­ressé. A sort itt is Kistárkány, Nagykapos és Királyhelmec indítja, majd a Latorca-parti rendezvény, a szirénfalvi CSEMADOK-nap, a kisgéresi szüreti ünnepség folytatja. 1962- től kerül rendszeresen megrendezésre Borsi­ban a Békeünnepség, majd 1969-töl Kapos­­kelecsény egy újabb rendezvénysorozat szín­helye. Mindkettő járási szintű rendezvény, és a felsoroltak közül már csak ezek maradtak meg. Hogy miért maradt el a többi? Nehéz rá választ adni, pedig Királyhelmecen, Nagy­kaposon, Bodrogszerdahelyen jobb, korsze­rűbb szabadtéri színpadok vannak, mint Bor­siban és Kaposkelecsényben. Érdektelen­ség? Talán. Persze az utóbbi időben ez már Borsiról is elmondható. Rendezvényeink mű­soráról egyöntetűen megállapíthatjuk, hogy színvonaluk évről évre emelkedik, a csopor­tok valóban tudásuk legjavát nyújtják. A szereplésekre való felkészüléshez na­gyon sok mindenre van szükség. Ezt valaki­nek, vagy valakiknek irányítaniuk, szervezni­ük kell, ami rendszerint a helyi szervezetek vezetőinek a dolga. Aktív népművelési mun­ka és amatőr művészeti tevékenység ott képzelhető el, ahol szilárd, rendszeres szer­vezeti élet folyik. Szervezeteink nagy része tudatában van ennek. Megmutatkozik ez a csoportok színvonalán, munkájuk rendsze­rességén, a népművelési akciók folyamatos­ságán. A jövőre nézve az a célunk, hogy legjobb hagyományainkra és tapasztalatainkra tá­maszkodva keressük azt az utat, amelyen haladva még vonzóbbá, hatékonyabbá, sőt nélkülözhetetlenné tehetjük a mindennapi közművelődési tevékenységet. Az új munka­formák keresése mellett bővíteni kívánjuk eddigi tevékenységünket, hogy minél többen találják meg szövetségünkben az önmegva­lósítás lehetőségét és az ebből származó örömet. RIPCSU RUDOLF MOLNÁR JÁNOS felvételei HÁROM ÉVTIZED Kassán, (Košice) s a kassai járásban a CSE­­MADOK munkája az első percektől, az indu­lástól kezdve az élet minden területére kiter­jedt. Helyi szervezeteink nem csupán kultu­rális tevékenységet fejtettek ki, nem csupán hagyományokat élesztettek és ápoltak, de tevékenyen kivették részüket a szocialista társadalmi rend megteremtésének minden mozzanatából. Az elmúlt három évtized alatt nemcsak a CSEMADOK életében, de az egész köztársa­ság nemzeteinek és nemzetiségeinek az éle­tében is rendkívül jelentős változások men­tek végbe. Mindaz, amit most számba vehe­tünk, nem lett önmagától. Száz és száz önkéntes tisztségviselő munkájának, önfelál­dozásának, szorgalmának és szakmai felké­szültségének eredményeit és értékeit foglalja össze. Itt Kassán, a kassai járásban, s az egykori szepsi járásban 1950-ben alakult meg a CSEMADOK kerületi és járási bizottsága. Kassán helyi szervezet is alakult, amely a JB keretében fejtette ki tevékenységét. A CSE­MADOK kassai városi szervezete a kezdeti időkben fö feladatának a műkedvelő színját­szás felkarolását tartotta. Nyilván nem vélet­lenül. Elég felidézni Kassa színjátszásunkban betöltött történelmi szerepét, s kézenfekvő a válasz arra, hogy miért éppen ezzel kezdő­dött a CSEMADOK helyi szervezetének a tevékenysége, s hogy éveken keresztül miért éppen a színjátszás dominált munkájában. Az évek során több mint húsz egész estét betöltő drámai művet mutattak be, s több, mint harminc esztrádmüsort adtak elő. Szin­te egész Kelet-Szlovákiát bejárták, sőt a Csallóközben is szerepeltek. 1954-ben ala­kult meg az Új Nemzedék népművészeti együttes, amelynek sikerei a hatvanas évek­ben teljesedtek ki. Sok és megérdemelt or­szágos sikert tudhat magáénak az egykori Új Nemzedék irodalmi színpad is. 1969-ben a CSEMADOK-on belül átszer­vezések történtek. Ekkor alakult meg Kassán a városi bizottság titkársága, s a CSEMA­DOK tevékenysége ettől kezdve négy körzeti helyi szervezetben folytatódott. A 'CSEMA­DOK vb tevékenységének második szakaszá­ra jellemző a népművelői tevékenység. Szép sikereket ért el Havasi József vezetésével a Csermely kórus, amely 1978-ban elnyerte a galántai Kodály Napok fődiját. Hasonló, ha nem nagyobb sikereket tudhat magáénak Gágyor Péter rendezői munkásságának kö­szönhetően az immár több hazai és nemzet­közi sikert aratott Szép Szó irodalmi színpad. A hetvenes években újjászervezett Új Nem­zedék népművészeti együttes is sikeresen szerepelt több országos rendezvényen, saj­nos mostanában keveset hallat magáról. .. A CSEMADOK JB jelenleg 33 helyi szerve­zet tevékenységét irányítja. Ezek a helyi szer­vezetek sokrétű és sokirányú munkát fejtet­tek ki az elmúlt három évtized alatt. A CSEMADOK helyi szervezeteiben a Kassa-vi­­déki járásban legkorábban Szinán, Szepsi­­ben. Nagyidán, Jászón, Somodiban, Jáno­­kon, Komárócon, Buzitán és Perényben ala­kultak népitánccsoportok. A helyi szervezet és a tánccsoport vezetőit dicséri az a tény, hogy ma is tevékenykedik a szinai Rozma­ring, s Nagyidán az llosvay népművészeti együttes. Ahogy Kassán, a kassai járásban is fellendült a műkedvelő színjátszó mozgalom. Az első műkedvelő együttesek Szepsiben, Tornán, Jászón, Tornaújfaluban, Szinán és Nagyidán alakultak. A kassai járásban ma mintegy hatvan különböző csoport, énekkar, éneklőcsoport tevékenykedik rendszeresen. Népművészeti rendezvényeink közül kiemelkedő helyet fog­lal el a somodi Dal- és Táncünnepély, amely több mint negyedszázados hagyományra te­kint vissza. Ezenkívül Tornaújfaluban, Alsó­láncon és Nagyidán rendezünk és szerve­zünk évente hasonló jellegű találkozókat. Ha a népművészeti tevékenységet vesszük számba, szólnunk kell éneklöcsoportjaink, mindenekelőtt a szesztai. a zsarnói, a bodo­­lói, alsólánci, tornaújfalusi, hími és perényi csoportjaink országos sikereiről. Az éneklő­csoportok, népművészeti együttesek rend­szeres munkájának köszönhető, hogy együt­teseink és a nagyobb népművészeti műsora­ink az országos rendezvényeken sikerrel sze­repelnek. A zselízi Népművészeti Fesztiválon előbb az „írem írem, feji írem" című néprajzi összeállításért kaptak csoportjaink nagydi­jat; ezt követően két gyermekcsoportunk, a szepsi és a zsarnói megosztva nyerte el ugyanazt, míg az idén a nagyidai llosvai népművészeti együttesünket jutalmazta nagydijjal a bírálóbizottság. Népművészeti mozgalmunk erejét bizonyítja az idei „Tava­szi szél vizet áraszt" országos döntőjén elért második hely, amelyre a „Csereháti új ke­nyér" című kompozícióért jelölte csoportun­kat a döntő zsűrije. A harminc évvel ezelőtt újraszerveződött műkedvelő színjátszócsoportok munkáját je­lenleg Buzitán, Szepsiben, Péderben, Ájban, Tornán, Szesztán és Makrancon folytatják sikerrel együtteseink. Énekkari kultúránkat a több mint tizenöt éve együtt daloló szepsi vegyeskar, a buzitai, a tornai és a tornaújfalusi kórusok gazdagít­ják. Közülük a szepsi és a buzitai kórus bronzkoszorús minősítést kapott a galántai Kodály Napokon. A közösség kultúrát teremtő ereje mindig, s mindenhol megmutatkozik, ha a kiteljese­désre módot és lehetőséget biztosítanak számára. E lehetőség biztosítása révén a Kassa-vidéki járás CSEMADOK helyi szerve­zetei — a már említetteken kívül is — több országos sikert vívtak ki az évek során. A Jókai Napokon eddig a szepsi, a buzitai, a csécsi és a tornai színjátszók szerepeltek. Irodalmi színpadaink közül a szelsi „HAL" vívta ki magának a Jókai Napokon való részvétel jogát. Szép sikerrel szerepeltek ezen az országos rendezvényen vers- és prózamondóink is. A hetvenes években a maguk kategóriájában a Jókai Napok győz­tesei között Király Erika, Kocsor Ilona, Bartók Katalin, Dudás Judit és Zupkó Zsuzsa nevét olvashatjuk. A tornai báb- és gyermekszín­játszó csoport részt vett a Dunamenti Ta­vasz-on. A CSEMADOK JB-a nagy gondot fordított és fordít a népművelési tevékenységre is. Helyi szervezeteinkben számtalan politikai, jogi, irodalmi, helytörténeti, néprajzi, honis­mereti stb. előadást szerveztünk, amelyeken a hallgatók száma csak ezrekben mérhető. Megkülönböztetett helyet foglal el a JB munkájában Fábry Zoltán örökségének gon­dozása, ápolása és megismertetése. Fábry Zoltán, akit a CSEMADOK KB örökös elnöké­vé választott, olyan örökséget hagyott ránk, amelynek ébrentartása legsajátabb köteles­ségeink közé tartozik. Halála óta minden évben megrendezzük a Fábry Zoltán Irodalmi és Kulturális Napokat. Kezdetben járási ren­dezvényként szerveztük, az utóbbi években azonban bekapcsoltuk a rozsnyói és a tere­­besi járásokat is e munkába. Ma, ha nem is teljes egészében, de megközelítően eljutot­tunk oda, hogy e rendezvényt névadójához méltóvá tehettük. További feladatunk hosz­­szabb távra kidolgozni a Fábry Napok elvi és gyakorlati koncepcióját. E tekintetben érde­mes volna felmérni annak a lehetőségét, hogy a Fábry Napok keréteben mi módon lehetne megvalósítani a csehszlovákiai ma­gyar irodalom ünnepi hetét, vagy napjait. Népművelési munkánk az idei Nyári Művelő­dési Táborral gyarapodott; a CSEMADOK KB-a ugyanis az idén a mi járási bizottságun­kat bízta meg annak szervezésével és lebo­nyolításával. Az augusztus első felében lezaj­lott rendezvény — ha a kerékpártúra résztve­vőit is ide számítjuk — több mint ötszáz fiatal találkozott a somodi fürdőben. Kassa és a Kassa-vidéki járás gazdag ha­gyományokban. Kazinczy, Batsányi, Baráti Szabó Dávid. Szepsi Csombor Márton, llos­vai a távolabbi ősök; a közelebbiek a Kassai Munkás és a Fábry szerkesztette Az Út köré szerveződött baloldali haladó írók, publicis­ták első köztársaságbeli öröksége. Ezt az örökséget is a magunkénak valljuk és ápol­juk. Meg kell említeni, hogy Kassa ad otthont évek óta a CSEMADOK KB által rendezett oly nagy fontossággal bíró Kazinczy Nyelvműve­lő Napoknak. A múltat jelennel összekötő hagyományok folytatásaként a járási és a városi bizottság rendszeresen szervez irodal­mi esteket, író-olvasó találkozásokat is. Mindent összevetve, nyugodtan elmondhatjuk, hogy városunk és járásunk CSEMADOK tagsága — emberi és polgári kötelességein túl — önmagát gyarapítva és emelve több száz társadalmi és kulturális rendezvényt szervezett és valósított meg, amelyek minden tekintetben szocialista tár­sadalmunk célkitűzéseit voltak hivatottak szolgálni, segíteni és előbbrevinni. G.S. Prandl Sándor felvétele 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom