A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-13 / 50. szám
Bi légbe, hanem a csövek száján tüzes gömbök Imbolyognak. A mézszerű anyag csodálatosképpen engedelmeskedik. Az alkalmi látogatónak úgy tűnik, mintha a végső formát megadó sablónfa csak azért lenne a műhelyben, mert ezt már így szokták meg évek, évtizedek óta. Az üvegfúvók többségükben keménykötésü férfiak, hiszen valóban megerőltető feladat a pipák végén táncoló tüzes gömbökből kancsókat, különféle poharakat vagy csinos kupicákat formázni. Tényleg nem asszonynak való munka ez, ezért hát a lányok-asszonyok feladata csupán annyi itt, hogy a már kész, de még mindig több száz fokos üvegtárgyakat azbesztfogú villáikon behordják a „szárítókemencékbe”. Különösen kényes folyamat ez, mert az üveg lehűtésére nagyon kell vigyázni. Ha túl gyorsan hűi le, akkor megrepedezik a felülete; ha pedig túl lassan, úgy a színét változtatja meg. A hűtökemencékből aztán a csiszolóba kerülnek az üvegtárgyak, ahol először lepattintják róluk a „kapnit", utána fürge mozdulatokkal lecsiszolják az érdes-hegyes felületeket, majd a csomagolóba szállító szalagra kerül minden. Pavol DUNIK üzemvezető áll mellettem. — Vajon mi a legjellemzőbb az üvegfúvókra? — kérdem tőle. — Mindannyinak remek formaérzéke van. Nézze meg a mesterek poharait, amikből a sörüket isszák. Ilyen pohár, mint ez itt, csak egy van, mert az üvegfúvók maguk készítik el az ivópoharukat. Valamennyiük közös vonása, hogy sok folyadékot, naponta nyolc-tíz korsó sört vagy egyéb üdítőitalt fogyasztanak. Hiába, ott a kemenceajtók torkában, abban a hőségben dolgozni nem gyerekjáték. Precíz és szép munkát kell végezniük, hiszen üveggyárunk termékeinek hetvenöt százaléka kivitelre készül. És a csehszlovák üvegiparnak világszerte nagyszerű híre van! Tény: az üveggyárnak vállalnia és állnia kell a versenyt a nemzetközi piacon. És a gyártmányai iránt mutatkozó érdeklődés tanúsítja: ebben a versenyben egyre jelentősebb szerepet tölt be, hiszen termékei több mint félszáz országba jutnak el. Természetesen nemcsak a neves szállodák éttermeibe, meghitt hangulatú szórakozóhelyeire, hanem a külföldi megrendelők üzleteiből a vásárlók családi bárszekrényeibe is. Az emberek ma már felismerték az üvegtárgyak különféle típusainak hangulatteremtő erejét és lakásaikban élnek is ezzel a dekorációs lehetőséggel. Nem véletlen hát, hogy az üveggyárnak általam látott részlegén kevés modern automatagépet találni. Igaz, az üveggyártás automatizálásának nincs akadálya, de az efféle korszerűsítés, az üvegfúvók kiiktatása a gyártási folyamatból jellegtelenné tenné a készítményeket. Egyszóval: minden egyes darab puszta tömegcikké válna. Az üzemvezető is hasonló véleményen van: — Túlzott gépesítés esetén felesleges lenne a kemencék mellett dolgozó üvegfúvók formaérzéke, ízlése, szaktudása — mondja határozottan. — Csak így, fúvócsővel a kezében marad meg mindegyikük annak, amivé hosszú esztendők során fejlődött. A szakma, az üvegfúvás mesterének. 13 ____________________________________________-
