A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-13 / 50. szám
Ez a felvétel Moszkva központjában készült: a történelmi nevezetességű utcácskák frissek, színesek, újak — mintha skatulyából húzták volna ki őket. A Természeti Források Kozmikus Kutatásának Intézete, amely az Azerbajdzsán Tudományos Akadémián működik, a műholdak számítógépeinek adatait dolgozza fel. A szóban forgó adatok alapján már elkészítették a Kaukázus geológiai térképét. Saját találmányú ötletes síciklijén száguldozik a havas utcákon egy 12 éves diák az Ezek az angolai lányok — talán mondanunk sem kellene? — rendőrök: a közlekedést irányítják. egyik nyugatnémet kisvárosban. Kerékpárjának első kerekét egy szétfűrészelt síléc darabjával helyettesítette, így biztonságosan és fürgén siklik a havon. JORDAN POPOV NEMES PÁRBAJ Történt egyszer, hogy Ivan Angorszkij és Drágán Placskov ugyanabban a lépcsöházban kapott lakást. Eleinte vendégségbe jártak egymáshoz, nézegették, ki-ki hogyan szépitgeti új fészkét, közölték egymással terveiket. Azután egyszerre rájöttek, hogy mindketten egyforma műbőrrel vonták be ajtóikat — ezentúl nem beszéltek egymással, sőt, nemsokára kiásták a harci bárdot. Az első kihívás Angorszkij részéről történt. Világoskék csempét hozatott, állítólag igazi bizáncit. Placskov római mozaikkal válaszolt. Az ellenfél mélyet sóhajtott, előszedte takarékbetétkönyvét, és nekifogott, hogy lakása egyik szobáját vadásztrófeákkal ékesítse, jóllehet soha életében nem járt vadászni. A falon hamarosan szarvasagancsok lógtak, a padlót kissé molyrágta medvebőr borította, a kalitkában pedig egy zöld papagáj rikácsolt: Placskov, pukkadj meg az irigységtől! A messze földről jött madár csúfolódása elűzte a sértett álmát. Két éjszaka forgolódott ágyában, le nem hunyta a szemét. Végül elhatározta, hogy átalakítja fürdőszobáját. Kis fülkét vájt a falba, s akváriumot helyezett el, amelyben díszhalak fickándoztak. Angorszkijnak magasra szökött a vérnyomása. Mindenre számított, csak éppen akváriumra nem. Egy hét múlva, amikor kissé már megnyugodott, a plafonra egy óriási csillárt akasztott, amelyet a bizományi áruházban szerzett be. Amikor elvitte onnán, az üzlet vevői és eladói egyaránt elbúsultak, mert ez a pompás csillár már évek óta ott lógott, és mindenki megkedvelte. A csapás azonban nem döntötte le a lábáról Placskovot. Kiheverte a csillárt, sőt, RED TOP: NEHÉZ IDŐKET Ó, kedves barátaim! Igen szomorú dolgokat olvashatunk arról, hogy milyen a helyzet a svéd királyságban! Az acélöntödékben és a rézbányákban, akárcsak a gépkocsiiparban — csökken a termelés. Ugyanez tapasztalható a sajtóügy terén is. Az egészről pedig a munkások és az alkalmazottak tehetnek. Ha pedig minden jól megy a vállalatnál — ez az igazgató érdeme. A jelenleg kialakult helyzetben egy magamfajta tapasztalt tanácsadót kellene igénybe venni, mert én aztán mindenki másnál tájékozottabb vagyok a kedvezőtlen konjunktúráról. A legelső és legfontosabb szabály: az embernek sohasem szabad a szegénység miatt panaszkodnia. Az illetőnek csupán „véletlen nehézségei” vannak, mint ezt nálunk, a hivatásosak körében nevezik. Egyébként pedig „csodálatosan remek a helyzete." Másként kitől kaphatna akár csak egy koronát is hitelbe? Azután hitelláncot kell létrehozni. Az ember kölcsönkér egy koronát A-tól. Amikor elkölti, kettőt kér kölcsön B-től és elszámol A-val, hogy pedig lekvittelje a B-vel szemben fennálló tartozását, C-hez fordul. Ez a legegyszerűbb módszer. Ha valakinek valóban rosszul áll a szénája, akkor feltétlenül borotválkozzon meg és öltözzön a szokottnál gondosabban, és minél drágább vendéglőben ebédeljen. ellentámadásba lendült: egy új csengővel. Mihelyt valaki megnyomta a gombot, az Aida bevonulási indulójának dallamai csendültek fel. Az induló leterítette Angorszkijt, úgyhogy most nem is tudott válaszolni. Placskov pedig égett az alkotás lázában. Bár úszott az adósságban, de minden jel szerint ellenfele stratégiai tartalékai is kimerültek. Győzelme biztosítása érdekében Placskov részletre két, leopárdbőr-utánzattal bevont karosszéket vett. Úgy érezte, most már megünnepelheti győzelmét. . . Kiderült azonban, hogy öröme korai. Angorszkij két — a monumentális festészetet kedvelő — művészt kért fel, hogy freskókkal díszítsék lakása legnagyobb szobáját. A falakon megjelentek a lakástulajdonos életének legfőbb eseményei: születése, keresztelése, iskolás évei, katonai szolgálata, megismerkedése Bójánkéval, jövendő feleségével, esküvője, végül pedig az új lakás kiutalásának ünnepélyes aktusa. Erre Placskov végképp elveszítette a fejét. Megsemmisült, eltiportak, élejének értelme szertefoszlott, minden reménye füstbe ment. A keserű vereség tudata behajtotta egy üzletbe s ott műanyag zsinórt vásárolt. Nem volt érdemes továbbb élnie,'így hát elhatározta, hogy felakasztja magát. Leballagott a pincébe, az egyik tartógerendába szöget vert, majd fejét a hurokba dugta. De a szög kiesett, a zsinór lehullott, Placskov pedig a földre pottyant. Angorszkij pedig jót nevetett ügyefogyott, pórul járt szomszédján. Még aznap acélkampót és igazi kenderkötelet vásárolt. ÉLÜNK Természetesen más út is választható: az ember lehet szegény, de büszke. Én azonban észrevettem, hogy ezzel a szereppel csak az igen gazdag emberek tudnak megbirkózni. Egyszer, ködös ifjúságom hajnalán, egy újságnál dolgoztam, és az éppen azért ment tönkre, mert túlságosan szegénynek tettette magát. Hiszen semmi szükség sem volt arra, hogy a postát használt borítékokban küldözgessék szét! Mindmáig úgy vélem, az újság vezetősége végzetes hibát követett el, amikor takarékosság céljából felszámolta a sportrovatot. Én meg nem átallottam a lakásán felkeresni a tulajdonost és néhány ceruzát meg noteszt kérni tőle. Azok ott hevertek a pianinón, előtte pedig a laptulajdonos szépséges lánya ült. Én akkor a sportrovat kezdő vadászkutya-szakértője voltam, és örökre elveszítettem mindenféle esélyemet a lánynál, amikor megkérdeztem az apjától: „Elvehetek egy darabka cukrot a kutyámnak?" Hát így van ez. Fel a fejjel! Talán legjobb volna, ha fognánk magunkat és államosítanánk az egész gazdaságunkat? De akkor felbőszülnének a pénzeszsákok . . . Gellért György fordítása 9
