A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-15 / 46. szám

m u u ra jw s Észak felöl a Ragács, Pogányvár, Szárkö erdővel borított, vulkanikus eredetű or­mai szegélyezik a láthatárt. A túlsó olda­lon a Karanccsal és a Mátrával ölelkező Medves hegység nem ok nélkül rejti a nevében a medvét: valaha farkas látogat­ta, medve járta erdőségek sűrűje volt e vidék. Ha Bálint Gömör-monográfiája sze­rint a honfoglalás után a nógrádi és gömö­­ri földet birtokba vevő hevesi törzsek részben a Medvesaljáról indultak tovább, s ez a tájegység a paiócság egyik fő fészke lett. A lakosság még századunk derekán is hűen őrizte a népi hagyományokat; az 1950-es években még régi népviseletben jártak az újbásti asszonyok, sőt vasárnap a fiatal lányok is. Vecseklőn (Večelkov) érdekes, múltat idéző látványosság a domboldalba mélyített krumplipincék sora. A századok folyamán nehéz sors jutott osztályrészül e helyütt is a dolgos palócoknak. 1944 telén egy ideig Óbást (Stará Baš- 10 ta) térségében tartózkodott a magyar Fábry-partizáncsoport, egy új korszak biz­tos kezdetének hírhozója. Mindenkor kellemes nézelődve járni­­kelni, ízesen beszélő emberekkel társalog­ni a hegyek koszorúzta délgömöri tájon. Szívesen jöttünk ide most is a langyos őszi fényben, hogy időben egészen közel immár a 6. és 7. ötéves terv határmezs­gyéjéhez, helyzetképet próbáljunk nyerni az utóbbi években elért eredményekről, a további szándékokról, a Medvesalja életé­ről. Bencsik János, Újbást (Nová Bašta) körze­ti jellegű község helyi nemzeti bizottságá­nak elnöke, és Mede László titkár készsé­gesen vállalja a tájékoztatást és kalauzo­lást. Jelenleg öt falu — Újbást, Tajti, Ve­­cseklő, Óbást és Hidegkút (Studená) —, valamint egy kicsiny település. Bakóháza tartozik a hnb hatáskörébe. A választási program keretében két tűzoltószertárral gazdagodtak, Tajtiban új kultúrházat, bol­tot, vendéglátóüzemet és tejcsarnokot adtak át rendeltetésének, Hidegkúton víz­vezetékhálózatot létesítettek. Újbáston önsegéllyel építettek új művelődési ott­hont, s jóval a kitűzött határidő előtt nyitották meg. Az 1978/79-es tanévtől a felsőbb osztályos diákok a korszerű almá­­gyi „nagyiskolában" tanulnak, a volt új­básti kilencéves iskolában pedig csak a négy alsóbb osztály működik. A megma­radt és a Tajtiban meghagyott osztályok a megszüntetett vecseklői, hidegkúti és óbásti kisiskolák tanulóival töltődtek fel. A nemzeti bizottság Újbáston egy régi házban óvodát rendeztetett be, központi fűtéssel. A vecseklői iskolaépület ma a nyugdíjasok napközi otthona, falai közt idős emberek pihennek, szórakoznak, né­zik a színes televíziót. Nemsokára meg­nyílik az öreg cigány polgárok nyugdíjas­háza is. A cigánykérdéssel egyébként is behatóan foglalkozik a nemzeti bizottság; Hidegkúton például lakásokat vásárolhat­tak a cigány polgárok, térítésmentes álla­mi segéllyel. Az életkörnyezet szépítése állandó törekvése a község vezetőinek. Csaknem százezer korona az eddig elülte­tett dísznövények és rózsafák értéke. Taj­tiban rendbehozatták az ódon hnb-épüte­­tet, s parkosították a környékét. A beru­házáson kívüli akciók keretében a helyi közlekedési hálózatra fordított pénzösz­­szeg mintegy 7,5 millió koronát tett ki. Az utak ma már portalanok, s a közeljövőben további másfél milliót kívánnak ilyen cél­ra áldozni (főként az aszfaltozásra). Az egészségügyi rendelőintézet diszparknak is beillő udvar közepén áll, a körzeti orvos helyben lakik, a fogorvos és a nőgyógyász a járási székhelyről. Rimaszombatból jön ki rendelni. Gyógyszerért viszont Fülekre, Feledre kénytelenek utazni a környék la­kosai, indokolt hát az óhajuk, hogy mi­előbb patika nyíljon a körzetben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom