A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-08 / 45. szám

bői sütött fekete kenyér, amely ízeseb­bé tesz minden ételt, és amely nélkül a legbőségesebb ebéd sem tűnik teljes­nek. A tudomány berkeiben is sokat fog­lalkoznak a gabonakalásszal. Vége­­hossza nincs a különböző tanulmá­nyoknak, kutatásoknak. A növényneme­­sítők lázasan tevékenykednek, hogy újabb és újabb őszi és tavaszi, kemény és lágy, szárazságot tűrő és fagyálló búzafajtákat tenyésszenek ki. Arra töre­kednek, hogy a kalászt minél súlyosab­bá tegyék, ugyanakkor ellenállóbbá a szelekkel és az esőkkel szemben. A kutatók olyan vadon tenyésző kalászo­sokat keresnek, amelyek előnyösen ke­resztezhetek a kultúrnövényekkel, s így olyan újabb gabonafajták hozhatók lét-Készítik a tésztát a fehér búzakenyérhez a moszkvai 22. számú kenyérgyárban. re, amelyek egyesítik az előbbiek ellen­állóképességét az utóbbiak termésho­zamával és tápértékével. Az orosz nemesítők vetőmagjai min­dig népszerűek voltak a világ számos országában. Észak-Amerikában már a múlt század derekán meghonosították az Ogyessza nevű búzafajtát. 1 900 kö-A kirgiz iparművészet az egykor nomád állattenyésztő nép életmódjának ered­ménye. Mindaz, amit csak az állattartás adhatott — gyapjú, bőr —, hasznos és szép tárgyak készítésére szolgált. A bőrt különösen nagy leleménnyel hasz­nálták fel a népi mesterek. Edényeket készítettek belőle a kirgiz nemzeti ital, a kumisz tárolására, bőrrel vonták be a vándorlásaikra magukkal vitt korsókat, bőrrel díszítették a lószerszámzatot és nem egy tartozékát, bőr borította a ládákat, amelyekben ruháikat tartották. Egyik felvétel ilyen használati tárgya­kat örökített meg, a többi képen Vaszilij rül Carlton amerikai botanikus gondo­san gyűjtötte a legjobb oroszországi és ukrajnai kultúrnövények magjait. Ennek eredményeképpen az óceánon túl több százezer hektáron honosodott meg a Harkov fajta elnevezésű búza. Más or­szágokban egyéb fajták terjedtek el, amelyek neveikben oroszországi vagy ukrajnai eredetűket őrzik. Ez a sor nap­jainkban — a szovjet növénynemesítök munkájának eredményeképpen — egy­re bővül. Egy alkalommal e sorok szerzője egy moszkvai delegáció tagjaként megfor­dult az ukrajnai Mironovka faluban mű­ködő növénynemesítő állomáson, a­­mely szakmai körökben világszerte is­mert. Az állomás igazgatója, Vaszilij Remeszlo akadémikus — beszámolt a legújabb kísérletekről, arról az áltáluk kitenyésztett búzafajtáról, amely a kí­sérleti parcellán több mint száz mázsa termést adott hektáronként. A találko­zás végén a vendégeket egy-egy pom­pás, csupán lisztből, sóval és vízzel, minden egyéb adalék nélkül készített cipóval kínálták. Bár utána bőséges trakta következett, a cipót az utolsó morzsáig megettük. Dudarjov munkái láthatók. A Frunzé­­ban, Kirgizia fővárosában élő Dudarjov diplomás művész, a hagyományos népi díszítőművészet egyik fejlesztője. Leg­több alkotása használati tárgy is: kü­lönféle alakú' edények, könyvborítók, egyszerű, szabályos alakú vagy a kirgiz építészet emlékeit idéző dobozkák ezek. A bőrt régi módszerrel, préselés­sel munkálja meg a művész. Máskor hangsúlyozottan simán hagyja, hogy fe­lülete megőrizze természetes fényét és anyagszerűségét E. BODROVA HATÉKONYAN, IGAZSÁGOSAN A Szlovák Nemzeti Tanács plénuma október derekán tárgyalta meg a bűnüldöző szervek munkájának, a szocialista törvényesség érvé­nyesítésének időszerű tapasztalatait. A kép­viselők országos tanácskozása előtt Martin Kováč, az SZSZK legfőbb ügyésze és a Legfőbb Ügyészség vezető dolgozói sajtóér­tekezleten tájékoztatták az újságírókat az igazságszolgáltatás néhány aktuális kérdé­séről. § A bűnözés tavalyi adatai alapján számsze­rűleg csökkent a különféle törvénysértések száma. Bíztatás ez a távlatokra is? — Nyilvánvaló, hogy egy-másfél éves csökkenésből nem lehet messzemenő követ­keztetéseket levonni, bár elégedetten vehet­jük tudomásul a bűnözés csökkenését. Annál is inkább, mert a múltba tekintve, hosszabb távon összehasonlítva a statisztikai adatokat, az általános tendencia valamelyest lefelé irányuló görbét mutat. Persze, még ez sem olyan jel, ami teljes mértékben megnyugtat­hatná a társadalmat, elégedetté tehetné a bűnüldöző szerveket. A kisebb-nagyobb tör­vényszegések elleni küzdelem hosszú és ne­héz folyamat. Azt viszont bátran kijelenthet­jük, hogy bűnözési helyzetünk szinte össze­hasonlíthatatlanul jobb, mint a kapitalista országoké, ahol a gengszterizmus különböző megnyilvánulásai és az emberek nyugalmát súlyosan megzavaró bűncselekmények ma már úgyszólván mindennaposak. Ez azért is veszélyes jelenség, mert vannak kapitalista országok, ahol a szervezett alvilág és a bűnüldözés szervezete egyre inkább össze­fonódik. Hazánkban viszont több kedvező, a szocialista törvényesség érvényesülését iga­zoló tényező tartós tendenciaként értékelhe­tő. Társadalmi rendünk stabilitását mutatja például az államellenes bűncselekmények tizedszázalékokban is alig kifejezhető, ele­nyésző száma. A kapitalista országoktól elté­rően, nálunk nincs szervezett alvilág vagy szervezett bűnözés sem. Persze, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek bizonyos jelei néhány elvetemült egyén veszélyes és szervezett jellegű bűnözésének. Mindent egybevetve nincs tehát okunk sem a megnyugvásra, sem arra, hogy megkongassuk a vészharangot. Bűnüldöző szerveink, ügyészségeink és bíró­ságaink feladata, hogy a jövőben is határo­zottan, hatékonyan és igazságosan járjanak el minden törvénysértővel szemben. § Különböző felmérések, statisztikai adatok bizonyítják, hogy hazánkban a bűnözési a­­rányt kedvezőtlenül befolyásolja a visszaeső bűnözők viszonylag magas száma ... — Az a tény, hogy az elítélteknek mintegy egy negyede visszaeső bűnös, nem csupán bűnüldöző szerveink dolgozói számára jelent problémát, hanem fokozott feladatokat ró társadalmi szervezeteinkre is. Párt- és állami szerveink több határozatot fogadtak már el, amelyek célja a visszaeső bűnözés elleni eredményes küzdelem. § Mi e határozatok gyakorlati alkalmazásá­nak a lényege? — Köztudomású, hogy szocialista törvé­nyességünk alapelvei, a bűnüldöző szervek gyakorlata nem az elkövetett vétségek mechanikus megtorlására helyezi a fő hang­súlyt, hanem a javító-nevelő munka haté­konyságának elmélyítésére. A kiszabott bün­tetés letöltésének idején így tulajdonképpen kölcsönös egységet alkotnak a meggyőzés és a kényszerítés elemei. A büntető eljárás elsődleges célkitűzése, hogy hozzájáruljon az elítélt átneveléséhez és egyúttal megelő­ző hatást is gyakoroljon. § Miképpen jellemezhető e törekvések gya­korlati érvényesülése? — A központi párt- és állami szervek erre vonatkozó határozatai sokoldalú ösztönzést adtak a megelőzés és a bűnözők átnevelése korszerű módszereinek kidolgozásához. Több intézkedés született a visszaeső bűnö­zök számának csökkentésére. Bevezettük például a szociális gondnokok intézményét, indokolt esetben a büntetés letöltését köve­tő védőfelügyeletet. Az eddig elért eredmé­nyek biztatóak. Sikerült meggátolni a vissza­eső bűnözők számának növekedését és csökkenőben van a fiatalkori bűnözés terje­dése is. Büntetésvégrehajtó intézeteink lehe­tővé teszik, hogy az elítéltek befejezzék alap-, illetve középiskolai tanulmányaikat, sőt, szakmát és Így szabadulásuk után meg­élhetést is adnak a megtévedt fiatalok ke­zébe. A felnőtt korú elítéltek körében az átnevelési folyamat egyik legfontosabb moz­zanata a munkára való nevelés, aminek meg­szervezésében és biztosításában egyrészt a népgazdaság szükségletei, másrészt az elí­téltek igényei kerülnek előtérbe. Az üzemek, gyárak kedvező hozzáállása egyben azt is lehetővé teszi, hogy az elítéltek munkabe­osztásuknak megfelelő szakképesítést sze­rezhetnek. § A visszaeső bűnözés csökkentésében fon­tos szerepet játszik a börtönbüntetésüket letöltött elítéltek társadalmi fogadtatása ... — A büntetésvégrehajtó intézetek dolgo­zói, szakképzett pedagógusai és pszicholó­gusai az elítéltek büntetésének letöltését megelőző hónapokban mindent megtesznek annak érdekében, hogy a korábban megté­vedt emberek újra tiszta számlával indulja­nak az élet helyes útján. Megfelelő állásról, beosztásról gondoskodnak, erejükhöz és le­hetőségeikhez mérten tevékenyen hozzájá­rulnak az esetleges lakásproblémák megol­dásához. 5 Miben határozható meg igazságszolgálta­tásunk, illetve a Büntetőtörvénykönyv min­dennapi alkalmazásának gyakorlati iránytű­je? — Legfőbb elvünk, hogy olyan legyen az ügyészségek, a bíróságok és a rendőrségi nyomozószervek munkája, amely a jövőben is kellő védelmet biztosít az ország állami, gazdasági és társadalmi rendjét veszélyezte­tő bűnös cselekmények ellen; amely megfe­lelő védelemben részesíti az állampolgárok életét, testi épségét és személyi tulajdonát. Mindez a szocialista törvényesség alapelve­inek betartását, gyakorlati alkalmazását je­lenti. I. CIGÁNOV KIRGIZ BŐRDÍSZMŰVESEK 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom