A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-08 / 45. szám
lyik ország erőmüveinek teljesítménye csökken, vagy hirtelen, a vártnál magasabbra ugrik a fogyasztás és ilyenkor az elektromosság tulajdonságaiból adódóan a távvezeték a többi országból szívja el a hiányzó energiát. — Ez nem borítja föl az áramegyensúlyt? — Nem! És éppen ebben rejlik az egyesített energiarendszer előnye, hiszen az egyes országokban, persze váltakozva, rendszerint van szabad teljesítmény. Egyegy rövid üzemzavart, egy erömüvi blokk kiesésének következményeit szinte észre sem veszi a rendszer. Természetesen, a tervezettnél több áramot meg kell fizetni, de különösebb beavatkozásra nincs szükség. Van azonban egy fontos mutató: a periódusszám. Ha ez a megengedett érték alá esik, mondjuk egy hirtelen teljesítménycsökkenés miatt, akkor már intézkednünk kell. Ilyenkor szólunk az adott ország fővárosában ülő diszpécsernek, hogy kezdjenek dolgoztatni egy további erömüvi berendezést, vagy kapcsoljanak ki fogyasztókat, hogy ne terheljék túl a rendszert. — Gyakran van szükség efféle közbelépésekre? — Ilyen „rendreutasításra" viszonylag ritkán, egymás kölcsöpös segítése azonban mindennapos dolog, hiszen átmeneti üzemzavar vagy váratlan fogyasztásnövekedés bármikor előfordulhat. Ez a kölcsönös segítség a bajba jutott ország számára igen sokat jelent, hiszen az áramellátási zavarok súlyos gondokat okozhatnának. ■ A Jungman utcában székelő központi áramelosztó irányitó s összehangoló munkáját tizennyolc esztendeje végzik az érdekelt országok szakemberei. Ennyi idős ugyanis ez az energiaközpont: a CDI). Lévén hogy a központi diszpécserszolgálat hivatalos nyelve az orosz, a fenti rövidítés teljes neve: Centralnoje Diszpetcserszkoje Upravlényije. A CDU fennállásának tizenötödik évfordulójára megjelent színes kiadványból azonban egy-kettőre kitűnik, hogy a KGST-országok közötti együttműködés ennél régebbi keletű. Az első lépést hazánk és Magyarország tette meg, amikor 1953-ban Kisigmánd és Érsekújvár (Nové Zámky) között megépítették az első 110 kilovoltos távvezetéket. Ezt követően megépültek a hazánkat a lengyel, majd az NDK-beli távvezetékekkel összekapcsoló áramfolyamok: s ily módon létrejött a szocialista országok nemzetközi energiarendszerének alapja. 1962-ben a Munkácsot a magyarországi Sajószögeddel öszszekötő vezeték, majd a munkács-nagykaposi (Veľké Kapušany) vonal révén a Szovjetúnió nyugat-ukrajnai energiarendszere; egy évvel később pedig Románia és 1967-ben Bulgária is csatlakozott ehhez az egyre nagyobb energiateljesítményt koordináló „árambankhoz". Az időközben eltelt esztendők során ez a rendszer állandóan bővült, sorra épültek az újabb erőművek és a távvezetékek. Az eddig elért fejlődés legnagyobb jelentőséggel bíró beruházása a 842 kilométer hosszú, Vinnyica-Zapadnoukrajinszkaja-Albertirsa között húzódó 750 kilovoltos távvezeték. Ilyen nagyfeszültségű vezetéket a világon eddig összesen négyet építettek. De a vezeték végül is csak eszköz ahhoz, hogy öt KGST-ország és a Szovjetúnió energiarendszerének összekapcsolásával létrejöhessen a világ legnagyobb együttműködő villamosenergia-rendszere, amelynek teljesítőképessége elérte a 300 ezer megawattot! ■ Ladislav Foltýn, a prágai áramelosztó központi diszpécserszolgálatának csehszlovák főszakértője az egyesített energiarendszer és a távvezetékek párhuzamos működésének jelentőségéről, illetve a jövő feladatairól tájékoztat. — Az energiarendszerek összekapcsolásának közismert előnyeit talán nem kell bővebben részleteznem, hiszen nyilvánvaló, hogy az egyes energiarendszerek lényegében egymás tartalékául is szolgálnak — mondja. — Gondolom, azt viszont már sokkal kevesebben tudják, hogy a 750 kilovoltos távvezeték révén jelentősen megnőhetett a szocialista országok kölcsönös energiaimportja. A Szovjetunióból például ezerkétszáz megawattal lehet nagyobb árammennyiséget exportálni, ami egy erőmű építésének megtakarítását jelenti. Az együttműködő villamosenergia-rendszer egyben kisebb országok kisebb erőműveiben is korszerű technika és nagy teljesítményű gépegységek alkalmazását teszi lehetővé. A fejlesztés legfontosabb feladata a rendszer bővítése. Ennek megfelelően épülnek az új erőművek, és új 750 kilovoltos távvezetékek is készülnek. Az energiaprogram két legkomolyabb beruházása: a KGST-országok részvételével épülő hmelnyicki atomerőmű a Szovjetúnióban, valamint a Hmelnyick és a lengyelországi Rzeszów közötti nagyfeszültségű áramvezeték. ■ A központi teherelosztó diszpécserének asztalán megberren a telefon. A vonal túlsó végén a szófiai diszpécser. — Este hat órára a jelzett mennyiségnél nyolcszázötven megawattal több áramra lenne szükségem — mondja oroszul a központ lengyel ügyeletesének. — Intézkedem és visszahívlak — hangzik a válasz és a szolgálatos mérnök le sem teszi a kagylót, hanem máris hívja a többi tagország diszpécsereit. Az ügyintézés gyors és hatékony, számok, időpontok, félmondatok röpködnek a levegőben — és Prága perceken belül újra Szófiát hívja: — Minden rendben, estére meglesz az áram. Huszonkét óráig a megegyezett mennyiségnél kilencszáz megawattal több áll rendelkezésetekre. Tömör ügyintézés, készséges segítés. ... Ezért ha Moszkvában és Berlinben, Bukarestben és Varsóban, Szófiában és Prágában, Budapesten és Bratislavában este égnek az utcai lámpák, ha a munkahelyeken egyenletesen járnak a gépek, ha a kórházakban életmentő műtéteket lehet végezni, ha a lakásunkban meleg van, az nemegyszer ennek a szoros együttműködésnek, éppen a szocialista integráció jegyében megvalósuló kölcsönös segítségnek köszönhető. MIKLÓSI PÉTER FOTÓ:GYÖKERES
