A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-08 / 45. szám

lyik ország erőmüveinek teljesítménye csökken, vagy hirtelen, a vártnál maga­sabbra ugrik a fogyasztás és ilyenkor az elektromosság tulajdonságaiból adódóan a távvezeték a többi országból szívja el a hiányzó energiát. — Ez nem borítja föl az áramegyen­súlyt? — Nem! És éppen ebben rejlik az egye­sített energiarendszer előnye, hiszen az egyes országokban, persze váltakozva, rendszerint van szabad teljesítmény. Egy­­egy rövid üzemzavart, egy erömüvi blokk kiesésének következményeit szinte észre sem veszi a rendszer. Természetesen, a tervezettnél több áramot meg kell fizetni, de különösebb beavatkozásra nincs szük­ség. Van azonban egy fontos mutató: a periódusszám. Ha ez a megengedett érték alá esik, mondjuk egy hirtelen teljesít­ménycsökkenés miatt, akkor már intéz­kednünk kell. Ilyenkor szólunk az adott ország fővárosában ülő diszpécsernek, hogy kezdjenek dolgoztatni egy további erömüvi berendezést, vagy kapcsoljanak ki fogyasztókat, hogy ne terheljék túl a rendszert. — Gyakran van szükség efféle közbelé­pésekre? — Ilyen „rendreutasításra" viszonylag ritkán, egymás kölcsöpös segítése azon­ban mindennapos dolog, hiszen átmeneti üzemzavar vagy váratlan fogyasztásnöve­kedés bármikor előfordulhat. Ez a kölcsö­nös segítség a bajba jutott ország számá­ra igen sokat jelent, hiszen az áramellátási zavarok súlyos gondokat okozhatnának. ■ A Jungman utcában székelő központi áramelosztó irányitó s összehangoló mun­káját tizennyolc esztendeje végzik az ér­dekelt országok szakemberei. Ennyi idős ugyanis ez az energiaközpont: a CDI). Lévén hogy a központi diszpécserszolgá­lat hivatalos nyelve az orosz, a fenti rövi­dítés teljes neve: Centralnoje Diszpet­­cserszkoje Upravlényije. A CDU fennállásának tizenötödik évfor­dulójára megjelent színes kiadványból azonban egy-kettőre kitűnik, hogy a KGST-országok közötti együttműködés ennél régebbi keletű. Az első lépést ha­zánk és Magyarország tette meg, amikor 1953-ban Kisigmánd és Érsekújvár (Nové Zámky) között megépítették az első 110 kilovoltos távvezetéket. Ezt követően me­gépültek a hazánkat a lengyel, majd az NDK-beli távvezetékekkel összekapcsoló áramfolyamok: s ily módon létrejött a szocialista országok nemzetközi energia­­rendszerének alapja. 1962-ben a Munká­csot a magyarországi Sajószögeddel ösz­­szekötő vezeték, majd a munkács-nagy­­kaposi (Veľké Kapušany) vonal révén a Szovjetúnió nyugat-ukrajnai energiarend­szere; egy évvel később pedig Románia és 1967-ben Bulgária is csatlakozott ehhez az egyre nagyobb energiateljesítményt koordináló „árambankhoz". Az időközben eltelt esztendők során ez a rendszer állan­dóan bővült, sorra épültek az újabb erő­művek és a távvezetékek. Az eddig elért fejlődés legnagyobb jelentőséggel bíró be­ruházása a 842 kilométer hosszú, Vinnyi­­ca-Zapadnoukrajinszkaja-Albertirsa kö­zött húzódó 750 kilovoltos távvezeték. Ilyen nagyfeszültségű vezetéket a világon eddig összesen négyet építettek. De a vezeték végül is csak eszköz ahhoz, hogy öt KGST-ország és a Szovjetúnió energia­­rendszerének összekapcsolásával létrejö­hessen a világ legnagyobb együttműködő villamosenergia-rendszere, amelynek tel­jesítőképessége elérte a 300 ezer mega­wattot! ■ Ladislav Foltýn, a prágai áramelosztó központi diszpécserszolgálatának cseh­szlovák főszakértője az egyesített energiarendszer és a távvezetékek párhu­zamos működésének jelentőségéről, illet­ve a jövő feladatairól tájékoztat. — Az energiarendszerek összekapcso­lásának közismert előnyeit talán nem kell bővebben részleteznem, hiszen nyilvánva­ló, hogy az egyes energiarendszerek lé­nyegében egymás tartalékául is szolgál­nak — mondja. — Gondolom, azt viszont már sokkal kevesebben tudják, hogy a 750 kilovoltos távvezeték révén jelentő­sen megnőhetett a szocialista országok kölcsönös energiaimportja. A Szovjetuni­óból például ezerkétszáz megawattal le­het nagyobb árammennyiséget exportál­ni, ami egy erőmű építésének megtakarí­tását jelenti. Az együttműködő villamose­­nergia-rendszer egyben kisebb országok kisebb erőműveiben is korszerű technika és nagy teljesítményű gépegységek alkal­mazását teszi lehetővé. A fejlesztés legfontosabb feladata a rendszer bővítése. Ennek megfelelően épülnek az új erőművek, és új 750 kilovol­tos távvezetékek is készülnek. Az energia­program két legkomolyabb beruházása: a KGST-országok részvételével épülő hmel­­nyicki atomerőmű a Szovjetúnióban, vala­mint a Hmelnyick és a lengyelországi Rzeszów közötti nagyfeszültségű áramve­zeték. ■ A központi teherelosztó diszpécseré­nek asztalán megberren a telefon. A vonal túlsó végén a szófiai diszpécser. — Este hat órára a jelzett mennyiségnél nyolcszázötven megawattal több áramra lenne szükségem — mondja oroszul a központ lengyel ügyeletesének. — Intézkedem és visszahívlak — hang­zik a válasz és a szolgálatos mérnök le sem teszi a kagylót, hanem máris hívja a többi tagország diszpécsereit. Az ügyinté­zés gyors és hatékony, számok, időpon­tok, félmondatok röpködnek a levegőben — és Prága perceken belül újra Szófiát hívja: — Minden rendben, estére meglesz az áram. Huszonkét óráig a megegyezett mennyiségnél kilencszáz megawattal több áll rendelkezésetekre. Tömör ügyintézés, készséges segítés. ... Ezért ha Moszkvában és Berlinben, Bukarestben és Varsóban, Szófiában és Prágában, Budapesten és Bratislavában este égnek az utcai lámpák, ha a munka­helyeken egyenletesen járnak a gépek, ha a kórházakban életmentő műtéteket le­het végezni, ha a lakásunkban meleg van, az nemegyszer ennek a szoros együttmű­ködésnek, éppen a szocialista integráció jegyében megvalósuló kölcsönös segít­ségnek köszönhető. MIKLÓSI PÉTER FOTÓ:GYÖKERES

Next

/
Oldalképek
Tartalom