A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-18 / 42. szám
BAKTÉRIUMOK A FOGSZUVASODÁS ELLEN? A fogszuvasodás létrejöttében jelentős szerepük van a baktériumoknak: a cukrot tejsavvá alakítják át, amely azután megtámadja a fogzománcot. A fogszuvasodást tehát elvileg teljesen meg lehetne szüntetni tökéletes fogápolással és a cukor vagy a cukorrá elbontható szénhidrátok fogyasztásának teljes mellőzésével. A fogak szuvasodásáért felelős egyik legfontosabb baktériumtörzs a Streptococcus mutans. Eddig nem sikerült a sztreptokokkuszok ellen hosszú időn át ható oltóanyagot kifejleszteni. A bostoni orvosi egyetemen azonban legújabban sikerült genetikai úton úgy átalakítani a Streptococcus mutans baktériumokat, hogy a cukorátalakitást csak az utolsó előtti lépcsőig hajtják végre, vagyis a bomlás során nem keletkezik tejsav. A patkányokkal végzett -kísérletekből kiderült, hogy a genetikai úton átalakított baktériumok jól tenyésznek a szájüregben és megakadályozzák a normális, betegségokozó sztreptokokkuszok megtelepedését. A penészes kenyérdarab, gyümölcs vagy zöldség nem étvágygerjesztő látvány, a mindennapi gyakorlatban mégis a gyanús részek eltávolítása után sokan elfogyasztják az ilyen ételt, nem is sejtve, hogy ez a jószándékú takarékoskodás életveszélyes is lehet: jókora adag méreg juthat a szervezetbe, mert az étel felszínén mutatkozó gombabolyhok alatti — szabad szemmel nem látható — gombafonalak színtelen spórái már az étel belsejében termelik azokat a káros anyagokat, amelyeknek némelyike rákkeltő is lehet. Táplálékaink titokzatos élősdijeiröl ősidők óta tud az emberiség. Hipokratész termékenyítő szerként ajánlotta a penészes árpalisztet. A rómaiak tavasszal Robigus istennek áldoztak, hogy takarmányukat óvja meg a „mérges fátyoltól". A középkorban a hallucinációs tünetekkel jelentkező járványt, a gangrénás bénulást boszorkányok gonosz mesterkedésének tulajdonították, 1673-ban azután a párizsi Dodart megállapította, hogy a betegség voltaképpen anyarozsmérgezés; okozója a penészes rozs. A századfordulón — az analitikai kémia fejlődésének köszönhetően — a jeles svájci gyógyszerész, Kraft és a neves német vegyész, Stoll az anyarozsmérgezés lényegét is megfejtette: a kórokozó penészgomba — Claviceps purpurea — veszélyes anyagcsereterméke, az ergotamin (alkaloida-származék, az LSD közeli rokona) mérgező anyag. Napjainkban a fejlett betakarítási és feldolgozási módszerek következtében természetes anyarozsmérgezés csak ritkán fordul elő. Az 1960-as évek elejéig a penészgombák okozta megbetegedések gyógyítását — el lentétben a narkózisokkal, amelyek közvetlen gombafertőzés következményei kizárólag állatorvosi feladatnak tekintették. Bizonyos penészgombafajok ugyanis az állatokat fér tőzik; az árpát és kukoricát megtámadó zearelon sertésekben terméketlenséget okoz, az áttételt szénában tenyésző sporidesmin a juhok ekcémájának és májkárosodásának előidézője. Az újabb és újabb gombás eredetű állatvészek (az 1960-as években Angliában szárnyasok tömegei pusztul„SZOMJAS" MOTOR Az „aquapet" elnevezés arra utal, hogy a gépkocsi motorját dízel-olajból és vízből, különleges módszerrel előállított keverék működteti, helyesebben a hagyományos üzemanyaghoz a vízből előállított hidrogént és oxigént is kevernek. A londoni bemutatón a brit cég képviselője az érdeklődök szeme láttára töltött friss vizet a motorba, amelyben a sajátos keverék állítólag 40 százalékos üzemanyagmegtakarítást, ugyanakkor 15 százalékos teljesítménynövekedést tesz lehetővé. LÁTHATÓVÁ TETT ATOMOK Az elektronmikroszkópiában elért újabb fejlődés eredményeként sikerült áttörni a felbontóképesség eddig feltételezett 0,20 nanométeres határát. A Német Szövetségi Köztársaságban legújabban 0,16 nanométer felbontóképességű szupravezető lencserendszert szerkesztettek. Az újfajta elektron mikroszkóppal első ízben fényképezhetnek le egyes nehézfém atomokat. A nagy felbontóképességen kívül a szupravezető lencsék általánosságban is javítják a megfigyelés körülményeit. Az alkalmazott hűtés eredményeként minden nagyítási fokozatban állandó a kép intenzitása. A GOLF-ÁRAM ŐSTÉRKÉPE A Golf-áramlat 200 éves, eddig elveszettnek hitt térképének három példányát találták meg párizsi és londoni könyvtárakban. A térképet Benjamin Franklin állította össze 1769/1770-ben, hogy ezzel meggyorsítsa a posta továbbítását az Atlanti-óceánon. Franklin megállapította, hogy az angol kereskedelmi hajók — figyelembe véve a bálnavadászoknak a Golf-árammal kapcsolatos megfigyeléseit — két héttel rövidebb idő alatt átszelik az Atlanti-óceánt, mint a postahajók. Franklin térképén figyelembe vette a bálnavadászoknak máig is érvényes vala mennyi megfigyelését. Egy másik, 1776-ban A PENÉSZ A VÁDLOTTAK PADJÁN tak el, az Egyesült Államokban a lazacállományt érte nagy veszteség), ma már együttműködésre ösztönzik az állatorvosokat, a toxikológusokat, a mikrobiológusokat és a vegyészeket a gombabetegségek tüneteinek, a mérgezés természetének, valamint a gomba kémiai tartalmának kiderítésére. Az összehangolt nyomozó munka időközben leleplezte a tettest: az állatvészt okozó parányi penészgomba — az Aspergilus flavus — Brazíliából importált földimogyoróliszttel került Európába. Mérgező anyagcseretermékei : az aflatoxin és származékai, amelyek — különösen az aflatoxin B, — már kis mennyiségben is májrákot okoznak. Makacsul ellenálló gombafaj: gyümölcsön, zöldségen éppúgy szaporodik, mint gabonán. Az aflatoxin gyilkos hatását először állatkísérletekben vizsgálták. Már kis mennyiségben is hemmorrágiát (belső vérzést), májzsugort okoz. A megfigyelések szerint testsúlykilogrammonként 0,4—10 milligrammnyi af-A penészes kenyér felszínét borító fátyolszerű gombafonalak (raszterelektronmikroszkópos fp/VPtpll latoxin a kísérleti állatcsoport felét is elpusztítja. Számos állatfajban (halak, madarak, rágcsálók, majmok) kimutatott rákkeltő hatása főként a májban indít meg tumorképződést, de az aflatoxin adagolásának mértékétől függően más szervekben is képződnek daganatok. Az emberi szervezetre is rendkívül veszélyes az aflatoxin. Ezt Gerald Wogan és Ronald Shank Thaiföldön végzett vizsgálatai bizonyítják. A két angol toxikológus azért választotta Thaiföldet a kutatások színhelyéül, mert ebben az országban egyrészt viszonylag elszigetelten élő népcsoportokat figyelhettek meg, másrészt az e területre jellemző éghajlati viszonyok (trópusi kánikula, a levegő nagy páratartalma) és az élelmiszer kedvezőtlen tárolási feltételei mind szálláscsinálói a penészgombáknak. Fontosnak ítélték azt a tényt is, hogy az utóbbi években Thaiföldön több májrákos megbetegedést tapasztaltak, mint az európai országokban. A Wogan és Shank vezette kutatócsoport piacokon és háztartásokban végzett élelmiszervizsgálatok alapján megállapította, hogy a földimogyoró 80 százaléka, a rizs, a bab és a gabona 50 százaléka penészgombákkal fertőzött, a kórházakba került májrákos betegek statisztikájának elemzése nyomán pedig kiderült, hogy azokon a területeken, ahol nagy az élelmiszerek aflatoxin-tartalma, nő a daganatos megbetegedések száma is. (Afrikában és a Fülöp-szigeteken végzett hasonló járványtani vizsgálatok megerősítették, hogy az aflatoxin heveny és krónikus májbetegségek kiváltója). Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kilogrammonként 30 mikrogrammban határozta meg az élelmiszerek aflatoxin-tartalmának felső határát, ami viszonylag nagy érték. A WHO azzal indokolta döntését, hogy készült térkép, amelyet eddig az eredeti térkép másolatának tartottak, sokkal pontatlanabbnak bizonyult. VITORLÁZÁS A FOTONOK SZÁRNYÁN Egy szép napon egyedül napfénnyel hajtott „vitorlások" továbbítanak majd szállítmányokat a Naprendszer távoli térségeibe, ha a következő évekre tervezett két kísérlet sikerre vezet. Az utahi egyetem kis napvitorlás pályára juttatását tervezi 1982-ben űrrepülőgéppel, az űrkutatási világ-alapítvány pedig nagyobb kísérleti jármű indítására készül 1982—1985 között. A napvitorla alumíniummal bevont és a napfényt visszaverő műanyaghártya. A fotonok becsapódása úgy mozgatja a jármüvet, mint a hajók vitorlájába kapaszkodó szél. A napvitorlásokon nincs szükség külön üzemanyagra, eszményi eszköznek ígérkeznek tehát olyan feladatok megoldására, amelyek nehezen lennének lebonyolíthatók vegyi vagy ionhajtású járművekkel. Ilyen nehéz feladat lenne például a Merkur bolygót elérni a hagyományos űrjármüvekkel, de egy középnagyságú ürvitorla és egy hagyományos vegyi üzemanyagú leszálló egység kombinálása mintákat hozhatna a Földre a Merkur felszínéről. Az utahi egyetem napvitorlása 930 négyzetméter, az űrkutatási világalapitványé kétezer négyzetméter felületű lesz. A nagyobb ürvitorlás két évre tervezett kísérlete megvetheti az alapját a későbbi ürvitorlások kialakításának. miután a világ évi élelmiszertermelésének 40 százaléka a rovarok, rágcsálók és rothadás következtében kárbavész, a fejlődő országokban a rosszul tápláltság fenyegetőbb veszély, mint a májrák-megbetegedések kockázata. (Az európai országokban és az Egyesült Államokban lényegesen kisebb értékben szabták meg a táplálék megengedhető aflatoxin-tartalmát.) Az aflatoxin közvetett úton is a táplálékba juthat: állati termékekben „meglapulva". Igaz, elenyésző mennyiségben, de kimutatták húsban, tojásban is. A tejben talált aflatoxin M, kevésbé mérgező hatású, mint az aflatoxin Bt, ám különösen érzékeny csecsemők és kisgyerekek esetében kis mennyiségben is káros lehet. 1978-ban Arizonában 100 ezer liter tejet és nagy mennyiségű tejterméket kellett megsemmisíteni veszélyes aflatoxin M,-tartalmuk miatt. Széles körű kutatómunkát végeznek a penészgombafajok mergezö hatásának kiderítésére. Mielőtt azonban ezeket a mikroorganizmusokat végérvényesen „elítélnénk", nem szabad megfeledkeznünk előnyös tulajdonságaikról sem. Fontos, életmentő antibiotikumok (penicillin, sztreptomicín) alapanyagai, egyes élelmiszereknek pedig „természetes" tartósítói és festőanyagai lehetnek. Bizonyos penészgombatörzsek jellegzetes jó zamatot kölcsönöznek a kamamber és rokfort sajtnak. Számos más hasznos mikotoxint is felfedeztek penészgombákban: a patulin mikotoxin az influenza vírus leküzdésében lehetne hatásos (káros mellékhatásait azonban előbb semlegesíteni kellene), némelyik mikotoxinból pedig — molekulaszerkezetük kis megváltoztatásával — mezőgazdaságilag hasznos alapanyagot lehet előállítani: a zearalenon mikotoxinból előállított készítményeket az állattenyésztésben növekedésserkentő anyagként alkalmazzák. Amíg azonban a tudományos kutatások nem tisztázzák, hogy melyek az egyértelműen hasznos vagy káros penészgombafajok, gondos tárolással kell óvni ételeinket a megpenészesedéstől, a már gombafertőzött táplálékot pedig ki kell dobni.
