A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-18 / 42. szám
HAGYOMÁNYŐRZŐ FALU Azt, hogy ök hagyományőrzők, többször és többen is elmondták azon az estébe nyúló délutánon, amikor Besenyőn (Bešeňov) jártam. S büszkék hagyományőrző voltukra, mert ugye vannak helyek, ahol már csak élesztgetni lehet a hagyományt. Náluk minden, ami a múltban szép és nemes volt, a maga tiszta, érintetlen voltában átmentődött a mába. Továbbra is életük szerves része. A szokásaikhoz való ragaszkodáson kívül ennek talán az is oka, hogy a főútvonaltól és az ipari körzetektől távol fekszik a község. De nem állíthatjuk, hogy a világban végbemenő változásokról mit sem tudtak. A férfinép jelentős hányada ingázik: falujától távol, a messzi Bratislavában talált magának megfelelő munkát. Hozták-vitték a hírt. Még a vonatok, autóbuszok indulását is az ö jöttükhöz-mentükhöz kellett igazítani. A besenyői búcsú időpontját pedig a munkaadók is kénytelenek megjegyezni, mert ugye ahhoz különböző szokások kötődnek, s ilyenkor az emberek szabadságot vesznek ki, — mondom, ez hagyományőrző falu ... Nagy munkában találtuk a Deszatházaspárt. Épp végefelé jártak a nagytakarításnak, így szívesen megpihentek s beszélgettek. Hogy miről? Természetesen a színjátszásról. Hiszen évek óta oszlopos tagjai a színjátszó csoportnak. — Mióta is játszunk színdarabot? — fordul Lajos a feleségéhez. — Pontosan megmondom, tizenkét éve — mondja Ilonka. — Te még régebben, hiszen engem is te vittél közéjük. Méghozzá mindjárt főszerepet kaptam a Karikagyűrűben. De nehogy azt gondolják, hogy csak mi vagyunk, akik régebben játszunk. Tanka Lajost, Recska Tibort, a fiatalabb Balogh Józsefet, Recska Dezsőt, Racska Imrét, Torna Ferencet, Botyánszky Terézt, Bakai Veronikát, Hajdú Sándort, Tanka Árpádot, a Pintes- és a Mrúz-házaspárt sem szabad kihagyni. S persze téged sem, Julika — mutat kísérőmre. Halász Júliára, aki a CSEMADOK helyi szervezetében a pénztárosi tisztséget tölti be. — Nagyon jól játszanak a fiatalok is — mondja Halászná. Igaz, hiába volna ilyen lelkes a csoport, ha a vezetőség nem biztatná, nem tartaná össze őket. Torna Ferenc, az elnök, annak ellenére, hogy szintén a falun kívül dolgozik s a hétvégét tölti csak itthon, mégis szakít szabad időt a kulturális munkára. Grosch István tanító személyében a CSEMADOK helyi szervezetének olyan titkára van, aki lelke, mozgatója az állandó tevékenységnek. Veszprémi Ferenc pedig, aki szintén pedagógus, sokat tett a citerazenekar megalakulásában s persze más alkalmakkor is segít. íme az örökké hangoztatott igazság: ahol a pedagógusok irányítják a kulturális életet, ott ennek valóban megvan a látszatja. Sokan példát vehetnének a besenyői tanítókról... Tenniakaró s eredményt felmutatni tudó pedagógusban pedig bővelkedik ez a hagyományőrző község. Furuglyás Ernőné. Margitka, előbb menyecskekórust majd egy egész folklórcsoportot hozott össze. — Nagyon aranyosak az asszonyok — mondja Margitka. — Ha most, a legnagyobb dologidőben hívnám őket próbára, akkor is eljönnének. Félretennék a házimunkát, a befőzést, a kerti munkát, de a próbán ott lennének. Hiszen olyan régen volt alkalmunk énekelni! Egyszer a pozbaiak meghívtak, ott felléptünk, azelőtt a Tavaszi szél... döntőjében. A kórust a Nöszövetség helyi szervezetének égisze alatt hívtuk életre, mert akkor még annak a funkcionáriusa voltam. A böjti szokásokat viszont már mint CSEMADOK-csoport tanultuk be. Semmi sem változott. Az emberek, a tárgyak maradtak. Szerintem nem szabad különválasztani, hogy melyik együttes kié. A falu s kulturális élete egységes egész. A tanítónőnek nagyon igaza van. Sokat vét nemzetiségi kultúránk további fejlődése ellen, aki még azt a keveset is, amink van szét akarja darabolni. No de térjünk vissza a folklórcsoporthoz. Vegyes csoport: vannak benne óvodások, kislányok, nagylányok és felnőttek is, úgy összesen negyvenen-ötvenen. Közülük válogattam össze azt a néhányat, akik felléptek az idei Országos Népművészeti Fesztiválon Zselizen. Böjti szokásokat mutattunk be. Nagy munka volt összegyűjteni, színpadra vinni. Megőrizve a szöveg, a ruhák és a kellékek eredetiségét. Mindent egyedül, magamra hagyatottan, szakmai segítség nélkül kellett csinálnom. Bizony belefáradtam. Az is kedvemet szegte, hogy elmarasztaltak a szereplők hajviselete miatt. Ha valaki, aki nálam jobban ért hozzá, szólt volna, bizpny mi is készítettünk volna megfelelő hajfonatot — legalább kenderből. A munka hevében, a szerteágazó tennivalók sűrűjében erről megfeledkeztem. Az is fáj, hogy egy csoport, amely egyszer már bebizonyította, mit tud, magára hagyatottan éli tovább mindennapi megszokott életét. Foglalkoztatni kellene, fellépésekre hívni! Mert miért dolgozzon azután? A törékeny tanítónő kemény szavai mellbe vágnak. Hát ennyire eltékozoljuk értékeinket? Olyan bővében vagyunk a folklórcsoportoknak?! Sem ezen a környéken, sem a távolabbi vidékeken nem maradtak fenn másutt böjti szokások csak a székelyeknél. Még szerencse, hogy a kórus, amely az egésznek a magvát alkotja, él. A tizennégy-tizenöt asszonyból tizen mindig tudnak időt szakítani a fellépésre. Aki nem jön el, az sem közönyből marad távol. Betegség, gyász a leggyakoribb okok. Gyönyörűen, két szólamban énekelnek az asszonyok. A kórus tagjai egyszerű asszonyok. A textilbolt meg a vegyesbolt vezetője, gyári munkásnők, a szövetkezetben — kertészetben, szőlészetben, dohánytermesztésben — dolgozó asszonyok. A tanítónőn kívül is van köztük háromgyermekes édesanya. A család, a napi gondok, a ház körüli teendők nemcsak a kórus, de a színjátszócsoport tagjait sem vonják el a kulturális tevékenységtől. Köztük is vannak többgyermekes családapák, akik csak hétvégén járnak haza, de a próbáról nem maradnak el. A már említett Grosch István pedagógus az, aki a csoportokkal foglalkozik. Színdarabot, vegyesműsort tanít be. Minden évben legalább egyet, de legutóbb kettőt is ... ő tartja össze az embereket, mert kell a jó szervező. Egy évvel ezelőtt alakult a citerazenekar. A rendszeres gyakorlásnak meglett az eredménye. Részt vettek a Tavaszi szél... versenyen. Mindig sikerük van, ha fellépnek. Nemrég néptánccsoport alakult Besenyőn. Tanítani Majercsik Hilda jár ki hozzájuk Érsekújvárból (Nové Zámky). A kulturális tevékenységen kívül mást is tesznek a besenyőiek. Például társadalmi munkával segítették felépíteni az óvodát és a ravatalozót. Sok szombatot és vasárnapot rááldoztak. A nemzeti bizottságtól kaptak egy régi családi házat. Nagy lett az öröm. Végre lett otthona a helyi szervezetnek. Van hol elhelyezni a könyveket, kellékeket. Van hol összejönni, megbeszélést tartani. A citerazenekar itt próbál. Szóval otthonra leltek. Rendbehozzák kívül-belül és büszkén mutatják az arrajáró idegennek, szomszéd faluból ide látogató rokonnak: „Ez a miénk!” A további hagyományőrzés, a néprajzi tárgyak gyűjtésének, elhelyezésének lehetősége így vált közös gazdagsággá. FISTER MAGDA vitában felszólaltak a CSEMADOK KB osztályvezetői, valamint Both elvtárs, a CSEMADOK KB üzemi ellenőre, aki beszélt a belső ellenőrzés fontosságáról, illetve a CSEMADOK-ban e területen szerzett tapasztalatairól. A kétnapos munkaértekezlet az egyes munkaterületeket érintő határozat elfogadásával ért véget. * * * Az 1980. szeptember 4—5-én megtartott országos titkári értekezleten hozott határozat, amely a következő feladatokat irányozza elő: Szervezeti élet: 1. Az évzáró taggyűlések előtt novemberben meg kell tartani a terv szerinti II. plenáris ülést, s ezen foglalkozni kell a CSKP KB 1 5. és az SZLKP KB ezt követő ülésén hozott határozatoknak a járás viszonyaira való lebontásával, ezek alkalmazásával. 2. Az évzáró taggyűlések előtt a helyi szervezetek elnökei részére iskolázást kell tartani. 3. Az évzáró taggyűléseket 1980. december 1 -tői 1981. január 31 -ig kell megtartani és arról a KB Titkárságára hetenként jelentést kell beküldeni. A helyi szervezetek újonnan megválasztott elnökeinek névsorát 1981. február 25-ig kell megküldeni a KB szervezési osztályának. 4. A tagsági illetményeket 1980. december 10-ig 100 százalékosra rendezni kell. 5. A járási bizottságok titkárai 1980. szeptember 30-ig dolgozzák ki az 1981. évi költségvetés javaslatát és ezt küldjék meg a KB gazdasági osztálynak. 6. A járási bizottságok megkülönböztetett figyelemmel és felelősséggel dolgozzák ki a járás szervezeti életére vonatkozó értékelést, hogy az valóban átfogó és reális képet nyújtson a járás helyzetéről, s hogy jó alapanyagul szolgáljon a KB plenáris ülése beszámolójának kidolgozásához. 7. A KB Titkársága az ősz folyamán egynapos iskolázást rendez a jb-titkárságok ügyintéző dolgozói számára. Népművelés 1. A járási bizottságok a népművelési szak- és albizottságok 1981. évi munkatervét, valamint a bizottságok névsorát 1980 december végéig dolgozzák ki és küldjék el a KB Titkárságára. 2. Minden jb szervezzen évente 1 népművelési szemináriumot, továbbá az országos szemináriumokra biztosítson hallgatókat. 7
