A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-09-20 / 38. szám
Következő számunk tartalmából: Fister Magda: VISSZA-VISSZAKANYARODVA Lovicsek Béla: IDEFIGYELJENEK EMBEREK Keszeli Ferenc: TÁRLAT A RÉTEN Mács József: KATÓN ASIRATÓ Gál Sándor: TÁBORI JEGYZETEK Címlapunkon Prandl Sándor, a 24. oldalon Deneš felvétele A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 893 36 Bratislava, ul. Čsl. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341 -34, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64, Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesitő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SUTI 6/46. Jubilál a szlovák és a cseh kommunista sajtó, a Pravda és a Rudé Právo, és jubilál a csehszlovákiai kommunista nemzetiségi sajtó is. Növeli a jubileum jelentőségét az a tény, hogy sajtónk — függetlenül attól, hogy szlovákul, csehül, magyarul, németül, lengyelül vagy ukránul jelent meg — mindig a dolgozók érdekeiért szállt síkra a társadalmi haladás élvonalában állt. A Bratislavában kiadott német nyelvű Volkstimme 1920. január 30-án megjelent számában például ezt írta: „A németek ne a csehek, a magyarok, ne a szlovákok ellen harcoljanak, hanem minden nemzetiség összes dolgozói minden nemzetiség összes kizsákmányolói ellen harcoljanak." A csehszlovákiai kommunista sajtó az eseményeket nemcsak tükrözte, hanem alakította is. Elsősorban azzal, hogy közleményeivel az olvasókat a kizsákmányolok elleni harc taktikájára és forradalmi öntudatra nevelte. Az internacionalista egységnek, a nemzetek és a nemzetiségek összefogásának különösen szép példája mutatkozott meg az 1921. január 16-án megtartott Lubochňa-i kongresszuson, ahol a szlovák, magyar, német, ukrán és más nemzetiségű dolgozók — nemzetiségre való tekintet nélkül egységesen síkraszálltak a Kommunista Internacionáléba való belépés mellett az ismert 21 feltétele alapján. A kongresszus küldöttei által elfogadott határozat egyebek között egyértelműen leszögezte: a kongresszus „teljességével egyetért a Kommunista Internacionálé 21 feltételével, és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül Szlovákia szervezett proletariátusa nevében kijelenti, legfőbb óhajának, elsőrendű kötelességének tekinti, hogy a Kommunista Intemacionáléban szervezett világproletariátus oldalára álljon." A Lubochőán megmutatkozott egység Csehszlovákia egész baloldali mozgalmában BALAZS BÉLA kedvezően befolyásolta a nacionalizmus elleni harcot, és elősegítette a nemzetek és a nemzetiségek további közeledését, a proletár internacionalizmus elveinek gyakorlati érvényesítését. Csehszlovákiában a húszas, majd a harmincas években nemcsak szlovákul és csehül jelent meg számos kommunista sajtótermék. Több tucatra tehető a nemzetiségek nyelvén megjelent kommunista sajtótermék száma. Ezek többsége helyi jellegű újság volt. A központi lapok központi szerepet vállaltak és országosan — sőt külföldön is — ismertté és elismertté váltak. Szlovákiában a nemzetiségi dolgozók között — anyanyelven — szélesebb körben elsősorban a Volkstimme, a Munkás Újság, a Kassai Munkás és a Karpatszka Pravda terjesztette a kommunista eszmét. Ezek a lapok — hasonlóan, mint a Pravda chudoby, a Rudé právo és a többi haladó szellemű csehszlovákiai időszaki kiadvány — már indulásukkor arra törekedtek, hogy fejlesszék a dolgozók műveltségét, és a forradalmi eszmék terjesztésével öntudatra ébresszék a dolgozókat, növeljék a munkásság erejét és a munkásságnak az osztályharcban betöltött szerepét. Egyik legfontosabb feladatuknak azt tartották, hogy hasábjaikon keresztül tolmácsolják és népszerűsítsék a marxista—leninista eszméket. Gyakran idézték a Kommunista Kiáltványt, részleteket közöltek Marx, Engels és Lenin műveiből. Magyarázták, hogy mit jelent a tudományos szocializmus, a szocialista demokrácia, a proletariátus diktatúrája, a munkásosztálynak mi a teendője, a proletariátus hogyan teljesítheti történelmi küldetését. Gyakran és gyorsan reagáltak a Szovjetunióban történt eseményekre, kommentálták Lenin beszédeit, ismertették a szocialista építés sikereit. Rendszeresen foglalkoztak a OÓltSQjtÓ ubileumo y 'túrpolitikai yóirat &t\*‘— Innia. INT márcH irktitlfi >r. r«r«Rii la tiak «'VÁMJAI KOMMUNISTA PÁST *> «UMVJUMTiMV műm któb«r 2 OS r-ddrct tu stukát I ******* Uttkznál&fc mt t arra. Sx«v a viUtUúk Me 2
