A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-23 / 34. szám
Parlando*#* 101 ■ 1/ ■ 17 -------------- -....... m m ^ a w m------------fr\v L a ■ A ____ M- — —ü *—-— — _ Csü-tör-tö—tón reg-gel It—lám q icocs-ma—bo, U—tam a kocs-má-ba, - <*S) 0-—da— jött kct u—tas Hm-gya-nem so—ki— ra, Min-gyi nem so— ki-ra. — Ugyan, ocsemuram, Jgyan mit keresnek, Ugyan mit keresnek, Ha ökröt keresnek. Azt itt is vehetnek, Azt itt is vehetnek. — Nem ökröt keresünk. Nem ökröt keresünk, Nem ökröt keresünk, Szenterzsébet felöl Búzát venni menünk. Búzát venni menünk. — Hallod, pajtas, hallod, Mit beszél az öreg, Mit beszél az öreg ? Szenterzsébet felé Búzát venni mennek, Búzát venni mennek. — Gyerünk hát ele/be A leleszi vógybe. A leleszi vögybe. Üssük ie a fejit, Vegyük el a penzit. Vegyük el a pénzit. — Ugyan, ocsemuram. Ne üssetek agyon. Ne üssetek agyon. Három árvám vagyon, Hát azt kire hagyom. Hát azt kire hagyom ? — Ne sa/nald az árvát. Csak vágd el a nyakát, Csak vágd el a nyakát. El meg a jó isten, <i gondot visel rá. Ki gondot visel ra. Varmegye kapuja Sarkig ki van nyitva, Sarkig ki van nyitva. Szószóló Jánosnak Neve ra van írva, Neve ra van írva. Latom, a törvénybe Huszonnégyen ütnek. Huszonnégyen ülnek, VUnd a nuszonnégyen Rólam törvenykeznek Rólam törvénykeznek. A huszonötödik Nevemet diktálja, Nevemet diktálja, Az a oudös dáma Papírra irkálja. Papírra irkálja. No, te büdös dáma, Ne irkáid nevemet. Ne irkáid nevemet. Az istenre kértek. Hagyd meg eletemet, Hagyd meg eletemet. A gómóri betyár- es rabenekekben gyakran találunk pásztor, illetve .juhaszos nótákból” átvett sorokat. Ez valószínűleg onnan ered, hogy nehány híres betyárt, mint Vidróckit, Jáger Jóskát, Csehó Pistát, pásztornák tartotta a nép. Gömörben sok a valóságos eseményhez, vagy személyhez nem kapcsolódó betyárballada. Az ilyen dalokat pusztán a betyárokról alkotott általános elképzelések alapján költötte a nép. Ezekben sokszor népdalokból kölcsönzött sorok is találhatók. Az egyik ilyen a „Nem akar a vezérürüm legelni" típusú betyárballada egyhazasbasti változatának utolsó versszaka. Veszek juhot, én bacsónak beállók, ebbe a kerek erdőbe magam járok. Rágyújtok a hosszuszárú pipámra, Naprol-napra úgy sétálok utána. (Egyházasbást — Nova Bašta) Betyarballadaink nagy részé az egesz magyar nyelvterületen ismert. Terjesztésükben a vásári ponyvairodalom, a vásári énekesek és kepmuogatók, sót a bábjátszók is sokat tettek. Mégis akad egynéhány olyan változat, amely csak Gömörre, illetve a palóc vidékre jellemző. Mai jzamunkban közölt is ilyen. Eddig hat változatát sikerült rögzíteni, amelyek közül ez a gesztetei (Hostice) a legterjedelmesebb. Csak ebben a változatban szerepel a gyilkos neve. A gyilkosság helye, a leleszi völgy, minden változatban azonos. A ballada második fele már nem tartozik szorosan a történethez. Ezek a versszakok más balladákban is szerepelnek. AG TIBOR /*«/ Gesztete (Hosticel Énekelte: Maksi Istvánná Kovács Margit 56 Gyűjtő: Ag Tibor, 1958 GÖMÖR NÉPZENÉJE/15. 24
