A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-23 / 34. szám
Semmi-e a semmi? Amíg nem ismertük a nullát, közönséges halandó nagy számokkal nem tudott számolni. Európában' mégis nehezen barátkoztak meg a zéró fogalmával. Nem úgy Dél-Amerikában, ahol a majáknak már évezredekkel ezelőtt volt a nullához hasonló számuk, amelyet a maguk képírásában csigaházzal vagy szemmel jelöltek. De felismerték a „semmi" jelentőségét a sumérok, a babilóniaiak is. Sőt, Kelet-Ázsiában éltek népek, amelyeknél a „semmi" ókori jele egy kis kör volt, tehát olyan ábra, amely már képileg is hasonlított a mi nullánkhoz. A mai értelemben vett nullát végül is az indiaiak alkották meg, ami nem véletlen, hisz köztudomású, hogy az arab számok is tőlük erednek, csak Arábián keresztül terjedtek át hozzánk. De míg az indiai brahminok már a IV. században alkalmazták a nullát, Európa csak ' 1200 táján kezdett fölfigyelni rá, mi tagadás: gyanakodva. Kontinensünk matematikusai a nulla ismeretében sem mertek nagy számokat leirni. Még az igazán kiváló matematikus Adam Riese is az 1000 X 1000 írásmódot használta, ha egymilliót akart írni. A millió körül még a XVIII. században is folytak viták, a milliárd fogalma még sokkal később, csak a múlt század hetvenes éveiben nyert polgárjogot. Ma már megszelídültek a milliók, a mindennapi életben sem tudnánk meglenni nélkülük. Ám azért ne ítéljük el őseinket bátortalanságukért. A „semmi" nagy hatalom, és a nullák nagy tömegben valóban ijesztőek. Csak egyetlen példa! Egymillió másodperc nem egészen két hét alatt telik el, egybillió másodperc pedig több mint harmincezer év alatt. Pedig a millió és a billió között „csak" hat nulla a különbség ... GYÓGYNÖVÉNYEINK Hasznos, de veszélyes „szépasszony" A nadragulyát (Atropa) már az ókorban is ismerték. Antonius római hadvezér a Parthia elleni hadjáratról i. e. 36-ban azt írja, hogy a katonák már a gyökerekre is ráfanyalodtak, azokra is, amelyeket nem ismertek. Így akadtak egy olyan gyomra, amely halált, kisebb adagokban idegbajt okoz. Ha valamelyikük csak parányi mennyiséget evett is belőle, elfelejtette, hogy addig mit csinált, semmire sem emlékezett. Ismeretes, hogy az egyiptomiak már korábban is használták a nadragulyát fájdalomcsillapítóként. A Mezopotámiában végzett ásatások során további adatokra bukkantak. A Ninivében talált ékírásos táblákat Campbell Thompson angol tudós 20 évig tanulmányozta. Az irás megfejtése után utalást talált benne a nadragulya használatára. Az eltelt évezredek során többféle néven ismerték. Például: solanum furiale (veszettséget okozó), solanum multiferum (halált hozó), solanum sommiferum (alvást hozó). Az elnevezések arról tanúskodnak, hogy már régen is jól ismerték a nadragulya gyógyító és káros hatását. Plinius a „solanum" elnevezést „vigasztalóként" értelmezte, mivel a növény enyhítette a beteg fájdalmait. Görög nevét (Atroposz) a régi görög mitológiából kapta. A görög hitrege szerint minden emberi élet egy fonalnak felel meg, s ezt a fonalat Zeusz görög föisten három lánya sodorja, nyújtja és elvágja. Atroposz nevű lánya az, aki ollóval elvágja az élet fonalát. A nálunk is használatos neve, a belladonna szép asszonyt jelent. Onnan származik, hogy a XVI. század olasz hölgyei a nadragulya nedvét szépítőszerül, a szempupilla tágítására használták. A középkorban az epilepszia, a szamárköhögés, és a különféle depressziók kezelésére használták a nadragulyát. A nálunk is gyakran előforduló maszlagos nadragulya (Atropa belladonna) erősen mérgező hatású gyógynövény. Különösen a gyermekeket fenyegeti nagy veszély, mivel érett pirosas bogyóit cseresznyének nézik. A mér gezés a szempupilla tágulásával, szájszáraz Sággal és nyugtalansággal jelentkezik. Ha az esetleges mérgezést sikerül idejében fel ismerni, az azonnali orvosi beavatkozás megmentheti a megmérgezett életét. A gyógyszeripar ma is igényt tart a nadragulya levelére és gyökerére. A leveleket júliusban kell gyűjteni, virágzás előtt. A gyökereket pedig ősszel, szeptemberben és októberben. A szárítás árnyékban és gyorsan történjék. Szárítás után mind a két növényrész szagtalan és keserű ízű. A gyökeret többször kell szárítani, mert a környezetből felszívja a nedvet. Hatóanyagai erősen mérgező tropánalkaloidok (hioszciamin, atropin, szkopolamin). A nadragulya többféle gyógyászati célra alkalmas. Először is tompító hatása van, amelyet a Parkinson-kór esetén hasznosítunk (a Parkinson-kór reszkető bénulás; a végtagok remegésével, görnyedt testtartással jár; általában idősebb korban fellépő állapot). A Parkinson-kór ellen a RABILKA nevű cseppek készülnek a nadragulyából. Továbbá görcsoldó és gyomorváladék-csökkentö hatása miatt a leginkább használt gyógyszer gyomorbántalmak, gyomorfekély és epegörcsök esetén. Az ATROPIN tabletta, a PAPAVERIN-ATROPIN injekció és tabletta, a SPASMO-EUNALGIT tabletta és a CONTRASPAN cseppek készülnek belőle. A nadragulya hatóanyagai az asztma gyógyítására is használhatók. Erre a célra a következő gyógyszerekben találhatjuk meg őket: ANTIASTMATICKÉ CIGARETY, ANTASTHMAN, ASTMIN és SPASMO-AN TASTMAN tabletták. Mivel — mint említettem — az ATROPIN tágítja a pupillát, nélkülözhetetlen a szemgyógyászatban is a szemfenék vizsgálatoknál. Dr. Nagy Géza „Bokros" teendők Az Ulan-Udeban most felavatott erdőgazdasági laboratóriumban olyan módszereket dolgoznak ki, amelyekkel ésszerűbbé lehet tenni a munkaszervezést a burját erdőgazdaságokban. Összeállítják továbbá a köztársaság erdőgazdaságainak talajtérképét, s a tudományos kutatások eredményeit is hasznosító magkísérleti állomás kialakításának tervét dolgozzák ki. A magfúzió lézergyufája Lézersugarat alkalmaznak a könnyű atommagok egyesítéséhez szükséges nagy nyomás létrehozására a szovjet Lebegyev Fizikai Kutató Intézetben. A lézerfúziós kísérletekkel párhuzamosan a tudósok több egymástól független megoldást keresnek a békés célú termonukleáris fúzió megvalósítására, amely nem szennyezi a környezetet és kifogyhatatlan energiaforrást nyithat meg az emberiség számára. „Önkiszolgáló" fájdalomcsillapítás A fájdalomcsillapító szükséges mennyiségének meghatározását legjobb magára a betegre bízni — erre a következtetésre jutottak az uppsalai akadémiai kórház orvosai, akik motoros injekciós készüléket adva a kezükbe, egy éven át ellenőriztek hasműtéteken átesett betegeket. A megfigyelések azt bizonyítják, hogy a szükséges gyógyszermennyiség a beteg korától, a hatóanyagra való reagálásától, az egyidejűleg szedett orvosságoktól, a fájdalom forrásától és időtartamától, tehát az egyéni adottságoktól függ, nem pedig a testsúlytól. A beteg a fájdalomcsillapító-mennyiségnek megfelelő adagot fecskendez be magának. A vitorla reneszánsza Az Onedin család legelőrelátóbb tagjai sem sejthették, hogy a vitorla napjainkban, a nyersanyag- és energiaszűke miatt újra az érdeklődés középpontjába kerül. Egy japán cég egy 450 ezer tonnás tankhajó 26,3 méter hosszú és 4,6 méter széles, 83 tonnás kísérleti modelljén azt tanulmányozza, hogy milyen típusú és milyen módon alkalmazott vitorlákkal növelhetnék a dízel-motor gazdaságos üzemanyag-felhasználását. Einstein óriásszobra Einsteinnek egyszer kérdőívet kellett kitöltenie. A foglalkozás rovatba állítólag ezt írta: „Modell művészek számára". A centenárium évében elkészült az a monumentális szobor, melyhez még 1935-ben ült modellt Robert Berks szobrászművésznek. Az ülő bronz alak 7 m magas, kezében füzetlapot tart, melyen legfontosabb tudományos eredményei olvashatók rövid képletek alakjában. Einstein előtt egy hatalmas csillagtérkép terül el. Körcikk alakú, fényesre csiszolt fekete norvég gránitból készült, átmérője 28 láb (kb. 7 m). Feltünteti a Washingtonból látható égbolt 68 %-át, a teljes égbolt 55 %-át. Láthatók a csillagok 6. magnitúdóig, továbbá 110 nevezetesebb objektum. A 2700 rozsdamentes acélgömböcske a gránitba süllyesztett szegen nyugszik. A kettős csillagokat két fénylő pont, a kvazárakat háromszög alak teszi felismerhetővé a gránitlapon. A Nap 1 hüvelyk (kb. 2,5 mm) átmérőjű bronz korong a bolygók arányos méretben, a Hold megfelelő fázisban láthatók. A Tejútrendszert a művész — aki maga is amatőr csillagász — pontos matrica segítségével véste a gránitba. Az eredeti elgondolás szerint a csillagtérképnek az égboltot Einstein születésének pillanatában kellett volna ábrázolnia. A pontos számításokat el is végezték, de azután nehogy ez valamiféle asztrológiai tévhitet sugalljon — 14 héttel az emlékmű leleplezése előtt — megváltoztatták ezt az elképzelést. Ma a térkép az égboltot a felavatás időpontjában — 1979. április 22-én — mutatja. 18
