A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-09 / 32. szám
Dél-Szlovákia iparosítása a felszabadulástól napjainkig folyamatos. így van ez a rimaszombati (Rimavská Sobota) és a rozsnyói (Rožňava) járásban is. Mindkét járásban jelentős számú munkaerőt foglalkoztat az ipar. A munkaerőknek csak egy kis hányada keres és talál más járásban, más kerületben, esetleg más országrészben munkát. A háború után ezekben a járásokban gondot jelentett a foglalkoztatottság. S ezt a gondot még csak tetézte az egységes földművesszövetkezetek megalakulásával keletkező munkaeröfölösleg. Az ötvenes években még sokan utaztak ki ezekből a járásokból közeli és távoli helyekre. Hétvégeken özönlöttek haza az emberek, s a következő hét elején vagy már vasárnap éjszaka utaztak vissza. Vonaton, autóbuszon, ki hogyan. A foglalkoztatottság gondjával küszködő dél-szlovákiai járásokban a járás vezetői az egész országot iparosító törekvésekkel összhangban arra törekedtek, hogy saját járásuk területén is építsenek üzemeket. Ez a „lenti" törekvés megértésre, sőt határozott támogatásra talált az ország vezető párt- és állami testületéiben, s már az ötvenes évek második felében tervszerűvé és folyamatossá vált a déli részek, így a rimaszombati és a rozsnyói járás iparosítása. A mindenképpen hasznos és szükségszerű folyamat ma sem szűnt meg, s ennek az országos és helyi törekvésnek az eredménye a számos, jelentős munkaerőt foglalkoztató üzemek felépítése ezekben a járásokban. Ennek a gondoskodásnak tudható be, hogy Rimaszombat például ma már iparilag fejlett kisvárosnak tekinthető. Ha a városhoz közeledünk, felhőt karcoló gyárkéményekbe ütközik a tekintetünk. Nemcsak Rimaszombatban, a járási székhelyen van ez így, de a járás más részein is. Tornaiján (Šafárikovo) szintén épült üzem, szaktanintézetében a jövő szakképzett dolgozóit nevelik. Várgede (Hodejov) is dicsekedhet ipari létesítménnyel. Az üzem termékeit az ország minden részében ismerik. Ugyanígy említhetnénk a járás északi részén épült üzemeket is, amelyek mind a termelés, mind a foglalkoztatottság szempontjából jelentősek. KÉRDÉSEK: 1. Nevezzen meg három a felszabadulás után épült ipari létesítményt a rimaszombati járásban. 2. Nevezzen meg három a felszabadulás után épült ipari létesítményt a rozsnyói járásban. A járás ipari bázisának bővülése lényegesen befolyásolta az ipari termelés terjedelmét. Ez történetesen 1960-tól 1978 végéig 420 százalékkal növekedett. Az új ipari létesítmények építése kedvezően hatott a lakosság foglalkoztatására. Mindennél beszédesebb tény, hogy 1960-tól 95,4 százalékkal növekedett az iparban foglalkoztatottak száma, s az ipar szocialista szektorában foglalkoztatottak a kereső foglalkozást űzőknek 30,8 százalékát teszi ki a rimaszombati járásban. Az iparban foglalkoztatottak számának nagy fokú és állandó növekedésével párhuzamosan növekedett a nők foglalkoztatási aránya is. Míg a felszabadulás utáni években az iparban foglalkoztatottaknak 15, 1978-ban már 46,8 százaléka volt nő. A beruházás és az állóeszközök fejlesztése egyik meghatározó feltétele volt a járás gazdasági fejlődésének. A tervszerű és folyamatos beruházási politika eredménye, hogy már 1970-ben több üzem illetve üzemegység került átadásra a járásban. Az iparosítás természetesen a lakosság életszínvonalának állandó emelkedését is eredményezte. A lakosság pénzbevételeinek növekedésével arányos gyors ütemben növekedett a személyi fogyasztás is. A kiskereskedelmi forgalom az utolsó tíz évben csaknem megkétszereződött a rimaszombati járásban. Az alapvető létszükségletek kielégítése mellett egyre nagyobb szerepet játszanak a fogyasztásban a háztartások ellátottsági szintjét és a lakáskultúra színvonalát növelő ipari termékek, tartós fogyasztási cikkek stb. A rozsnyói járás iparosítása Rimaszombatéhoz hasonlóan szintén gyors ütemben történt, s a folyamat ma sem fejeződött be. Az ipartelepítés méreteit jól érzékelteti a járás lakosságának növekedése 61 708- ról 85 000 főre az utóbbi két évtizedben. Az ipari termelés értéke 1979 végéig több mint 3 milliárd koronára növekedett. Az iparban foglalkoztatottak száma 6649-röl 14 000-re, az egy dolgozóra jutó munkatermelékenység — összehasonlítható árakban számolva — 42 412 koronáról 223 508 koronára emelkedett. Ebben a járásban is új üzemek építésével érték el az ipari termelés felszabadulás utáni jelentős növekedését. Természetesen a régi üzemek rekonstrukciójával, korszerűsítésével is. A SZARAD HAZA 25 35 2tll ÉVE Oí uj Ul.NI > V) Akárcsak a rimaszombati járásban, itt is növekedtek a lakosság pénzbevételei. A takarékbetétek több mint 730 millió koronát tesznek ki, vagyis az egy főre számított átlagos betét összege 8500 korona körül mozog. Az iparosítás a járás osztályszerkezetét változtatta meg, a szocialista mezőgazdaság pedig a falvakat. A CSKPIX. kongresszusa után a rozsnyói járásban is áttértek a nagyüzemi termelési formára, s ez minden tekintetben pozitív eredményeket jelentett. Sok mindent lehetne még felsorolni a két járás iparosításának eredményeiről, de elég legyen annyi, hogy mindkét helyen a lakosság életének soha nem látott fejlődése ment végbe a felszabadulástól napjainkig. Foto: Prandl (2) és Borzi (1) 4
