A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-02 / 31. szám

A Vörös Hadsereg csapatai 1944. december 21-én szabadították fel Rima­szombatot (Rimavská So­bota), Gömör-Kishont me­gye egykori, a rimaszom­bati járás mai székhelyét. A harmincöt évvel ezelőtt bekövetkezett történelmi fordulatig a város mezőgazdasági jellegű vidék (megye) központja volt, s gaz­dasági viszonyait a hajdani kézműves céhek­ben virágzott kisipar és az élénk kereskede­lem határozta meg. Számottevőbb ipari üze­me kettő volt csak: a régi konzervgyár (mely már az első világháború alatt is működött) és a téglagyár. Szinte magától adódott a fela­dat, hogy a mezőgazdaság mellett az élelmi­szeripart kell fejleszteni. A jelentős változások 1948 februárja után kezdődtek. Már 1949-ben megalakult az egységes földművesszövetkezet, majd ha­marosan egy másikat is szerveztek a Tamás­falva nevű városrészben. (A várossal már korábban egybenött községet 1948-ban köz igazgatásilag is Rimaszombathoz csatol ták). Az ötvenes években felépültek a do hánygyár csarnokai, kibővítették a kicsi tejü­zemet, s a terjeszkedésnek indult konzerv­gyár új gyümölcs- és paradicsomfeldolgozó üzemrésze gazdagodott. Szükségszerűen fejlődni kezdett az építőipar, felépült az útkarbantartó üzem központja, épitöanyag­­lerakat és élelmiszerraktár létesült. Erre az időszakra esett az első új lakónegyed, a mai Pionír-telep kialakításának kezdete, az egész­ségügyi intézmények korszerűsítésének első szakasza: új alapokon szervezték meg — a szocialista átalakulás igényeinek megfe­lelően — a kereskedelmi és a szolgáltató hálózatot. A nemzetiségi kulturális élet is ekkor kezdett kibontakozni. Megkezdődött a magyar nyelvű alap-, és középfokú oktatás s a fiúiskola ódon épületében megnyílt a köz­­gazdasági technikum. A rajt, az alapozás sikeresnek bizonyult; a hatvanas években tovább ívelődhetett fölfelé a fejlődés vonala. 1963-ban egybeolvadt a két mezőgazdasági termelőszövetkezet és felvette a Haladás Efsz nevet. Az évtized legnagyobb itteni beruházásaként felépült a járás korszerű élelmiszeripari kombinátja: a cukorgyár, sörgyár és malátakészítö üzem. Tüzelöanyagtelepek létesültek, a Járási Ve­gyesipari Vállalat új műhelyekkel bővült, az Állami Építőipari Vállalat és a Járási Építő­ipari Vállalat is új épületeket kapott (szak­munkásképző központtal); a Rimajánosi felé vezető út mentén korszerű épületbe költö­zött a nyomda, s bevezették a lyukkártya­­rendszerű gépi szedést; péküzem és szóda­gyár létesült, elkészült a Jednota fogyasztási szövetkezet járási központja, új pavilont avattak a kórház kertjében, s megnyitották az új városi strandfürdőt. A város délkeleti szélén méreteiben és küllemében is impo­záns lakónegyeddé cseperedett a Pionír la­kótelep, s a Rima partján elkezdődött és jó ütemben folyik a II. számú lakótelep építése. Miután a közgazdasági technikumhoz új, emeletes épületszárnyat toldottak, s a régi diákotthon már nem tudta befogadni a sok növendéket, a mezőgazdasági szakközépis­kola közelében hatalmas diákotthont építet­tek. A lakosság számának állandó növekedése új lakások, boltok, üzletházak létesítését, a vízellátás bővítését s egy kiskert-övezet ki­alakítását igényelte. Az új óvodák, bölcsődék számára is helyet kellett találni. Kibővítették a mozit és a művelődési otthont, a múze­umépület alagsorában megnyílt a városi ifjú­sági klub. A közeli Kurinc-pusztán, az új mesterséges tónál, gyors ütemben sorakozni kezdtek egymás mellé a kisebb-nagyobb üdülőházak. A hatvanas években a Tompa-szobor is kiköltözött a múzeum folyosójáról a szabad­ba, s Ferenczy István és Blaha Lujza mell­szobra is visszakerült eredeti helyére. 1971-ben a dúsai, mezötelkesi, zeherjei, alsó- és felsőpokorágyi földművesszövetke­zet beleolvadt a Haladás Efsz-be, mely im­már 3023 hektárnyi területen gazdálkodik, amiből 1820 hektár a szántó. Az összevonás lehetővé tette a szakosítást és a korszerű gépek jobb kihasználását. A gabonafélék átlagos hektárhozama 1970-ben 24,9 má­zsa, 1974-ben pedig már 41,6 mázsa volt; a cukorrépa hektárhozama 332 mázsáról pár év alatt 422 mázsára emelkedett. A Haladás Efsz-t szorgos társadalmi munkával támo­gatják a város lakosai és a polgári bizottsá­gok, a vnb-vel szorosan együttműködve. A baromfitenyésztő üzem új telep létesíté­sébe fogott 25 milliós ráfordítással. A befe­jezés szakaszába érkezett az acélvázas ga­bonasilók építése, melyeknek beruházási ér­téke 44 millió korona. Néhány évvel ezelőtt befejezték a fajtanemesítő állomás takar­­mányszáritójának építését. A gép- és traktorállomáson új csarnokok és szociális létesítmények épültek. A mezőgazdasági építövállalat a Rima szabályozását végzi a városon kívül a városban végrehajtott me­dermódosítás folytatásaként. Az ipar nagyarányú fejlődése kedvező ki­hatással volt a foglalkoztatottság növekedé­sére. A hatodik ötéves tervidőszakban meg­kezdődött a nehézgépipari üzem építése, s a már készen álló gyáregységben tavaly meg­indult a próbaüzemelés. A mezőgazdasági szakközépiskola új épületbe költözött, s a megüresedett régi iskolában megnyílt a Tes­la vállalat számítástechnikai üzeme, melyben máris 400 nő dolgozik. Felépült és sikeresen működik az új húskombinát, amely készáru­raktárral bővül majd. Elkészült s megkezdte a próbaüzemelést az új malom, mely orszá­gos viszonylatban is a legkorszerűbbek közé tartozik. A Közép II. lakótelep építése miatt új helyet kellett kijelölni a lebontásra került textilüzemnek. Új üzemben teljesítik felada­taikat a gépkocsijavitó vállalat dolgozói. Az áramelosztó üzem új részlegeket épít 146 millió korona ráfordítással. 1978-ban hozzá-12

Next

/
Oldalképek
Tartalom