A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-08-02 / 31. szám

FÁRADHATATLANOK Dr. György István beszámolóját tartja A KB tagjainak egy csoportja Naszvadon (Nesvady) a CSEMADOK helyi szervezete a közelmúltban megható házi ünnepélyt rendezett. A citeraegyüttes mega­lakulásának 15. évfordulója tiszteletére gyűlt egybe a község lakossága. Kelemen Sándor­nak. a zenekar vezetőjének nem volt miért szégyenkeznie, alig győzte felsorolni a sok­sok fellépést, versenyt, melyen az együttes öregbítette a naszvadi szervezet hírnevét. Tizenöt évvel ezelőtt támadt Méry Kálmán tanítónak az az ötlete, hogy citerazenekart kellene alakítani. A község lakói felkarolták az ötletet, s attól kezdve hat lelkes férfi Kelemen Sándor vezetésével rendszeresen gyakorolt az általános iskola egyik tantermé­ben. Az első citerákat még maguk készítet­ték, a műsor összeállításában sokat segített nekik Méry Kálmán, aki az iskola növendéke­inek citerazenekarát is irányította és irányít­ja. Az alapító tagok közül Kelemen Sándor, Haris József, Gerháth Vilmos, rajtuk kívül Gerháth Vince. Dudák András. Keszi Ede és Szűcs Gyula citerázik az együttesben. Veze­tőjük régi, odaadó CSEMADOK-tag. Huszon­egy éve lépett be a szervezetbe, ahol tíz éven át elnöki tisztséget is betöltött. A citerások kis közösségében ő az összetartó kapocs, egyetlen próbáról sem hiányzik. — Nagyon sokat jelent számomra a mun­ka az együttesben — mondja Kelemen Sán­dor. — Nem is tudnám már elképzelni nélkü­le az életem. A próbákon kívül is rendszere­sen találkozunk, szinte egy családot alkotunk, elsősorban ennek köszönhetjük azokat az eredményeket, amelyekre büszkék vagyunk. Mire is büszkék a naszvadi citerások? A községen kívül ötvenhatszor léptek fel külön­féle rendezvényeken, önálló műsort adtak vagy az énekkart kísérték. Tizenhét dicsérő oklevél tulajdonosai, s nevük határainkon túl sem ismeretlen. Minden alkalommal részt vesznek a Tavaszi szél vizet áraszt népzenei vetélkedőn, két ízben az országos döntőbe is bejutottak. A magyarországi Csávolyon szin­tén felléptek, de talán a legemlékezetesebb mindannyiuk számára a szereplés a Magyar Rádió Megbékélés című dokumentumjáté­kában. A műsort — melynek fö témáját a Naszvadi lakodalmas alkotta — a naszvadi származású Maráz László rendezte. Olyan sikert arattak, hogy a Magyar Rádió még egy alkalommal felvételt készített velük. Ma már sokkal jobb körülmények között dolgozhatnak, mint a kezdet kezdetén. Ren­delkezésükre áll a CSEMADOK klubhelyisé­ge, a citerák pedig Szegeden készülnek. A lelkesedés ennyi év után sem lohad. Kele­men Sándor csak azt fájlalja, hogy nincs utánpótlás. Sajnos, még azok sem folytatják a citerázást, akik az általános iskolában nagy gyakorlatra tettek szert. TÓTH ERIKA ÜLÉSEZETT A CSEMADOK KÖZPONTI A CSEMADOK KB ülésén a jelenlevők foglalkoztak a CSKP KB XV. és az SZLKP KB legutóbbi ülésén hozott, a szövetség munkáját is érintő határoza­tokkal, amelyek a politikai és az eszmei munka színvonalával, valamint haté­konyságának növelésével kapcsolato­sak. A CSEMADOK KB ezenkívül meg­választotta Petrik Józsefet a KB titkárá­nak. A CSEMADOK KB ülésén dr. György István a CSEMADOK KB vezető titkára tartott beszámolót. A CSKP KB XV. és az SZLKP KB legutóbbi ülésén hozott határozatokkal összhangban foglalko­zott a szövetség kulturális-népnevelési tevékenységével. Megállapította, hogy az irányítói tevékenység színvonalasabb lett, javult a CSEMADOK szerveinek és szervezeteinek munkája. Egyre jobban elmélyült a szövetség és az állami szer­vek, a nemzeti bizottságok és más szer­vezetek közötti kapcsolat. Tavaly a már hetvenkétezer tagot nyilvántartó 512 helyi szervezetben 129 általános tudo­mányos-népszerűsítő, 543 irodalmi és 163 történelmi-honismereti előadást tartottak. A klubjellegű rendezvények száma meghaladja a kétszázötvenet. A színját­szó csoportok 266, az esztrádcsopor­­tok 191, a kisszínpadok tagjai 155, a gyermekek 79, az énekkarok 283 és a tánccsoportok 202 alkalommal léptek közönség elé. Ezek az adatok meggyő­zően bizonyítják, hogy a szövetség helyi szervezeteiben aktív tevékenység folyik. A rendezvényeket évente több mint 800 ezer ember tekinti meg. Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs mit javítani a kulturális munka színvonalán. A CSKP KB XV. és az SZLKP KB legutóbbi ülé­sén hozott határozatokat tanulmányoz­va tovább kell javítani a munkát, még következetesebben kell érvényesíteni a kulturális tevékenység hatékonyságát. Arra kell törekednünk, hangsúlyozta dr. György István, hogy szövetségünk rendezvényeivel hozzájáruljon a magyar nemzetiségű dolgozók eszmei-politikai és kulturális neveléséhez. Szüntelenül fejleszteni kell a magyar nemzetiségű dolgozók szocialista öntudatát a szoci­alista hazafiság és a proletár nemzet­köziség szellemében. Állandóan gon­doskodni kell a magyar nemzetiségű dolgozók továbbképzéséről, kulturális és szakmai ismereteik bővítéséről. Ezek azok a fö feladatok, amelyek az elkövet­kező időszakban szövetségünk munká­jának irányát alapvetően meghatároz­zák. A szövetség a jövőben is népszerűsíti a párt- és állami szervek politikáját, amelynek érvényesítése a Csehszlovák Szocialista Köztársaság valamennyi dolgozójának érdekét szolgálja, az or­szág nemzeteinek és nemzetiségeinek boldogulását jelenti. A CSEMADOK nagy súlyt helyez továbbra is azokra a közös, haladó munkásmozgalmi és tör­ténelmi hagyományokra, amelyeknek megismertetése a nemzetek és nemze­tiségek közeledését segíti elő. Fontos feladata a szövetségnek a magyar nemzetiségű fiataloknak és fel­nőtteknek marxista-leninista szellem­ben való nevelése, a fiatalok és a felnőt­tek iskolán kívüli művelődési lehetősé­gének a megteremtése. A szövetség előadói segédanyagot biztosít a követ­kező témákra: Szocialista hazafiság, proletár nemzetköziség, A szocialista állam közössége és a békeharc, A szo­cialista erkölcs alapelvei és a fiatalok, A szocialista munka előrehaladásunk fel­tétele, Szocialista jogrendünk alapelvei, A CSKP és szocialista államunk nemze­tiségi politikájának eredményei. Dr. György István ezután beszámoló-PETRIK JÓZSEF\ a CSEMADOK KB titkára 1932. október 13-án született. Munkáscsaládból származik. Nős, három gyermek apja. A CSKP- nak 1965-től tagja. Közlekedéstechnikai szakkö­zépiskolába jelentkezett, ahol érettségizett. 1955-ben beiratkozott a pedagógiai főiskolára, de főiskolai tanulmányait nem fejezte be. Már az ötvenes évek elején érdekelte az irodalom, versei jelentek meg az Új Szóban, az Új Ifjúságban és a Fáklyában. 1956-ban a CSEMADOK Központi Bizottságának szakelőadója volt. Innen került az Új Szó szerkesztőségébe, majd 1958-ban a Pi­onírok Lapja (később Tábortűz) főszerkesztője lett. Petrik József 1975—1976-ban a bratislavai I. városkerületi pártbizottság instruktora, 1976-ban az I. városkerületi pártbizottság lektora, 1978- ban a Smena Kiadó Vállalat üzemi pártszerveze­tének lektora. Petrik József, a CSEMADOK KB most megválasztott titkára 1979-ben elvégezte a marxista-leninista esti egyetemet. SZÁMVETÉS A CSEMADOK losonci (Lučenec) járási bi­zottságának elnöksége júniusi ülésén szám­ba vette az első félév eredményeit. Megálla­pította, hogy a járásban a CSEMADOK KB határozata alapján január végéig minden helyi szervezet — megnövekedett érdeklő­dés mellett — megtartotta évzáró taggyűlé­sét. Ezt követően a járási bizottság titkársága a helyi szervezetek elnökei, titkárai, pénztá­rosai részére egynapos szemináriumot ren­dezett, hogy emelje az irányító és szervező munka színvonalát. A márciusban tervszerűen megtartott XXIII. járási konferencián mind a 27 helyi szervezet képviseltette magát. A járási bi­zottság elnökségének tagjai részt vesznek a 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom