A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)
1980-03-22 / 12. szám
1946 A DOBSINAI VIZIERÖMÜ építésének megkezdése t 1948 Bányásziskola megnyitása Rozsnyón (Rožňava) 1950 Megépül a Kelet-szlovákiai Sütő- és Cukrászipari Vállalat 1950 Átadják a rozsnyói bányásziskola új épületét 1951 Magyar és szlovák tannyelvű egészségügyi szakközépiskola nyílik Rozsnyón 1951 Megindul A Földműves Új Útja cimü magyar nyelvű járási lap (1954-ben szűnt meg) 1951 Megnyílik Rozsnyón a magyar és szlovák tannyelvű Bányaipari Technikum esti tagozata 1952 Megnyílik a magyar tannyelvű pedagógiai iskola Rozsnyón 1952 A Földtani Intézet járási kirendeltséget létesít Csúcsom székhellyel 1953 TEJÜZEMET HELYEZNEK ÜZEMBE ROZSNYÓN 1953- Megépül Rozsnyó új városrésze, a Varga-telep a város -1960 déli peremén 1955 Átadják a forgalomnak a rozsnyó—tornai vasútvonalat 1956 Megnyílik a Járási Múzeum Rozsnyón 1956 Művészeti népiskola nyílik Rozsnyón 1956 Átadják a rozsnyói postahivatal új épületét 1956 Megkezdődik a tanítás a rozsnyói magyar tannyelvű tizenegy éves iskolában 1958 Az első országos dal- és táncünnepély megrendezése Combaszögön 1958 Átadják a pelsőci (Plešivec) általános iskola új épületét 1959 Az első Gömöri vásár megtartása Rozsnyón 1959- A gömörhorkai cellulózgyár rekonstrukciója -1966 1960 Megjelenik a Gömöri Hajnalnak, a rozsnyói pártbizottság és a jnb hetilapjának 1. száma 1960 Befejeződik a szádalmási általános iskola első pavilonjának építése 1960 Átadják rendeltetésének a berzétei kultúrházat 1961 Megkezdi üzemelését a mosoda és a közfürdő Rozsnyón 1961 Megépül a bányászüdülő a Gulya-pallagon 1962 A Szlovák Magnezit Művek kuntapolcai üzemének rekonstrukciója 1963 Átadásra kerül Rozsnyón a Kras nevű új, korszerű szálloda 1964 A csucsomi kultúrház ünnepélyes átadása 1964 A munkásszállá építésének megkezdése Rozsnyón 1964 A rozsnyói barlangkutatók felfedezik a Buzgó cseppkőbarlangot 1964 A járás utolsó települését is bekapcsolják a villanyhálózatba 1965 Az új csoltói kultúrház átadása 1966 A rozsnyói népi csillagvizsgáló átadása 1966 A szilicei kultúrház átadása 1967 Új baromfiüzem átadása Nyírjesen 1967 Új áruház és könyvtár átadása a rozsnyói Varga-telepen 1967 Ot pavilonból álló új iskola átadása Demon 1967 A gömörhorkai cellulózgyár üzemi klubjának megnyitása 1968 A gombaszögi mészégető ünnepélyes alapkőletétele 1969 Befejeződik a berzétei Máriássy-kastély renoválása, s ide kerül a járási levéltár 1970 Új kultúrház megnyitása Hosszúszón (Dlhá Ves) 1970 Bevásárlóközpont építésének befejezése Szádalmáson 1970 A tornagörgöi Efsz új irodaházának átadása 1971 A rozsnyói Bányász téren megnyílik a CSKP emlékszobája 1971 Megindul a termelés a Rozsnyói Járási Vegyesipari Vállalat munkaruhákat gyártó pelsőci üzemegységében 1971 Az almási általános iskola második pavilonjának1 befejezése 1972 Megkezdődik a termelés a gombaszögi mészégetőben 1973 A tranzit földgázvezeték II. sz. kompresszorállomásának alapkőletétele Szádalmáson 1973 A Šafárikról elnevezett új lakótelep építésének megkezdése Rozsnyón 1974 A szolgáltatások házának megnyitása Rozsnyón 1974 A TATRASVIT VÁLLALAT ROZSNYÓI ÜZEME szerelőcsarnokának műszaki átadása 1975 Az új Tatrasvit üzem építésének megkezdése Rozsnyón 1975 Fontos terelőút átadása Kassa irányában 1975 Befejeződik a Stred lakótelep építése Rozsnyón 1975 Megkezdődik az új kórház építése Rozsnyón 1977 Az állandó munkásmozgalmi kiállítás megnyitása a rozsnyói bőrgyár egyik épületében 1977 A járási pártbizottság új épületének átadása Rozsnyón 1977 Az új sütőipari-üzem átadása Rozsnyón 1977 Megkezdődik a Rozsnyón létesítendő Karborundum üzem igazgatási épületének építése 1978 A rozsnyói „Juh" lakótelep építésének megkezdése 1978 A ROZSNYÓN LÉTESÍTENDŐ ÚJ HÚSFELDOLGOZÓ ÜZEM alapkőletétele 1978 A rozsnyói tejüzem új részlegének üzembehelyezése 1979 A tranzit földgázvezeték III. sz. kompresszorállomásának építése A gombaszögi mészégető - Fotó: ČSTK és Prandl (í) A rozsnyó—tornai vasútvonal építése BESZÉLGETÉS EGY GIMNAZISTÁVAL Szervusz! Állj csak meg, öcsém. Vagy inkább: fiam... Ne siess annyira, ülj le ide mellém a padra. És figyelj. Ha felszólítana valaki, hogy nevezd meg azokat a híres embereket, akiknek a személye valamily módon Rimaszombathoz kötődik, kiket sorolnál föl?... Na igen: Tompa, Ferenczy, Blaháné, Györy Dezső; az idősebb polgárok túlnyomó többsége is mindig ezt a négy nevet mondja. Érthető, hogy számodra is három szobor és egy emléktábla jelenti a helyi hagyományt. Némelyek Szombathy Viktort is megemlítik, aki Budapesten él, ott írja szép ifjúsági regényeit és kitűnő útikönyveit. Vannak, akiknek néhány további név is eszükbe jut. Behatóbban azonban csak elenyészően kevesen ismerik a város kulturális és történelmi emlékeit. Az úgynevezett „hóbortos“ emberek! Önszántukból, merő kedvtelésből régi könyveket bújnak, lexikonokat és monográfiákat böngésznek. Az ő tudatukban valóságos kincsesbánya a város múltja; s nem csupán a nevek tömegét tartják számon, hanem sok-sok egyéb adatot is felkutatnak. Sajnos, e kevesek is általában négy fal közé szorulnak a kincseikkel. Bekukkantsunk a kincsesház mélyére? Csak úgy futólag, mellőzve a teljesség igényét? . .. Jól van, fülelj hát akkor. Petőfi Sándor kétszer járt a városban a múlt század negyvenes éveiben, s 1845-ben tiszteletbeli táblabírává választották a régi megyeházán. Abban a díszes épületben, amely előtt annyiszor elmentél már a főtéren. A vízimalomnál majdnem belefulladt a Rimába, amiként Üti jegyzeteiben is megírta ... A régi gimnázium diákja volt többek közt Mikszáth Kálmán, Kiss József, Pósa Lajos, Janko Jesenský, Ivan Krasko, Holló Barnabás, Izsó Miklós. Az iskola tanára volt a múlt század végén Fábry János, a neves természettudós ; növénytani műveket írt, leánynevelő intézetet és pedagógiai társulatot alapított, s fáradhatatlanul szorgalmazta a múzeum létrehozását, majd a múzeum első igazgatója lett. Ügyszintén a régi gimnáziumban tanított Veress Samu író, lapszerkesztő,' a megyei monográfia egyik tudós szerzője. 1919-ben a városban időzött Karikás Frigyes, a kommunista szellemű magyar elbeszélőirodalom egyik megteremtője; ő fordította elsőként magyarra Hašek „Svejk“-jét. A volt polgári olvasókörben alakult meg a Sarló gömöri szervezete, s ott tartott előadást 1927-ben Móricz Zsigmond, akit fáklyás menettel ünnepeltek a helybeli fiatalok. Rimaszombatban született Batizfalvi István tankönyviró, szerkesztő, Ballagi Mór munkatársa .. . Ebben a városban halt meg Bodon Ábrahám író, aki Kossuth lefogatása után az Országgyűlési Tudósításokat szerkesztette. Itt született Bresztovszky Ernő, a Népszava belső munkatársa, a Nyugat cikkírója. Marx műveinek egyik fordítója. A város szülötte volt Decsy Sámuel, a bécsi Magyar Kurír szerkesztője. 1660-ban városunkban látta meg a napvilágot Kap.osi Sámuel, ő írta az első héber betűkkel nyomtatott magyarországi könyvet. 1749-ben itt született Szombathy János író, a sárospataki kollégium rektora, Kazinczy barátja, 1873- ban pedig Wallentinyi Dezső (Győry Dezső apja), aki nyomtatásban kiadta Ferenczy összegyűjtött leveleit. . . 1929 ufán •Rimaszombatban tanított Morvay Gyula költő és író, műveit budapesti, kolozsvári és moszkvai folyóiratok közölték. 1943- ban az itteni kórházban kezelték Gulyás Pál költőt. Jedlik Ányos, Kassák Lajos, Déry Tibor is megfordult városunkban . . . Mondjam tovább? Igen?... 1781-ben született Rimaszombatban Szentpétery József, a múlt század legjelentősebb ötvösművésze, a párizsi művészegylet tagja. Szülőháza — mint annyi más jeles emberé — elenyészett az idők folyamán. Rimaszombati lány volt Bartók Béla második felesége, Pásztory Diita zongoraművésznő; Bartók is többször járt a városban, egy ízben hangversenyt rendeztek a1 tiszteletére, amelyen ő is fellépett. . . Itt ringott a bölcsője Farkas Lujza színésznőnek; a szabadságharcban való részvétele miatt bujdosnia kellett, azután 1891-ig a Nemzeti Színház egyik legkiválóbb komikája, voit; Széchenyi István az ő játéka nyomán ismerte el, hogy a magyarokban is van színpadi tehetség ... Itt született 1904-ben A. Tóth Sándor festőművész, aki Pápára került rajztanárnak, ahol a kitűnően rajzoló Nagy László költőt is tanította. A többi festőknek csak a nevét mondom: Putra Ede, Mátrai-Makovits Jenő, Schwalm Nándor, Tichy Gyula, Vígh Bertalan . . . Hatvani István nevét hallottad-e már? Rimaszombatban született ő is, 1718-ban. Lángeszű tudós volt, orvos, fizikus, botanikus; Debrecenben tanított, rkülföldön is ismerték, s csillagászati értekezéseivel világhírűvé vált. Magyarországon ő kezdett először kémiát tanítani. Jókai Mór róla írta „A magyar Faust“ című könyvét. Hatvani szülőháza sincs már meg, de a debreceni kollégiumban féltve őrzik egykori munkaeszközeit. Mit kérdeztél? Hogy honnan tudom mindazt, amit sebtében elmondtam? ... Én is a „hóbortos“ emberek kisded csoportjához tartozom, úgy bizony. Régóta gyűjtögetem a hagyományokkal kapcsolatos adatokat. Az érdeklődést egy tanár keltette fel bennem: Holéczy Miklós, városunk utolsó polihisztora. Rajzot és művészettörténetet tanított a gimnáziumban, később a múzeum igazgatója volt. VERES JANOS
