A Hét 1980/1 (25. évfolyam, 1-26. szám)

1980-05-31 / 22. szám

HÉT

Következő számunk tartalmából:

Varga Erzsébet:

MŰVÉSZET ÉS IDEOLÓGIA

Gál Sándor:

NYELVÜNK

ÁLLAPOTÁRÓL

Lacza Tihamér:

DUBA GYULA ÖTVENÉVES

Miklósi Péter:

Az Ifjú Szívek

negyedszázados

jubileuma

Ozsvald Árpád: KAFFKA MARGIT

Zolczer János:

TENGERPARTI

SÉTA

Címlapunkon P. Havran, a 24. oldalon Gyökeres György felvétele

A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 3341-34, főszerkesztőhelyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 3328-64. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 3328-65. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Východoslovenské tlačiarne, n. p., Košice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kčs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem érzünk meg és nem küldünk viszsza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46.

Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Nemzeti Front Központi Bizottságának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Kormányának, a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság Kormányának, a Szakszervezetek Központi Tanácsának javaslatára a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke 1980. május 1-e alkalmából Lőrincz Gyula festőművésznek a nemzeti művész címet adományozta. Érdemes művészek lettek: Fazekas Imre színművész, a komáromi (Komárno) Magyar Területi Színház együttesének tagja és Rácz Olivér író. Miroslav Válek, az SZLKP KB elnökségének tagja, kulturális miniszter nyújtotta át az édemes művészeknek a megtisztelő cím adományozásáról száló oklevelet.

A Hét szerkesztősége ezúton gratulál a kitüntetetteknek és sok sikert kíván további munkájukhoz.

CSEHSZLC

/MÜvIÉSZE

LŐRINCZ GYULA nemzeti művész

Sötét, nyomasztó gyermekkor, a mély és áthidalhatatlan társadalmi ellentétek formálták a fiatal Lőrincz tudatát, világlátását. Az uradalmak világából hozott élmény vezette s vezeti ma is a művész ecsetjét, alakítja művészetét. Mennyire igaz, amit mondanak róla. Lőrincz nem menekül a megszépítő múltba, de nem is áltatja magát a rózsaszínre festett jövővel. Már első képein elsődleges az érzelmi hangsúly, a monumentalitás, a szociális tartalom, az anyagszerűség, a harmóniába olvasztott festőiség.

Gustáv Mallý és Harmos Károly tanítványa. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Vaszary János tanársegédje. Sivár gyermekkor, gazdag képzelőerő és rendkívül finom érzékenység, művészi hajlam, valahogy így áll-RÁCZ OLIVÉR érdemes művész

1918. január 21-én született Kas són (Košice). Apja tanár volt házukban gyakran megfordultak a városban élő írók, művészek Ez a környezet indította útnak Rácz Olivért — az irodalom felé. Szülővárosában érettségizett s magyar szakot végzett a bra tislavai Pedagógiai Főiskolán Tanár, majd a Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatója lett Kassán, később — egészen nyugdíjba vonulásáig - a Szlo vák Szocialista Köztársaság mű velódésügyi miniszterének helyet tese volt. Jelenleg a CSEMADOK Központi Bizottságán dolgozik mint o szervezet alelnöke.

Költőként indult, Kassai dalok (1958) című verskötete óriási visszhangra talált nemcsak a kritikusok, hanem az olvasóközönség körében is - egy éven belül második kiadásban is megjelent, s ez a tény önmagáért beszél, hiszen csehszlovákiai magyar verskötettel azóta sem fordult elő ilyesmi. Költői programját, költészetének — s mondhatjuk: egész művészetének — erkölcsi és politikai irányát már itt, a kötet prológusában megfogalmazta Rácz Olivér: „Hiszek a versben. Hiszem, hogy kell a vers, hogy gyors jelent jövővel egybefogjon, és hogyha kell, vádat

hatna össze róla sommásan a jellemzés. Móricz Zsigmond úgy fogalmazta meg az önmaga lelkét is mutató arc poeticáját, hogy a szíve szakad meg, ha szegénységgel találkozik. És haláláig a tollával hadakozott mindaz ellen, ami szegénység és nyomorúság szülője.

Lőrincz a szegénységélményt az Illyés Gyula könyvéből jól ismert uradalmakból hozta. „Egy grófi uradalom és öt-hat falu, ha felidézem őket, most látom, hogy a sors már bölcsőm köré odarakta, amit a történelemből és Magyarországból meg kellett tanulnom egy életre" — írja A puszták népének szerzője Lőrincz Gyula helyett is, aki ecsetjével írta illetve festette az uradalmak népének történelmét. Akárcsak Móricz vagy Illyés, ő is hadakozott, a múltat vádoló vászonra vitt világgal, magabiztos

s mementót kongjon: emlékezz, ne felejts!"

A sikeres verskötetet nem kevésbé sikeres ifjúsági regény követte: a Puffancs, Göndör és a többiek (1960), amely két évvel később szlovák fordítósban is megjelent, s amelyre bizonyára mint egyik legkedvesebb olvasmányukra emlékeznek vissza a hatvanas évek azóta már felnőtt „gyerekei”. Fábry Zoltán így ünnepelte a könyv megjelenését: „Rácz Olivér nagysikerű, pozitív

hatású »Puffancs«-a, mely mint a nagy szárazság utáni eső szívódott fel a gyermekek ereibe, szinte parancsolóan jelöli ki a követendő utat: minél több ilyen nagyszerű gyermekkönyvet!"

Következő művének, a Megtudtam, hogy élsz (1964) című nagyszabású regényének megjelenése ismét valóságos „ünnepe" volt a csehszlovákiai magyar irodalomnak: „Meglepetés és

ünnep számunkra ez a könyv, amely vitathatatlanul a csehszlovákiai magyar irodalmi élet nagy eseménye — írta róla Egri Viktor... - A szerző igényes feladatot tűzött maga elé, mondhatnám a legnagyobbat, amelyet szlovákiai magyar író vállalhat: megrajzolni az itt élő magyarság sorsát, átfogni hányatott, drámai fordulatokban bővelkedő életét a háború éveitől az ötvenes évek kezdetéig." Fábry Zoltán pedig tanulmányban elemezte Rácz Olivér új művét: „A regény csillagragyogása, lelke a lírai realizmus. A lírai realizmus szívig ható vállalás, lélegzetfojtogató mellre ölelés. Szolidaritás. Hűség. A jónak, az igaznak, a szépnek a kicsengése.

Rácz Olivér következő könyve, az Alom Tivadar hadparancsa című elbeszéléskötete újabb esemény, újabb ünnep volt irodalmunkban: a kritikák egyöntetűen a szlovákiai magyar próza egyik legkiemelkedőbb teljesítményének minősítették.

Legutóbb egy vaskos műfordításkötettel lepett meg bennünket Rácz Olivér - a Csillagsugárzással, amelyben két évezred - immár világirodalommá lett — költészetéből gyűjtött össze egy csodálatos szépségű csokrot, s nyújtotta át olvasóinak. Kíváncsian várjuk következő műveit, s hisszük, hogy könyveivel még nagyon sok meglepetést és nagyon sok ünnepet szerez majd olvasóinak.

2